2010. szeptember 02., 10:172010. szeptember 02., 10:17
Hoppá. Miért is nem beszél egy végzős középiskolás románul? Tán csak nem azért, mert álnokul megtagadja, hogy a többség és a kenyéradó állam nyelvét elsajátítsa, tudatosan rombolva ezzel a nemzetállamot? Nos, nem hinném. Érdemes azonban beülni egy középiskolai románirodalom-órára, megnézni, milyen szövegeket is kell olvasniuk a diákoknak, milyen szempontokból elemzik őket, mit kérnek tőlük a különböző vizsgákon. Természetesen ugyanazt, mint román társaiktól. Ergo a tanterv elvárja, hogy ebben a korban már ugyanazon a szinten beszéljék a nyelvet, mint azok, akik első szavaikat is románul mondták ki. Ez viszont nincs így, és erről a legkevésbé a gyerekek tehetnek. Leginkább pedig azok a döntéshozók, akiket heveny hidegrázás fog el, ha meghallják, hogy idegen nyelvként kellene oktatni a románt az iskolákban, mert kérem szépen ez felháborító, Romániában nem idegen nyelv a román. Aztán persze azon is ők háborognak, hogy az iskolapadból kikerülve a – hál’istennek – magyar tannyelven végzett iskola után hebegnek-habognak románul.
Érdekes viszont, hogy az érettségin 2-3 oldalas esszéket és műelemzéseket voltak képesek írni, de akkor már bajban vannak, ha a boltban huszonöt deka párizsit szeretnének kérni. Az angol nyelvű rajzfilmcsatornák adásait viszont javarészt értik – ezt a nyelvet ugyanis már úgy tanulták az iskolában, ahogy kell: az alapoktól elkezdve, lassan haladva, beszélgetve, gyakorolva, játszva, úgy tehát, ahogyan egy nyelvet meg is lehet tanulni. Ahhoz azonban, hogy a románnal is hasonló legyen a helyzet, nem elég a tanárok jóindulata. Akármennyire ügyesen oktatnak ugyanis, a végeredmény ugyanaz: a diákokat érettségire kell felkészíteni, ehhez pedig tetszik, nem tetszik, verselemzést és irodalmi fogalmak meghatározását kell megtanulni, rosszabb esetben bemagolni. Én nem bánom, hogy mai napig emlékszem a Luceafărul egy-egy részletére, de sokért nem adnám, ha nem a munkám során kellett volna elsajátítanom a beszélt nyelvet, és nem lettem volna gyakran zavarban, ha a boltban kért termék egyetlen, számomra ismert neve „una din asta”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok