A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

parajd

A Korond-patak a parajdi sóbányából hozott víznek a Kis-Küküllőbe való beömlése fölött

Fotó: Máthé István

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Szakértők szerint bekövetkezett az, amit sejteni lehetett: gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban a parajdi baleset következtében. Teljes terjedelmében közöljük a kutatók megállapításait.

2025. június 20., 17:562025. június 20., 17:56

2025. június 20., 18:012025. június 20., 18:01

Helyszíni terepszemlét, illetve elektromos vezetőképességi méréseket végeztünk 2025. június 19-én (csütörtökön) a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő Parajd alatti, illetve Sóvárad fölötti részén, ugyanazokon a pontokon, ahol egy héttel korábban is vizsgálódtunk. Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vize ezúttal kristálytiszta volt, vezetőképessége kissé magasabb (1,0 mS/cm), mint az egy héttel ezelőtt mért érték (0,6 mS/cm).

Ez azzal magyarázható, hogy a korábbi esős időszakban befolyó többletvíz hígította a patak vizét.

A parajdi Sószoros alatt, a Kis-Küküllővel való összefolyás előtt a Korond-patak vizében 95 mS/cm vezetőképességet mértünk, ami kicsivel alacsonyabb, mint az egy héttel korábbi érték (114 mS/cm). Az állami hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt egy hétben az átszivattyúzásnak köszönhetően csökkent a Korond-patak sótartalma. Ugyanakkor június 19-én, azaz a mérésünk napján, a kora hajnali órákban az újabb bányabeszakadásoknak köszönhetően ismét jelentősebb tömény sósvíz jutott a patakba, ami magyarázza a magas vezetőképességi értékeket.

parajd Galéria

Elpusztult rovarok a Kis-Küküllő part menti zónájában, Sóvárad felett

Fotó: Máthé István

Az összefolyás előtt a Kis-Küküllő vizének vezetőképesége mindössze 0,5 mS/cm volt, amely érték 190-szer alacsonyabb a pár méterrel arrébb folyó Korond-patakhoz viszonyítva. Az utolsó vizsgálati pontunk a Kis-Küküllő Sóvárad fölötti részén volt, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerrel lentebb. Itt a vezetőképességmérő 17 mS/cm értéket mutatott, amely érték kicsit kisebb, mint egy héttel korábban (21,5 mS/cm). Amint akkor is, minden bizonnyal most is kiköpte volna a ló a továbbra is nagyon magas sótartalmú „itatóvizet”.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi bányakatasztrófa

Akárcsak június 12-én, most is megfigyelhető volt néhány tucat kisebb méretű elpusztult hal a partmenti zónában, igaz ezúttal nem friss, hanem már előrehaladottabb bomlási fázisban voltak. Ami újdonság volt, hogy ezúttal a partmenti zónában átlátszóbb volt a víz, és így tetten érhető volt az a pusztulás, amelynek bekövetkeztét sejteni lehetett: több száz rovar (így például kérészék, tegzesek, álkérészek) és más gerinctelen állat (pl. bolharákok, csigák, kevéssertéjű férgek) tetemei hevertek, illetve lassan sodródtak lefelé a partmenti sekélyebb mederrészekben.

korábban írtuk

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint
A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint

Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.

A tapasztaltak alapján kijelenthető, hogy gyakorlatilag a teljes makroszkopikus vízi gerinctelen fauna elpusztult a magasabb sótartalom által érintett Kis-Küküllő Sóvárad feletti részén.

További részletes vizsgálatokra és szakemberek bevonására lenne szükség annak megállapítására, hogy meddig terjed ki és hol milyen mértékű ez a pusztulás az alsóbb szakaszokon. Tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy pontosan milyen közösség is pusztult el, minderről csak sejtésünk lehet, hiszen a legutóbbi publikált adatok a Kis-Küküllő makrogerinctelen faunájára nézve 2005-ből származnak és ezek is szórványosak. Ezen vizsgálatokból tudjuk például, hogy a Kis-Küküllő Szováta környéki szakaszán, illetve alább is, megtalálható az aljzat köveire tapadó

  • sapkacsiga (Ancylus fluviatilis),
  • a Natura 2000-es védettségű tompa folyamkagyló (Unio crassus),
  • a ragadozó örvénytegzes (Rhyacophila tristis),
  • a „sisakos tegzes” (Sericostoma schneideri),
  • vagy a különböző szövőtegzes (Hydropsyche) fajok.
parajd Galéria

