Nyárádszeredában az önkéntes tűzoltóegylet közel 150 éves hagyományra tekint vissza
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével. A tűzoltók világnapja alkalmából a tűzoltóparancsnok a Krónikának elmondta, az emberek megsegítése, a közösségért való tenni akarás a mozgatórugója szolgálatuknak.
2025. május 03., 18:582025. május 03., 18:58
2025. május 03., 19:492025. május 03., 19:49
Világszerte minden év május 4-én, Szent Flórián napján elismeréssel és tisztelettel emlékeznek meg azokról a tűzoltókról, akik életüket áldozták a szolgálat során, valamint azokról, akik nap mint nap bátran felveszik a harcot a lángokkal. A világnap Szent Flóriánhoz, a tűzoltók védőszentjének ünnepéhez kapcsolódik. Szent Flórián keresztény hitéért vértanúhalált halt római katonatiszt volt a Kr. u. 3–4. században.
A világnap apropóján Kacsó István, a Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, tűzoltóparancsnok mesélt a Krónikának Erdély egyik legrégebbi tűzoltóalakulatáról, valamint a hivatás szépségeiről és nehézségeiről is beszélt.
Kacsó István tűzoltóparancsnok fontosnak tartja a hagyományok ápolását
Fotó: Kacsó István / Facebook
Elmondta, Romániában a belügyminisztérium keretében működik a hivatásos katasztrófavédelmi igazgatóság, illetve a tűzoltóság, ezenkívül az önkormányzatoknak is kötelességük létrehozni önkéntes alapon működő tűzoltóegységeket. „Az önkéntes tűzoltóalakulatokhoz bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy részt vesz a felkészítőkön és a bevetéseken. Az önkormányzati tűzoltóságok feladata segíteni az állami, hivatásos tűzoltóság munkáját a tűzoltásoknál, baleseteknél, valamint az árvízvédelemnél. Ezeknek az alakulatoknak is szinte olyan kiképzésük van, mint a hivatásos tűzoltóságnak, és önkéntes alapon működnek, anyagi juttatást nem kapnak szolgálatukért” – magyarázta Kacsó István.
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
A nyárádszeredai parancsnok elmondta, a legelső önkéntes alapon szervezett tűzvédelmi erők már a 17. században megalakultak, Európában elsők között Aradon 1835-ben hoztak létre szervezetet. 1870-ben gróf Széchenyi Ödön vezetésével kezdte meg működését a soproni és pesti tűzoltóegylet, és hivatalosan megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Ezt követően gombamód jöttek létre a tűzoltóegyletek Magyarország területén, és ezzel párhuzamosan Erdélyben is. „Kevés írásos adat maradt fenn a nyárádszeredai önkéntes egylet megalakulásáról, idős emberek történeteiből próbáljuk rekonstruálni a kezdeteket.
– idézte fel a kezdeteket Kacsó István. Elmondta, 2016-ban a települést is érintő árvíz mutatott rá arra, hogy szükség lenne újból létrehozni az tűzoltóegyletet, ezt követően kaptak ajándékba az Egyesült Királyságból egy MAN-típusú tűzoltófecskendőt, és elkezdtek tagokat toborozni.
Rendhagyó locsolás húsvéthétfőn a nyárádmenti kisvárosban
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
Rámutatott, egyesületük feladata nemcsak a régi tűzoltóhagyományok felelevenítése, hanem próbálnak aktívan részt venni a nyárádmenti település közösségének életében is. Elmondta, rendszerint jelen vannak a település különböző rendezvényein, ezenkívül a koronavírus-járvány óta minden évben húsvéthétfőn végigjárják a kisváros utcáit, és tűzoltófecskendővel meglocsolják a lányokat, asszonyokat. A téli időszakban, ha az időjárás is kedvező, a Nyárád egyik holtágán korcsolyázót alakítanak ki, de népszerű a gyereknap alkalmából szervezett habpartijuk is. Karácsony közeledtével élelmiszercsomagokat állítanak össze a rászorulóknak, és településen élő gyerekeket is rendszerint megajándékozzák. Ezenkívül minden évben megszervezik a tűzoltóbált, amelynek keretében adományokat gyűjtenek. „A tavalyhoz hasonlóan idén is tűzoltószertár építésére szeretnénk pénzt gyűjteni, ugyanis a régit lebontották, így nincs ahol tárolnunk a bevetéseknél használt esetkocsikat. Az önkormányzattól kaptunk egy régi épületet, amit fel szeretnénk újítani, és nemcsak garázsként használnánk, hanem kialakítanánk itt egy klubot is, ahol mind a felnőtt, mind az ifjúsági csapatunk találkozhat” – ecsetelte terveiket a nyárádszeredai egyesület elnöke.
Gyereknap alkalmából a helyi önkéntes tűoltók habpartit szerveznek a kicsiknek a nyárádmenti kisvárosban
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
Elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlás-nevelésre, így ifjúsági alakulatot is létrehoztak, a fiatalok számára táborokat szerveznek, és tűzoltóversenyeken is részt vesznek. Az ifjúsági csapat tagjai, miután betöltötték a 18. életévüket, tanfolyamokon vesznek részt, és akik komolyan érdeklődnek a tűzoltópálya iránt, önkéntesként 24 órás szolgálatot is teljesíthetnek a hivatásos tűzoltóságnál. „Egyeseket már egész kis korban megfertőz ez a hivatás. Többen vannak Nyárádszeredában, akiknél több generációra visszatekintő, családi hagyomány, hogy csatlakozzanak az önkéntes tűzoltóalakulathoz” – fejtette ki Kacsó István. Hozzátette, változó az egyesület tagjainak száma, rendszerint nagyon sokan jelentkeznek, de vannak, akik egy-két éven után különböző okokból kilépnek az egyesületből.
Parancsnokként mindig hangsúlyozom, nem az a fontos, hogy felvegyük a díszegyenruhát, elmondjuk, hogy részt veszünk bevetéseken, hanem a tanulás, a felkészítőkön való részvétel, a munkához való hozzáállás a mérvadó. Ennél a hivatásnál nem a fizikum, a jó erőnlét, hanem a hozzáállás, a tényleges segítségnyújtás szándéka a legfontosabb” – részletezte Kacsó István.
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
A parancsnok kitért arra is, hogy a tűzoltók munkájában rendkívül fontos szerepe van a felkészítőknek, amelyen különböző katasztrófahelyzetekre készítik fel a csapatot, ezenkívül új tűzoltási technikákkal, a bevetések során alkalmazható kommunikációs eszközök használatával is megismerkednek. Elmondta, a felkészítők elméleti és gyakorlati részből állnak, előbbihez rendszerint Magyarországról hívnak előadókat, ugyanis a nyelvi gondok miatt mindenki számára egyszerűbb, ha magyarul zajlanak a foglalkozások.
így ezekben az esetekben alkalmazható, új oltási techikákkal is ismerkedtek. „A gyakorlati résznél a mindennapi munka során előforduló esetet kell megoldaniuk a felkészítők résztvevőinek. Kivonulnak a tűzoltókocsikkal, és lépésről lépésre végighaladnak a mentési folyamaton. A felkészítőt tartó szakemberek megfigyelik, hogy a csapat hogyan végzi a felderítést, milyen tűzoltási vonalakat alakít ki, miként akadályozza meg a tűz terjedését, hogyan dolgozik együtt más alakulatokkal, és hogyan használja a kommunikációs eszközöket, majd jelzik, hol lehetett volna optimálisabb megoldást találni” – részletezte Kacsó István. Hozzátette, a bevetések a felkészítőkön látottaknál sokkal összetettebbek, mert minden eset különbözik, így más-más stratégiát és technikát igényel. Felkészítik továbbá a csapatot más katasztrófahelyzetekre is, ugyanis a tűzoltás mellett árvizek, vihar utáni kárelhárítás, földrengés vagy eltűnt személyek felkeresése esetén is riasztják az önkéntes tűzoltóságot.
