VEZÉRCIKK – Ország- és világszerte is nagy horderejű témák foglalkoztatják jelenleg a sajtót és a közvéleményt. Ilyen például a közkegyelem és a büntető törvénykönyv módosítása körüli cirkusz, az új amerikai elnök világszerte erőteljes indulatokat kiváltó, precedens nélküli intézkedéssorozata, kissé közelebb pedig a veszélybe került magyar osztályok körüli zűrzavar.
2017. január 31., 22:002017. január 31., 22:00
Mindenik kérdéskörről véleményt nyilvánít, tiltakozik a közvélemény, néhol esetleg körvonalazódik is valamilyen szinten, mit lehetne-kellene tenni a felmerülő gondok kiküszöböléséért. A tengerentúlon és Európában is tüntetnek a Trump-intézkedések, Románia-szerte a kormány közkegyelmi tervezete, Háromszéken az iskola-összevonások ellen.
Mindeközben csendesen, szinte észrevétlenül meghúzódik a piros betűsen villogó sajtóhírcímek közt, ami a hét elején derült ki: Románia a legutolsó helyen szerepel az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami magyarán azt jelenti, hogy a 35 ország egészségügyét górcső alá helyező felmérés szerint valamennyi európai ország közül a miénkben a leggyengébb minőségű a rendszer. A korábbi években a vizsgált 35 ország közül több ízben is a szerény, de biztos 32. helyen végzett Románia, most észrevétlenül sereghajtóvá csúszott hátra, udvariasan maga elé engedve Albániát és Bulgáriát is.
Talán már nem is bír jelentős hírértékkel, ezért nem kergeti a tömegeket az utcára, hogy nálunk a vizsgált területek mindegyike csapnivaló minőségű: a betegjogok érvényesülése, az orvosi ellátás hozzáférhetősége, a gyógyítás eredményessége, a rendszer finanszírozottsága, az egészségügyi szolgáltatások, a betegségmegelőzés és a gyógyszerellátás is. Nyilván mindig voltak és lesznek prioritáslisták, fontosnak és kevésbé fontosnak ítélt politikai, közéleti mozzanatok, amelyek következményei és alakulása jobban, kevésbé vagy alig foglalkoztatja a közvéleményt.
A szó szerint a leghúsbavágóbb terület, az egészségügy hiányosságai és korrigálása jobbára olyankor kerül az érdeklődés homlokterébe, ha Colectiv-tragédiák vagy Bamboo-tűzesetek, Hexi Pharma-botrányok, halálos kimenetelű kanyarós megbetegedések történnek. A másfajta sajtóhírektől hangos hétköznapok azonban szépen, csendben elhozták Románia számára a már szégyenre sem méltó legutolsó helyezést. És ha minden így megy tovább, szerényen, de biztosan maradhatunk továbbra is sereghajtók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!