Balogh Levente

Balogh Levente

Nincs miért magyarázkodni

2022. augusztus 05., 09:412022. augusztus 05., 09:41

Románia a sajátos paradoxonok országa: míg a legfőbb állami vezetők arról áradoznak, milyen példásan gondoskodik Románia a kisebbségeiről, közben Romániával szembeni hűségnyilatkozatot követelnek az RMDSZ-től, sőt egyesek a kormányból való kiakolbólítását is felvetették.

Az ok még mindig Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyesek szerint rasszista kijelentéseket is tartalmazó tusványosi beszéde. Az emiatti műbalhé azonban tovább is mutathat egyszerű koalíciós feszültségnél: a romániai magyar közösség jogai elleni intézményes támadás legitimációjaként is megpróbálhatják felhasználni.

A kisebbségekkel kapcsolatos román kettős beszéd példájaként vegyük most Klaus Iohannis államfő elmúlt egy hétben nyújtott teljesítményét. A kisebbségek áldásos romániai helyzetéről az elmúlt napokban két alkalommal is szónoklatot tartó, két éve még a magyarok ellen uszító Iohannis stábjának pontosan hat napjába telt, hogy rájöjjön: Orbán olyan rasszista beszédet mondott Tusnádfürdőn, hogy azt már ő sem hagyhatja szó nélkül. A szemforgató nyilatkozat során aztán pont a kormánykoalíciós tag RMDSZ-t találta meg, és felszólította: adjon magyarázatot arra, miért tapsolták meg a jelen levő RMDSZ-es politikusok az állítólagosan rasszista beszédet, majd példáját a héten már Nicolae Ciucă miniszterelnök is követte.

A román állam vezetői – a baráti média hathatós támogatásával – gyakorlatilag burkoltan hazaárulással gyanúsították meg az RMDSZ-t, és hűségnyilatkozatot követelnek tőle, aminek a magyar kormányoldaltól való elhatárolódás, illetve a vele történő szakítás lenne a bizonyítéka. Mindezek fényében nagyon helyes, hogy az RMDSZ nem kezdett el magyarázkodni. Senki sem tartozik semmilyen magyarázattal, bármiféle magyarázkodással közvetve elismernék az abszurd vádak jogosságát.

A román illetékesek hirtelen felhorgadását több tényező is indokolja. A legelső a legkézenfekvőbb: a magyar ügyek ismételt fő témává emelésével az igazi problémákról, a háború miatti infláció, az energiahordozók, az élelmiszer­árak és a törlesztőrészletek növekedését övező kormányzati totojázásról próbálják elterelni a figyelmet.

Másrészt az a felmérés is az okok között lehet, amely szerint a románok nagy része is egyetért Orbán politikájával. Érthető, hogy a román politikum és a vele szorosan összefonódott, különböző szolgálatokhoz kötődő mély­állami körök megijedtek, így ezt próbálják meg villámgyorsan ellensúlyozni a rasszistázással és az RMDSZ pellengérre állításával.

Harmadrészt Orbán beszéde természetesen csak ürügy – az érintetteknek azzal van bajuk, hogy Magyarország intenzíven támogatja a romániai magyar közösséget.

A magát liberálisnak és européernek hirdető, de a magyarellenességben mindig élen járó fősodratú román médiában egymást érik a magyar kormány által különböző erdélyi intézményeknek nyújtott támogatásokról szóló beszámolók, amelyekben egy alattomos kommunikációs csellel azt próbálják sugallni, hogy a magyar kormány kilóra megvette a magyar intézményeket és szervezeteket – köztük az RMDSZ-t is, amely ezért hunyna szemet az állítólagos rasszizmus felett.

Mindez annak a jele lehet, hogy egyes bukaresti körök most látják elérkezettnek az időt arra, hogy elkezdjék „kóstolgatni” a magyar kormányt és az erdélyi magyar közösséget, hátha a műbotrány farvizén sikerülhet szétrombolni mindazt az infrastruktúrát és támogatási rendszert, ami az elmúlt 12 év során budapesti támogatással kiépült. Ezeket a támogatásokat az erdélyi magyar közösség oktatási, kulturális, egyházi és gazdasági intézményeinek megerősítésére használták, ami amúgy a román állam feladata lett volna.

(Itt jön képbe a tragikomikus helyzet, hogy mindennek kiharcolása éppen a román kormányokban hosszú éveket eltöltő RMDSZ feladata lett volna, de valahogy nem sikerült neki.)

Mindebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy mindazokat, akiknek szúrják a szemét a magyarországi támogatások, éppen az zavarja, hogy azok a magyar közösség megmaradását, elvándorlásának, asszimilálásának ellensúlyozását szolgálják – vagyis nem éppen kisebbségbarát hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot. És ez csak az első lépés: ha sikerülne megroppantani a támogatási rendszert, onnan már megnyílik az út a szerzett jogok megnyirbálására is.

Persze remélhetőleg győz a józan ész, és nem próbálják tovább mélyíteni a mesterségesen gerjesztett konfliktust.

Most mindenesetre az a helyzet, hogy miközben a román politikusok és megmondóemberek nem győzik szemforgatva elítélni a rasszizmust, és arról áradoznak, milyen jó a kisebbségeknek Romániában, éppen megfélemlítést célzó információs hadviselésnek is beillő hangulatkeltés zajlik az őshonos romániai magyar közösség ellen. Márpedig háborús időkben ez nem a legintelligensebb hozzáállás. Úgyhogy mindenki érdekét az szolgálná, ha minél hamarabb befejeznék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.