A felsősófalvi hídnál június 19-én 10 cm-es volt a Korond-patak vízállása, a támfal fémhálójába szorult ágak alapján (piros vonallal jelölve) kikövetkeztethető, hogy a legnagyobb áradáskor a vízszint meghaladhatta a kihelyezett lapvízmérce felső határát, azaz a 250 cm-t

Fotó: Máthé István

A Kis-Küküllő jelenlegi, a magas sótartalom által érintett szakaszára vonatkozóan korábban leközölt fajok döntő többsége az érzékenyebb, úgynevezett indikátorfajok közé sorolhatóak, vagyis ha ezek megélnek egy adott folyószakaszon, akkor bizonyosan még jóval több, kevésbé érzékeny faj képviselőinek is ott kellett volna még lenniük, még ha nem is vizsgálták kellő részletességgel őket. Ezek az indikátorfajok a viszonylag állandó környezetnek tekinthető hegyvidéki vízfolyásokhoz alkalmazkodtak, a környezeti változásokra – akár csak az oldott oxigén tartalom csökkenésére is – igen érzékenyen reagálnak. A mostani drasztikus sókoncentráció emelkedés teljesen felborította az egyedek só-víz háztartását, a vékony kültakarójuk biztosan nem tudta megakadályozni a víz kiáramlását, élettani értelemben gyakorlatilag kiszáradtak a vízben.

Mit hoz a jövő?

Hogy mikor fog a vízi makrogerinctelen közösség részlegesen vagy teljes mértékben regenerálódni, azt még korai találgatni, hiszen a pusztulás mértékét sem ismerjük pontosan. A parajdi bányaszerencsétlenség által nem érintett felsőbb szakaszokról, a betorkolló befolyókból minden bizonnyal jelenleg is folyamatosan sodródnak le makrogerinctelenek. Addig azonban amíg nem csökken jelentősen a víz sótartalma, sajnos ezeknek az újonnan érkezőknek sincs nagy esélyük a túlélésre.

parajd Galéria

A Kis-Küküllőben idegenhonos tömzsi hólyagcsiga (Physella acuta) faj teteme

Fotó: Zsigmond Andrea Rebeka

Ugyanakkor amint a helyzet normalizálódik, a betelepedés sodródással illetve a röpképes fajok esetében berepüléssel, egyre sikeresebb lehet. Alvízi irányból is meg fog kezdődni a migráció, bár ez jóval lassabb folyamat lesz a röpképtelen fajok esetében, hiszen ebből az irányból az árral szembeni aktív vándorlással történik a benépesülés.

A fentieket figyelembe véve néhány éven belül is akár látványos javulás várható, ugyanakkor néhány tucat makrogerinctelen faj visszatelepülése még nem jelenti feltétlenül a sikert, hiszen nemcsak fajok, hanem egymással interakcióban lévő fajok életközössége, azaz teljes táplálékláncok tűntek el.

Így például a vízi makrogerinctelenek a halak és sok más gerinces állat fontos táplálékbázisát jelentik. Egy ragadozó állat nem lesz képes visszatelepedni a folyóba a taplálékfaunája nélkül, még ha azt a víz minősége lehetővé is tenné. Várhatóan a teljes regenerálódás csak lépcsőzetesen, éveken, akár évtizedeken keresztül fog megtörténni.

parajd Galéria

A Kis-Küküllő és a Korond-patak összefolyása. Látható különbség

Fotó: Máthé István

Minden bizonnyal a jelenleg is zajló pusztulás pontos dokumentálása mellett fontos lenne a jövőben a vízi élőlényegyüttesek, így a fajgazdag makrogerinctelen faunát is nyomon követni, monitorozni, és szükség esetén segíteni a működőképes fajegyüttesek újbóli létrejöttét.

Dr. Máthé István – mikrobiológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka – kémikus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Málnás Kristóf – rovarász, Horizont Természtvédelmi és Tudományos Egyesület

korábban írtuk

Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben
Beszakadások miatt tovább nőtt a Korond patak sótartalma, pusztulnak a hódok is a Kis-Küküllőben

Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Miniszter: nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya Parajdon, hanem az, hogy mikor omlik be, már nem lehet megmenteni

A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Miniszter: nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya Parajdon, hanem az, hogy mikor omlik be, már nem lehet megmenteni
2025. július 19., szombat

Nemzeti régiók: nyílt levelekkel bombázza az EP-képviselőket az SZNT

Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.

Nemzeti régiók: nyílt levelekkel bombázza az EP-képviselőket az SZNT
2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei