A Korond-patak a parajdi sóbányából hozott víznek a Kis-Küküllőbe való beömlése fölött
Fotó: Máthé István
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Szakértők szerint bekövetkezett az, amit sejteni lehetett: gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban a parajdi baleset következtében. Teljes terjedelmében közöljük a kutatók megállapításait.
2025. június 20., 17:562025. június 20., 17:56
2025. június 20., 18:012025. június 20., 18:01
Helyszíni terepszemlét, illetve elektromos vezetőképességi méréseket végeztünk 2025. június 19-én (csütörtökön) a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő Parajd alatti, illetve Sóvárad fölötti részén, ugyanazokon a pontokon, ahol egy héttel korábban is vizsgálódtunk. Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vize ezúttal kristálytiszta volt, vezetőképessége kissé magasabb (1,0 mS/cm), mint az egy héttel ezelőtt mért érték (0,6 mS/cm).
A parajdi Sószoros alatt, a Kis-Küküllővel való összefolyás előtt a Korond-patak vizében 95 mS/cm vezetőképességet mértünk, ami kicsivel alacsonyabb, mint az egy héttel korábbi érték (114 mS/cm). Az állami hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt egy hétben az átszivattyúzásnak köszönhetően csökkent a Korond-patak sótartalma. Ugyanakkor június 19-én, azaz a mérésünk napján, a kora hajnali órákban az újabb bányabeszakadásoknak köszönhetően ismét jelentősebb tömény sósvíz jutott a patakba, ami magyarázza a magas vezetőképességi értékeket.
Elpusztult rovarok a Kis-Küküllő part menti zónájában, Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
Az összefolyás előtt a Kis-Küküllő vizének vezetőképesége mindössze 0,5 mS/cm volt, amely érték 190-szer alacsonyabb a pár méterrel arrébb folyó Korond-patakhoz viszonyítva. Az utolsó vizsgálati pontunk a Kis-Küküllő Sóvárad fölötti részén volt, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerrel lentebb. Itt a vezetőképességmérő 17 mS/cm értéket mutatott, amely érték kicsit kisebb, mint egy héttel korábban (21,5 mS/cm). Amint akkor is, minden bizonnyal most is kiköpte volna a ló a továbbra is nagyon magas sótartalmú „itatóvizet”.
Akárcsak június 12-én, most is megfigyelhető volt néhány tucat kisebb méretű elpusztult hal a partmenti zónában, igaz ezúttal nem friss, hanem már előrehaladottabb bomlási fázisban voltak. Ami újdonság volt, hogy ezúttal a partmenti zónában átlátszóbb volt a víz, és így tetten érhető volt az a pusztulás, amelynek bekövetkeztét sejteni lehetett: több száz rovar (így például kérészék, tegzesek, álkérészek) és más gerinctelen állat (pl. bolharákok, csigák, kevéssertéjű férgek) tetemei hevertek, illetve lassan sodródtak lefelé a partmenti sekélyebb mederrészekben.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
További részletes vizsgálatokra és szakemberek bevonására lenne szükség annak megállapítására, hogy meddig terjed ki és hol milyen mértékű ez a pusztulás az alsóbb szakaszokon. Tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy pontosan milyen közösség is pusztult el, minderről csak sejtésünk lehet, hiszen a legutóbbi publikált adatok a Kis-Küküllő makrogerinctelen faunájára nézve 2005-ből származnak és ezek is szórványosak. Ezen vizsgálatokból tudjuk például, hogy a Kis-Küküllő Szováta környéki szakaszán, illetve alább is, megtalálható az aljzat köveire tapadó
A felsősófalvi hídnál június 19-én 10 cm-es volt a Korond-patak vízállása, a támfal fémhálójába szorult ágak alapján (piros vonallal jelölve) kikövetkeztethető, hogy a legnagyobb áradáskor a vízszint meghaladhatta a kihelyezett lapvízmérce felső határát, azaz a 250 cm-t
Fotó: Máthé István
A Kis-Küküllő jelenlegi, a magas sótartalom által érintett szakaszára vonatkozóan korábban leközölt fajok döntő többsége az érzékenyebb, úgynevezett indikátorfajok közé sorolhatóak, vagyis ha ezek megélnek egy adott folyószakaszon, akkor bizonyosan még jóval több, kevésbé érzékeny faj képviselőinek is ott kellett volna még lenniük, még ha nem is vizsgálták kellő részletességgel őket. Ezek az indikátorfajok a viszonylag állandó környezetnek tekinthető hegyvidéki vízfolyásokhoz alkalmazkodtak, a környezeti változásokra – akár csak az oldott oxigén tartalom csökkenésére is – igen érzékenyen reagálnak. A mostani drasztikus sókoncentráció emelkedés teljesen felborította az egyedek só-víz háztartását, a vékony kültakarójuk biztosan nem tudta megakadályozni a víz kiáramlását, élettani értelemben gyakorlatilag kiszáradtak a vízben.
Hogy mikor fog a vízi makrogerinctelen közösség részlegesen vagy teljes mértékben regenerálódni, azt még korai találgatni, hiszen a pusztulás mértékét sem ismerjük pontosan. A parajdi bányaszerencsétlenség által nem érintett felsőbb szakaszokról, a betorkolló befolyókból minden bizonnyal jelenleg is folyamatosan sodródnak le makrogerinctelenek. Addig azonban amíg nem csökken jelentősen a víz sótartalma, sajnos ezeknek az újonnan érkezőknek sincs nagy esélyük a túlélésre.
A Kis-Küküllőben idegenhonos tömzsi hólyagcsiga (Physella acuta) faj teteme
Fotó: Zsigmond Andrea Rebeka
Ugyanakkor amint a helyzet normalizálódik, a betelepedés sodródással illetve a röpképes fajok esetében berepüléssel, egyre sikeresebb lehet. Alvízi irányból is meg fog kezdődni a migráció, bár ez jóval lassabb folyamat lesz a röpképtelen fajok esetében, hiszen ebből az irányból az árral szembeni aktív vándorlással történik a benépesülés.
Így például a vízi makrogerinctelenek a halak és sok más gerinces állat fontos táplálékbázisát jelentik. Egy ragadozó állat nem lesz képes visszatelepedni a folyóba a taplálékfaunája nélkül, még ha azt a víz minősége lehetővé is tenné. Várhatóan a teljes regenerálódás csak lépcsőzetesen, éveken, akár évtizedeken keresztül fog megtörténni.
A Kis-Küküllő és a Korond-patak összefolyása. Látható különbség
Fotó: Máthé István
Minden bizonnyal a jelenleg is zajló pusztulás pontos dokumentálása mellett fontos lenne a jövőben a vízi élőlényegyüttesek, így a fajgazdag makrogerinctelen faunát is nyomon követni, monitorozni, és szükség esetén segíteni a működőképes fajegyüttesek újbóli létrejöttét.
Dr. Máthé István – mikrobiológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka – kémikus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Dr. Málnás Kristóf – rovarász, Horizont Természtvédelmi és Tudományos Egyesület
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Európai parlamenti képviselőknek címzett nyíltlevél-sorozatot indított a SZNT a nemzeti régiók ügyében – írta közösségi oldalán az Izsák Balázs által vezetett szervezet.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!