A nyárádszeredai tűzoltók rendszeresen kapnak riasztást tarlótüzekhez is
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
A nyárádszeredai parancsnok arról is beszélt, hogy fontosnak tartják pszichésen is felkészíteni az alakulat tagjait a munkára, ugyanis számos esetben halálos áldozatai is vannak a katasztrófának, és a tűzoltóknak meg kell tanulniuk feldolgozni a látottakat. „A munkavégzéshez elengedhetetlen a csapatösszetartás, az egymásba vetett bizalom. Tűzesetkor ketten állnak a vízsugárcsőnél, és természetes, ha az egyik bajba kerül, a másik ugrik utána.
– hangsúlyozta Kacsó István.
Elmondta már 10–11 éves kortól foglalkoznak a fiatalokkal, megtanítják a tűzoltószerszámok használatára, és 16 éves kortól szülői beleegyezéssel részt vehetnek bevetéseken is. „Legtöbbször a háttérmunkában segítenek, vizestömlőket hoznak, vagy az élvonalban szolgálatot teljesítő tűzoltók számára készítik elő az eszközöket. A törvény nem írja elő, hogy hány éves korig vehet részt valaki önkéntesként a tűzoltásban, ahogy azt sem, hogy csak férfiak lehetnek tűzoltók. A nyárádszeredai alakulatnál van például 67 éves tag is, akinek családja generációk óta tűzoltóként szolgálta a közösséget, fiai ma is aktív tagok. Ugyanúgy ahogy a nagyon fiatal korosztály esetében, az időseknél is odafigyelünk, hogy az életkort és fizikai erőnlétet figyelembe véve adjunk feladatokat” – mutatott rá Kacsó István.
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a tűzoltóknak, elmondta, a klímaváltozás miatt sokkal gyakoribbak az erdő- és tarlótüzek, árvizek, hirtelen viharok, de az elektromos autók, napelemes épületek is újfajta tűzoltási technikákat igényelnek, és munkájuk során előfordulhat, hogy olyan helyzettel állnak szembe, ami új ismereteket, eljárásokat követel. Ezenkívül a tűzoltást a legtöbben munkahely mellett végzik, és megterhelő az is, hogy folyamatosan készenlétben kell állniuk, bármikor jöhet a riasztás. Elmondta, alakulatuk nemcsak Nyárádszeredában teljesít szolgálatot, hanem vészhelyzet esetén más települések egységeihez is csatlakoznak, ha szükség van segítségre. „A nehézségeket feledteti azonban az az érzés, amikor sikerül ember- vagy állatéletet, anyagi javakat menteni.
– mutatott rá a nyárádszeredai tűzoltóparancsnok.
Fotó: Nyárádszeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook
Arról is beszélt, hogy a tűzesetek leggyakoribb oka a gondatlanság, a nyílt láng nem megfelelő használata. „A megelőzésre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy vegyék komolyan azokat a tényezőket, amelyek tüzet okozhatnak, a villanyhálózat időszakos ellenőrzése elengedhetetlen, ahogy a fatüzelésű kályhák esetében a kémények tisztítása is” – hívta fel a figyelmet a tűzoltóparancsnok. Aláhúzta egyőttal:
konyhai balesetek esetén nem szabad vizet használni a tűzoltáshoz, poroltóval kell megfékezni a lángokat,
viszont ha úgy látjuk, nagy a baj, mielőbb el kell hagyni a lakást, be kell csukni az ajtókat, hogy ne terjedjen tűz, és azonnal tárcsázni kell a 112-es segélyhívó számot.
Romániában továbbra is a tűz okozza a legtöbb kárt az otthonokban. A legmagasabb kártérítés, amelyet egy fakultatív biztosítási kötvény által védett, tűz által érintett lakás tulajdonosa kapott, meghaladta a 422 ezer eurót – derül ki egy elemzésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!