Fotó: 123RF
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből. A Magyarországon képzett és Erdélyben dolgozó Maros megyei szakember lapunknak nyilatkozva rámutatott, a hazai mezőgazdaságban sürgősen meg kell honosítani az integrált növényvédelmet.
2022. november 19., 14:262022. november 19., 14:26
A növényvédelmi szakemberek – a növényorvosok – az állatorvosi szakmához hasonlóan kiemelt szerepet töltenek be az Európai Unió tagországainak többségében, a növényorvosi kamarák tagjaként felügyelik a mezőgazdaságban zajló növényvédelmet. A gazdák a növényorvos által kiállított receptre/vényre vásárolhatnak magasabb veszélyességi kategóriába tartozó növényvédelmi szereket, míg a farmok kötelezően igénybe kell vegyék a növényorvos szolgáltatásait.
Ezen a területen a szocialista agrárágazathoz képest is hatalmas visszaesés tapasztalható: országszerte felszámolódtak a növényvédelmi előrejelző állomások, a papíron még létező megyei növényvédelmi központok feladatköre pedig az alkalmazottak számára sem egyértelmű. A szervezett növényvédelem teljesen kilóg a romániai mezőgazdaságból: ha a pár éve nálunk is egyetemi mesterképzésben elnyerhető növényorvosi oklevéllel akar valaki elhelyezkedni, a munkaügyi igazgatóságoknál a mesterségek, szakmák lajstromában a munkaadója nem találja meg a növényvédelmi szakember megnevezést. Csak mezőgazdasági mérnökként alkalmazhatja.
Józsa Eszter nagy gondnak tartja, hogy a legtöbb növényvédelmi szaküzletben nincs szakember, aki eligazítsa a gazdákat
Fotó: Makkay József
A korszerű agrárgazdasággal rendelkező országokban a növénytermesztés legfontosabb szakterületeként a növényvédelem kiemelt állami figyelmet kap. Példa erre Magyarország is, ahol szigorú törvényi háttér szabályozza a növényorvos feladatkörét, a gazdákkal, mezőgazdasági farmokkal fenntartott szakmai kapcsolatát és állami hatóságként az ellenőrző szerepét.
Aki tehát növényorvosként akar Erdélyben dolgozni, azt számos meglepetés éri. Mindezt az erdőszentgyörgyi Józsa Eszter példája is igazolja, aki 2004-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia–kémia szakán szerzett diplomát, ezt követően pedig egy magyarországi laboratórium vezetőjeként dolgozott, majd elvégezte a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kertészmérnöki alapképzését.
Végül hazatért Erdélybe, hogy növényorvosként dolgozhasson. Szaktudását a gödöllői agrártudományi egyetem doktori iskolájának ösztöndíjasaként mélyítette el az elmúlt négy esztendőben, és jövőre védheti meg doktori disszertációját a ribiszketermesztés integrált növényvédelméről. Amióta visszatért Erdélybe, Józsa Eszter növényvédelmi szakemberként vállalt munkát egy Maros megyei virágfarmon, majd három évig növényvédelmi termékeket forgalmazó szaküzletet vezetett, idén tavasztól pedig Maros megyei falugazdászként tevékenykedik több megye területén,
„A gazdákkal való kapcsolattartást megszoktam a növényvédőszer-boltban. Nagyon sokan megkerestek és tanácsot kértek. Munkaidő után kerestem fel a könyékbeli termelőket, hogy a kertjükben vagy a szántóföldön győződjek meg, milyen betegségre vagy kártevőre kérnek szereket. Sok negatív tapasztalatom is volt” – magyarázza a Maros megyei szakember.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter nagy gondnak tartja, hogy a legtöbb növényvédelmi szaküzletben nincs szakember, aki eligazítsa a gazdákat. Az eladók valamilyen gyorstalpaló tanfolyamon szereznek papírt, hogy ilyen szaküzletben árulhassanak, ehhez azonban szaktudás nem társul. A másik gond a gazdák hozzáállásával van. Ha egy vegyszert tíz liter vízben kell feloldani, sokan öt literbe teszik, hogy biztosan erős legyen és hasson. Ez viszont környezetszennyezést okoz, másrészt súlyos kockázati tényezőt jelent a fogyasztóra nézve.
