Nagy port kavart Novák Eduárd sportminiszter légiósrendelete
Fotó: Facebook/Eduard Novak
JEGYZET – Novák Károly Eduárd sportminiszter rendeletben kötelezné a csapatsportok képviselőit arra, hogy az országos megmérettetéseken legalább negyven százalékban romániai játékosokat küldjenek pályára. A cél, hogy a hazai sportolók több lehetőséghez jussanak, és ezáltal a szövetségi kapitányok erősebb válogatottakat állíthassanak össze.
2022. július 08., 19:112022. július 08., 19:11
2022. július 08., 19:122022. július 08., 19:12
Az intézkedés – diszkriminatív jellegén túlmenően – egy lenne azon korlátok közül, amelyekkel már eddig is találkoztunk a sportéletben. Minisztériumi szinten az első, de általánosságban véve szinte mindegyik sportszervezet itt-ott próbál ráelőltetni bizonyos elvárásokat a csapatok játékoskereteire. Gondoljunk csak az utánpótláskorú játékosok kötelező szerepeltetésére, vagy épp a hazai sportolók pályán eltöltött idejére hozott szabályokról. Tény, csapatsportokban a román válogatottak nem élik fénykorukat, bár ez általánosságban véve elmondható a teljes hazai sportéletről. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy egy sportolónak játékidőre van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, hogy formába kerüljön, és persze a szövetségi kapitányoknak is egyszerűbb a feladatuk, ha tapasztalt játékosok közül válogathatnak.
Viszont a felnőtt bajnokságokban szereplő csapatok hivatásos, gazdasági alapon működő versenysportot képviselnek, azzal a céllal, hogy minél jobb eredményt érjenek el, és egyben a szurkolóikat is a lehető legjobb játékkal szolgálják ki. Ehhez viszont a megfelelő emberek kellenek. Ahogyan az egykori aranylabdás labdarúgó, Johan Cruyff mondta: „válaszd ki a legjobb játékost minden pozícióra, és akkor nemcsak egy erős tizenegyed lesz, hanem tizenegy erős egyéned is”. Csakhogy korlátozások mellett az edzőknek erre nincs lehetőségük, meg van szabva, hogy kit és mikor küldhetnek pályára. Hogy mekkora kihívás ilyen körülmények között startégiát kidolgozni, arról őket kell megkérdeznünk, ugyanakkor felmerül a kérdés: egy játékos fejlődését nem-e hátráltatja, ha konkurencia nélkül bekerülhet egy csapatba. Egy olyan élvonalbeli alakulatba, ahol a sportlogika alapján a legjobbak helye van. Nyilván minden alakulatnál befolyásolják a keretet a pénzügyi tényezők is, de ha megengedhetsz magadnak tizenegy Messit, akkor miért fizessél öt gyengébb játékosért.
Az élvonalbeli bajnokságok a piramis csúcsai kellene hogy legyenek, ahová a piramis aljáról induló tehetséges és ígéretes sportolók kemény munkával felküzdötték magukat. Természetes, teljesítményorientált folyamat, és kétlem, hogy bármely hazai csapat kispadon tartana egy romániai sportolót, hogy egy gyengébb légióst szerepeltessen. Cristina Neagu, Crina Pintea korlátozások nélküli „világban” verekedték fel magukat a világ legjobb kézilabdázói közé, és nem légiósszabály tartja őket a pályán. Persze ehhez kellett az alap, a jó képzés és a jó edzők, akik meglátták bennük a tehetséget és tudták, hogyan aknázzák azt ki. A piramis alját kellene Romániában tatarozni, nem pedig annak a csúcsát pofozgatni.
Hazaiak előnyben: a sportminisztérium csütörtöki rendelete alapján a következő szezontól a csapatsportok képviselőinek legkevesebb negyven százalékban romániai játékosokat kell pályára küldeniük az országos megmérettetéseken.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!