Februárban elkezdődött a szomszédunkban a háború, és ezzel együtt a szorongás Európa-szerte. A háború (is) okozta gazdasági helyzet nem tűnik semmiképpen rózsásnak, a kontinens energiaválságban van, emelkednek az árak, az infláció két számjegyű Romániában.

Enyhén szólva is aggasztó, hogy nem tudni, miből fogja kifizetni a lakosság a csillagászati összegűnek jósolt fűtésszámláit, ha majd beköszönt a hideg időjárás, az igazi haddelhadd pedig akkor érkezik el, ha a kormány nem hosszabbítja meg a jövő tavaszig meghirdetett energiaár-kompenzációt. Az sem megnyugtató, hogy ma jóval kevesebbre futja egy adott összegből, mint fél évvel ezelőtt, közben pedig a fizetések, nyugdíjak sajnos nem emelkednek ilyen gyorsan.

Az ember sok mindent kibíró természete azonban olyan, hogy szorult helyzetben sokszor a humort hívja segítségül, hogy felülkerekedhessen a borús kilátások okozta aggodalmon. Így a keserű helyzet vicces, ironikus megközelítéseivel is gyakorta lehet találkozni. Például azzal, hogy visszatértünk az őskori vadászó életmódhoz, hiszen „sárgacímke-vadászok” lettünk mindannyian (vagyis a boltokban kizárólag a leárazott termékeket keressük), vagy hogy „ma csak olyasmiből főzök, aminek az ára nem emelkedett az utóbbi félévben, a menü tehát hegedűtok lesz szegfűborssal”.

Az emberek oldják ugyan a feszültséget a viccekkel, azonban aggasztó kilátásokból még ennél is több mutatkozik. Amikor végre hátradőlhetnénk, és reménykedhetnénk, hogy a pandémia és annak rengeteg negatív hozadéka a két, kínlódással, félelemmel, korlátozássorozattal teli esztendő után végre eltűnt az életünkből, kiderül, hogy újra emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma. Az egészségügyi miniszter kedélycsillapító jellegű nyilatkozatokkal áll elő, mondván, hogy az elmúlt két hétben megkétszereződött ugyan a koronavírusos megbetegedések száma, de véleménye szerint ez várható volt, és valószínűleg nem lesz szükség sem a tanévkezdés elhalasztására, sem az online oktatásra való áttérésre, az új járványhullám pedig talán le is cseng szeptemberben.

Ha ebben az előrejelzésben megbízhatnánk, talán nem is kellene aggódnunk a Covid miatt. Viszont ha emlékezetünk nem csal, a romániai hatóságok annyit botladoztak, annyi kaotikus, következetlen, egymásnak ellentmondó döntést hoztak a pandémia két éve alatt, hogy a lakosság csak kapkodta a fejét; nem csoda, ha sokan kínjukban annak idején is gyártottak vicceket a hatósági ügyetlenkedésekről. Mivel az embernek két fő lelki támasza van nehezebb időkben, jó most is kéznél tartani: segítségül hívni a reményt és a humorérzéket.