Van, aki úgy viszi a piacra a terményeit, hogy egy-két nappal korábban permetezett erős szerekkel. A növényorvos szerint mindezt azért lehet Romániában büntetlenül megtenni, mert senki nem ellenőrzi a piacok zöldség- és gyümölcsfelhozatalát.
„Nem tudjuk, milyen megyékben van korszerű laboratórium, amely kimutatja, hogy az adott növényben van-e szermaradvány. A korszerű felszerelés nagyon drága berendezés, ezért valószínűleg csak Bukarestben meg egy-két megyeszékhelyen működik ilyen. Az európai uniós előírások szerint az ellenőrzéseket a szakhatóságnak kell elvégeznie. Mivel Romániában nem működik a növényorvosi hálózatot magában foglaló növényvédelmi felügyelet, komoly fenntartásaim vannak a piaci és a nagyáruházi ellenőrzések hatékonyságával kapcsolatban” – érvel lapunknak Józsa Eszter növényorvos.
Falugazdász munkája jól mutatja, mekkora szükség van a növényvédelmi szakemberek szaktanácsadására. Tapasztaltabb és idősebb mezőgazdasági szakemberek is megkeresik növényvédelmi kérdésekben, miközben nagyon sok Maros és Hargita megyei gazdával telefonon és személyesen is tartja a kapcsolatot. Szezon idején heti rendszerességgel találkozik zöldség- és virágtermesztőkkel, ilyenkor, késő ősszel, illetve télen pedig az RMGE Maros gazdaszervezet által rendezett gazdatanfolyamok növényvédelmi előadója.
Fotó: Makkay József
Az Erdélyben hiányzó növényvédelmi szaktanácsadás ellenére a szakember nem érti, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán, illetve az ország más agráregyetemein végzett növényvédelmi szakemberek miért nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban. A mezőgazdasági minisztérium miért nem találja meg a módját e hiányágazat újjáélesztésének?
„A kis- és nagytermelők nyitottak a korszerű növényvédelemre, ami elsősorban integrált védelmet jelent. Ez annyit tesz, hogy kémiai szereket csak akkor alkalmazunk, ha tényleg szükséges. A növények megfigyelése a kulcsszó. Ha megfelelően gondozzuk, ha a növény megkapja a szükséges tápanyagot és jó termesztési technológiát alkalmazunk, ritkábban lesz szükségünk növényvédelemre. A legtöbb kórokozó úgynevezett gyengültségi kórokozó, amit a növény rossz fejlődése okoz” – foglalja össze a korszerű növényvédelem lényegét Józsa Eszter. Az erdőszentgyörgyi szakember szerint mindent az alapoktól kell elkezdeni.
Ehhez elsősorban képzett növényvédelmi szakemberekre, növényorvosokra van szükség, akik a gazdákkal, a mezőgazdasági termelőkkel közösen új irányt szabhatnak a romániai mezőgazdaságnak. Olyan irányt, amelyet az Európai Unió zöldítési programja, a kevesebb vegyszerfelhasználó mezőgazdaságra való átállás követel meg az országtól. Józsa Eszter szerint ez csak akkor lehet sikeres, és nem válik fiaskóvá, ha a gazdákat idejében felkészítik az új kihívásokra és követelményekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Büntetőeljárás indított a Bihar megyei ügyészség egy 47 éves tanár ellen, akit kiskorú megerőszakolásával gyanúsítanak. Ugyancsak nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe a napokban egy bukaresti vallástanárt.
Huszonhatmillió forinttal segíti a háromszéki és parajdi természeti katasztrófák kárvallottjait a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 11 óra 2 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Előzetes letartóztatásba került egy 36 éves férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy néhány napja eltűntnek nyilvánított kiskorút – számolt be szerdán a Kovászna megyei rendőrség.
Két székelyföldi mezőgazdasági szakember kapott Széchenyi Imre Díjat Nagy István agrárminisztertől Szent István ünnepe alkalmából.
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc Kolozsváron.
Egy személy életét vesztette szerdán Fehér megyében, az A1-es autópályán, miután egy teherautó elgázolta.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás