2011. április 27., 09:272011. április 27., 09:27
Vagy ott van a szegény mangalica, melyet szinte teljesen kiirtottak, mert hájas, és sok benne a koleszterin. Azóta viszont rájöttek, hogy az ember vérének koleszterinszintje egyáltalán nem függ az elfogyasztott ennivalótól, sőt kétféle koleszterin van, jó és rossz, ráadásul a mangalica a jobbik fajta koleszterint hordja sörtéi alatt. A gyógyszeripar is tartogat furcsaságokat. Az aszpirint például reklámozzák a tévében, miközben szakemberek arról cikkeznek, hogy gyomorfekélyt okozhat nagy mennyiségben, mert alapjában véve erősen savas.
Az Algocalmint pedig csak receptre lehet majd kapni, mert újabban veszélyes szernek nyilvánították. De nem úgy ám, hogy a homlokukra csapnak, és „hű, a fene egye meg, jól megmérgeztük a népet” felkiáltással azonnal bevonják a szabadpiacról – majd csak fél év múlva, hadd fogyjon el, ami már le van gyártva. És még hosszasan lehetne sorolni, hogy mi mindenről derült ki, hogy jó, aztán hogy rossz, aztán megint az, hogy jó, és így tovább. Ha az ember elég türelmesen bogarászik az interneten, szinte minden, az életmóddal kapcsolatos új állításnak megtalálhatja az ellenkezőjét is. Én azt mondom: az ember hallgasson az ösztönére, mert amit nagyon kíván, és nagyon jólesik, az nem árthat. A magam részéről például ha meg vagyok hűlve, az „epét kikészítő” fokhagymát szoktam magamba tömni.
Amitől egyrészt semmi bajom, másrészt pedig azt is olvasni, hogy fertőtlenítő hatása miatt segíti a beteg nyálkahártyák gyógyulását. És olyankor esik igazán jól a forró, a „gyomrot tönkretevő” csípős paprikával fűszerezett leves is. Már csak hab a tortán az a felfedezés, hogy a csípős paprika gyógyítja a gyomorfekélyt keringésserkentő hatása miatt. Néha azon tűnődöm, miért is olvasunk össze ennyi marhaságot? És elképzelem nagyszüleinket, ha egy kaszásnap előtti reggelinél megjelent volna valami táplálkozástudományi szakember, és elkezdi magyarázni nekik, hogy kolbász meg szalonna helyett egyenek müzlit sovány joghurttal és néhány virágszirommal. Minimum, hogy halálra röhögték volna magukat, de az sem kizárt, hogy a gondosan megfent szerszámot utánaeresztik a vendégnek...
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!