VEZÉRCIKK – Egyelőre nem tűnik egyértelműnek, milyen pozitívumokat hordoz az iskolaigazgatói és aligazgatói tisztségekre kiírt, szerdán kezdődött országos versenyvizsga és annak decemberben várható végleges eredménye.
2016. október 12., 19:432016. október 12., 19:43
Bár a szakértői kormány szándéka az volt (és ezt még mandátuma év végi lejárta előtt meg akarta valósítani, azért történik tanév közben a cécó), hogy szakmai alapon kiválasztott vezetőket állítson az iskolák élére, a jelek szerint ez nem fog zökkenőmentesen megtörténni. Kiderült ugyanis, országszerte az iskolák legalább 10 százalékának irányítására nem akadt jelentkező – ez az arány érvényes a magyar tannyelvű intézetekre is.
Itt azonban nemcsak a számok lehetnek lényegesek (tíz szazalék ugyanis nem mondható kevésnek), legalább ennyire fontosak az okok. Az senki számára nem hathat a meglepetés erejével, hogy az oktatási rendszer megannyi területét és módszertanát jellemző következetlenség, bizonytalanság, káosz az iskolaigazgatói versenyvizsgára is érvényes. Egyrészt a jelentkezők közül sokan a bürokratikus metódusok, papírhegyek, bizonylathalmazok útvesztőiben rekedtek, például nem vizsgázhattak, mert nem tagjai az úgynevezett országos iskolamenedzseri testületnek, másrészt számos tanintézet-vezetőnek valószínűleg elment már a kedve a munkájától.
Merthogy nálunkfelé nem fenékig tejfel egy iskola élén állni, persze nemcsak azért, mert anyagilag aligha kifizetődő. A vizsgán menedzseri képességeiket kell bizonyítaniuk, holott munkájuk tekintélyes részét a valóságban az tölti ki, hogy papírmunkát végeznek, kimutatásokat készítenek, apró dolgokról is lépten-nyomon be kell számolniuk a tanfelügyelőségnek. Tapasztalt igazgatók gyakran panaszkodnak, hogy a frontvonalon állnak, hiszen a szülők, a tanári kar és a tanfelügyelőség is őket hibáztatja, ha valami nem megy simán, ugyanakkor jókora nyomás nehezedik rájuk, a mozgásterük pedig kevés.
És hogy mi lesz azokkal az iskolákkal, amelyek élére nem jelentkezett senki, vagy ha igen, nem sikerül neki a megmérettetés? Nos a második félévig mindenképpen maradnak a dolgok a régiben. A végleges eredmények után pedig valószínűsíthetően átgondolja a minisztérium, hogyan tovább. Csak remélni tudjuk, hogy a bársonyszékben ülők döntéseinek eredményeképpen minden egyes iskola élén szakmai alapon kiválasztott, rátermett és lelkes vezetők állnak majd. Valamikor a homályos, távoli jövőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!