2011. június 30., 10:152011. június 30., 10:15
Nos, a görögök az előbbi úton indultak el, a baj csak az, hogy egyáltalán nem biztos, nem vezet-e ez is szakadékba. Kétséges, hogy a hellén kormány képes lesz gyakorlatba is ültetni a 28,4 milliárd euró összértékű költségvetési megszorításokat – elég, ha betekintünk az Athén utcáin tomboló összecsapásokról szóló híradásokba. De még a társadalmi ellenállás esetleges enyhülése sem jelent garanciát az EU-tagország kilábalására. Képtelenség még csak vizionálni is a csődközeli állapot elkerülését annak az országnak az esetében, amelynek államadóssága megközelíti bruttó hazai terméke 160 százalékát, ráadásul ez a megaadósság abban az esetben is nőne a kamatterhek miatt, ha Athén az elkövetkezőkben egyáltalán nem venne fel hiteleket. Ami ugye lehetetlen, hiszen a tegnap megszavazott nadrágszíj-összehúzás éppenséggel az EU által nyújtandó 110 milliárd eurós mentőcsomag elindításának feltétele. De igazság szerint a megszorítások ráférnek a görög államapparátusra. Egy hellén állami alkalmazott akár 18 havi bért is kézhez kap évente, hétezer eurós fizetésük mellett az állami vasúttársaság mozdonyvezetőinek havi 420 euró jár kézmosásért, egy minisztériumi dolgozó pedig aktacipelés fejében kap havi 300 eurós extra prémiumot.
árpedig az Akropolisz bedőléséhez alaposan hozzájárultak ezek az elrugaszkodott juttatások, amiről kötelező lesz lemondani. Így tisztességes például a német és francia adófizetőkkel szemben, tekintve, hogy Párizsnak és Berlinnek alaposan ki kell vennie a részét a görög mentőcsomagból, miután francia és német bankok összesen százmilliárd euró értékben birtokolnak görög államkötvényeket. Amúgy be kell látni: elhibázott az az euróövezeti, valamint uniós rendszer, amely a mentőövön túl semmiféle szankciót nem képes alkalmazni ama tagállammal szemben, amely nemcsak hogy nem törődött azzal, hogy többet fogyaszt, mint termel, de ez ellen nem tett semmit, sőt a lejtmenetet vett valós gazdasági adatokat eltitkolta az EU elől. Az lenne az igazi tragédia, ha ezt a rossz görög szokást mások is eltanulnák.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!