Páva Adorján

Páva Adorján

Mit nyerhet a magyarság a román revizionizmusból?

2018. március 21., 23:022018. március 21., 23:04

2018. március 21., 23:022018. március 21., 23:04

Az erdélyi, székelyföldi autonomista törekvések oldaláról nézve sokkolóként hathat az a nyilatkozat, amelyet kedden fogadott el a Temes megyei önkormányzat Románia és Besszarábia újraegyesítéséről.

Călin Dobra tanácselnök szerint ezzel a gesztussal a nagyobb részt a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de Ukrajna területére is átnyúló történelmi régió lakóinak önrendelkezéshez való jogát kívánták támogatni, és egyben kinyilvánították a szolidaritásukat azokkal a határon túli helyi önkormányzatokkal, amelyek hasonló, egyesülést szorgalmazó nyilatkozatot fogadtak el.

A határozatot bizonyára jelképes állásfoglalásnak tekintik, azonban a valamennyi megyei tanácsos aláírásával szentesített nyilatkozatból hiányzik a szimbolikus szó: nemzetközi egyezményekre, elítélendő paktumokra, a „történelmi igazság” helyreállításának szükségességére hivatkozva követelik a bukaresti és a chișinăui parlamenttől egy közös szándéknyilatkozat elfogadását, illetve az újraegyesülést elősegítő törvények meghozatalát. Ugyanis az aláírók úgy akarják megünnepelni a nagy egyesülés centenáriumát, hogy „a román föld határa ne a Prutnál legyen”.

Korábban több romániai önkormányzat fogadott el hasonlóan hazafias nyilatkozatot, de míg például Buzău, illetve szerdán Brassó város tanácsosai a dokumentum szövegében is rögzítették az újraegyesítés szimbolikus jellegét, a Temes megyei közgyűlés – akárcsak Lugos város képviselő-testülete – az azt megelőzően Prahova megyében is elfogadott mintát követte.

A hivatalosan közigazgatási szintre emelt revizionista eszmék, követelések hallatán joggal merül fel az Erdély vagy a Székelyföld autonómiájáért küzdők körében: az „újraegyesítési nyilatkozatokhoz” képest az állami szuverenitás tiszteletének a netovábbja az, amiről az elmúlt években székely önkormányzatok határoztak. De hát ugye annak az akaratnak a kinyilvánítása, miszerint sok tucatnyi önkormányzat egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, mely a Székelyföld nevet viseli – Románián belül! –, vérlázító, állam-, alkotmány-, törvény-, minden- és mindenkiellenes, ezért a prefektusok sorra megtámadták a határozatokat, a bíróságok pedig sorra érvénytelenítették azokat.

Természetesen mérget vehetünk rá, hogy az újraegyesítési nyilatkozatok nem kerülnek romániai bíróságok asztalára. A kezdeményezőknek – pártállástól függetlenül – attól sem kell tartaniuk, hogy a kormány közbelép. Pedig Teodor Meleşcanu román külügyminiszter februárban – a Moldovai Köztársaságban botrányt kavaró, szintén az egyesülést szorgalmazó helyi önkormányzati állásfoglalások kapcsán – arról biztosította chișinăui kollégáját, hogy Románia számára alapvető fontosságú a Pruton túli ország stabilitása, a két állam polgárai „közeledésének” pedig semmilyen jogi következménye nem lesz. És nincs miért polgárháborút vizionálni, mint ahogy azt Igor Dodon moldovai államfő tette.

Tehát az üzenet: kedves szomszéd, te csak mosolyogj, ha a Prut mindkét oldaláról érkező hivatalos határozatokkal fenyegetjük létedet, miközben mi azonnal büntetünk, ha nálunk csak egy zászlót is kitűznek a nekünk nem tetszők. Mélységesen igazságtalan, de régóta ismerős, köztudott hozzáállás – éppen ezért az újraegyesítési nyilatkozatokhoz hasonló, szélsőséges kitöréseket illene már valamilyen formában a magunk malmára hajtani.

Itt egy lehetőség: a Temes megyeiek által is elfogadott határozat kusza érvelésének elején kiemelik az 1975-ben (Románia által is) elfogadott helsinki záróokmány egyik pontját, amely a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát rögzíti. Ismerősen cseng, ugye? Igen, ugyanezt hangoztatjuk mi is, éppen ezért most lenne a tökéletes alkalom arra, hogy – új kommunikációs panelt nyitva – helyzetismertető ábrázolásként okosan és jó hangosan beemeljük mondandónkba a besszarábiai románok sorsát, jogait. Azonnal hozzátéve, hogy a mi álmaink jóval „szerényebbek”, mert mi például nemcsak a helsinki dekalóg 8., az önrendelkezést támogató pontját olvastuk, hanem a 3-ast és a 4-est is, amelyek a határok sérthetetlenségének, illetve az államok területi integritásának tiszteletben tartását írják elő.

korábban írtuk

Románia és Besszarábia újraegyesüléséről „döntött” a Temes Megyei Tanács
Románia és Besszarábia újraegyesüléséről „döntött” a Temes Megyei Tanács

Románia és Besszarábia (ma nagyobb részben a Moldovai Köztársaság, kisebb részben Ukrajna területe) újraegyesüléséről fogadtak el szimbolikus nyilatkozatot kedden Temes megye önkormányzati képviselői – közölte az Agerpres hírügynökség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

A TikTok-AUR-generáció

Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.

Balogh Levente

Balogh Levente

Köszi, bihari magyar politikum, miattatok szégyellem, hogy váradi vagyok

A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.

Makkay József

Makkay József

A fogatlan emberek országa

Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin marad

Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.

Makkay József

Makkay József

Megtűrt vagy száműzött magyar nyelv Erdélyben

Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.

Kiss Judit

Kiss Judit

Anyai pofonok és kényszermunka mínusz 30 fokban

Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.

Balogh Levente

Balogh Levente

Magyar–román együttműködés Iohannisért?

Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.