2011. június 03., 09:592011. június 03., 09:59
Ráadásul mindhárom teátrum magyar. Mielőtt azonban azt hinné bárki is, hogy dagadoz a váradi kebel, amiért lassan oda jutunk, hogy az egy főre eső magyar színházak száma szinte vetekszik a budapestiekével, azt is meg kell jegyezni, hogy tulajdonképpen ugyanarról az intézményről van szó, csak rövid időn belül háromszor is meg kellett alapítani. Ami persze önmagában mégiscsak rekord, de nem biztos, hogy ezzel szeretnénk bekerülni a Guinness-statisztikákba.
Már e rovatban is szó esett ugyanis arról, hogy a megyei önkormányzat az eddig egy intézményben működő magyar és román társulatot két külön entitássá kívánja bontani, ami mind szakmai, mind anyagi szempontból természetes lépés. Csakhogy a megye román prefektusa számára egész más dolgok tűnnek természetesnek, ezen dolgok között pedig a jelek szerint nincs helye annak, hogy újabb, önálló magyar művelődési intézmény jöjjön létre. Ennek nyomán pedig azonnal közigazgatási bíróságon támadta meg a megyei közgyűlés döntését, majd amikor az újra a magyar teátrum létrehozásáról döntött, akkor azt is.
Ezért kellett harmadszor is a magyar színház megalakításáról döntést hozni – a hivatalos álláspont szerint minden, a korábbi két alkalommal a prefektus emelte kifogás figyelembe vételével. Most nem szeretnék vészmadárkodni, de ahhoz azért legalább az Alfa Centauri környékéről származó földönkívülinek kellene lennünk, hogy elhiggyük: a kormánymegbízottnak valóban csak jogi kifogásai vannak, és nem azzal van baja, hogy a színház magyar intézmény lesz. Ennek fényében pedig egyáltalán nem kizárható, hogy ismét csak talál valamilyen kreatív ürügyet arra, hogy újra megvétózza a színházalapítást. Ami sajátos játékot eredményezhet, hiszen a következő években akár rutinszerűvé is válhat a dolog, és a megyei közgyűlés minden egyes ülésén alapítanak majd egy magyar színházat.
Szóval a prefektus igyekezete visszafelé sült el: bár sajátjai előtt azzal szeretne tetszelegni, hogy ő akadályozta meg egy új magyar intézmény létrejöttét, úgy vonul majd be a köztudatba, mint az a kormánymegbízott, akinek regnálása alatt a legtöbb magyar művelődési intézményt hozták létre.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!