Fotó: Kocsis B. János
FÓRUM – A Krónika mapilap november 15-i számában megjelent írás (Hiányzik Romániában az integrált növényvédelem) eleven és mindennapi problémát vet fel. Nevezetesen azt, hogy Románia mezőgazdaságában a rendszerváltás megszüntette a szervezett és minden megyében létező növényvédelmi laboratóriumokat és az előrejelzést, valamint a vegyszerek tárolását és használatuk tudományos alkalmazását.
2022. november 26., 12:442022. november 26., 12:44
A megyei mezőgazdasági igazgatóság egyik ága volt mindaz, ami a termesztett növények védelmét célozza. Persze, a kommunizmus bukásával megszűnt a földtulajdon kollektívekben létezése. Annak idején a kierőszakolt szövetkezesítés állami ellenőrzést és irányítást vezetett be a mezőgazdaságban. E helyzetnek megfelelően a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerves része volt a növényvédelem, amelynek szervezési keretébe mezőgazdasági mérnök, több technikus tartozott.
Ennek indokolt alapja a kártevők és károsítók (rovarok, gombák, vírusok stb.) fejlődésének ismeretén alapult, amely alapos biológiai ismereteket feltételezett. A kezelés kezdetéről és az alkalmazandó vegyszerről a megyei növényvédelem „növénydoktora” levélben minden gazdaságot értesített.
Ez voltam én Kovászna megyében. A rendelkezésemre állt a laboratórium felszerelése és a beosztott növényvédelmi technikus. Olyannyira alapos biológiai ismeretekre volt szükség, hogy országosan ezt a feladatot biológusok látták el (csak kivételesen mezőgazdasági mérnökök). Tudtommal a mezőgazdaság megyei irányítói munkámmal meg voltak elégedve, volt, aki ennek hangot is adott.
Mióta 1990-ben növényorvosként nyugdíjba mentem, leginkább a házigombák kártételével kerestek meg, igen ritkán a mezőgazdaságban kárt okozó élőlények elleni védekezés miatt. Pedig sem az almamolyt, sem a kolorádóbogarat, sem a burgonyát rothasztó baktériumot nem a kommunizmus hozta ránk, a számos károsító manapság is létezik, és rontja a termesztett növény egészségét, csökkenti a terméshozamot.
Sajnos nem ismerem a jelenlegi helyzetet növényvédelmi vonatkozásban. Talán volt olyan időszak 1990 után, hogy a még megmaradt szakemberek jelezték a védekezésre kedvező időpontot, és vegyszert a vidéki gazdáknak levelezőlapon vagy személyesen (aki ezt kérte), vagy a polgármesteri hivatal közvetítésével. Mert nem mindegy az, hogy egy-egy kártevő tömeges megjelenésekor, vagy petelerakás idején, hernyóállapotban, vagy a következő nemzedék kikelésekor permetezünk. Ehhez biológiai ismeretekre és a hatékony vegyszerek alapos ismeretére van szükség. Valamennyi megyében tevékenykedett kollégák már nyugdíjasok, de ha még élnek, bizonyára szívesen veszik, ha a termelő segítségüket kéri. Így tudása társadalmi célt szolgál, és nem megy veszendőbe.
Puskás Attila
A szerző sepsiszentgyörgyi növényvédelmi főbiológus
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
szóljon hozzá!