2011. június 30., 10:152011. június 30., 10:15
Nos, a görögök az előbbi úton indultak el, a baj csak az, hogy egyáltalán nem biztos, nem vezet-e ez is szakadékba. Kétséges, hogy a hellén kormány képes lesz gyakorlatba is ültetni a 28,4 milliárd euró összértékű költségvetési megszorításokat – elég, ha betekintünk az Athén utcáin tomboló összecsapásokról szóló híradásokba. De még a társadalmi ellenállás esetleges enyhülése sem jelent garanciát az EU-tagország kilábalására. Képtelenség még csak vizionálni is a csődközeli állapot elkerülését annak az országnak az esetében, amelynek államadóssága megközelíti bruttó hazai terméke 160 százalékát, ráadásul ez a megaadósság abban az esetben is nőne a kamatterhek miatt, ha Athén az elkövetkezőkben egyáltalán nem venne fel hiteleket. Ami ugye lehetetlen, hiszen a tegnap megszavazott nadrágszíj-összehúzás éppenséggel az EU által nyújtandó 110 milliárd eurós mentőcsomag elindításának feltétele. De igazság szerint a megszorítások ráférnek a görög államapparátusra. Egy hellén állami alkalmazott akár 18 havi bért is kézhez kap évente, hétezer eurós fizetésük mellett az állami vasúttársaság mozdonyvezetőinek havi 420 euró jár kézmosásért, egy minisztériumi dolgozó pedig aktacipelés fejében kap havi 300 eurós extra prémiumot.
árpedig az Akropolisz bedőléséhez alaposan hozzájárultak ezek az elrugaszkodott juttatások, amiről kötelező lesz lemondani. Így tisztességes például a német és francia adófizetőkkel szemben, tekintve, hogy Párizsnak és Berlinnek alaposan ki kell vennie a részét a görög mentőcsomagból, miután francia és német bankok összesen százmilliárd euró értékben birtokolnak görög államkötvényeket. Amúgy be kell látni: elhibázott az az euróövezeti, valamint uniós rendszer, amely a mentőövön túl semmiféle szankciót nem képes alkalmazni ama tagállammal szemben, amely nemcsak hogy nem törődött azzal, hogy többet fogyaszt, mint termel, de ez ellen nem tett semmit, sőt a lejtmenetet vett valós gazdasági adatokat eltitkolta az EU elől. Az lenne az igazi tragédia, ha ezt a rossz görög szokást mások is eltanulnák.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!