Idén is gyalogolva, szaladva, vagy biciklizve lehet megtenni a különböző hosszúságú távokat
Fotó: Facdebook/Teleki Trail - Teleki Teljesítménytúra
A megszokott szeptember helyett júniusban rendezi meg Szovátán az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) marosvásárhelyi tagszervezete a Teleki-teljesítménytúrát.
2024. június 17., 21:022024. június 17., 21:02
2024. június 17., 21:032024. június 17., 21:03
A szervezők közlése alapján a helyszín és a távok változatlanok, a résztvevők továbbra is a Görgényi-havasok vadregényes tájain próbálhatják ki erőnlétüket, teljesítőképességüket, gyalogolva, szaladva vagy akár tekerve, 10, 25, 35 és 45 kilométeres távokon.
Gróf Teleki Samu felfedező utazó 1845. november 1-jén született a Maros megyei Sáromberkén. A neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottja. Elődei közül számos jelentős tudós és államférfi tette megbecsülté a család nevét. Apja gróf Teleki Sámuel erdélyi földbirtokos. Az anyakönyvben és minden hivatalos okmányban keresztneve Sámuelként szerepel, családi körben és az ismerősök általában Samunak hívták. A család felmenő ágának legtekintélyesebb alakja Teleki Sámuel (1739-1822) az Afrika-kutató dédapja, aki Erdély kancellárja volt és 50 000 kötetes könyvgyűjteményének átadásával alapította meg a marosvásárhelyi Teleki Tékát.
Teleki Samu alapos előkészítő munka után, 1886. november 29-én érkezett a Zanzibár szigetére, ahol Höhnellel együtt nagy körültekintéssel kezdték meg az Afrika ismeretlen vidékeinek felkutatására induló expedíciójuk szervezését. A 3000 kilométeres útvonal a Baringó tótól északra olyan vidékeken haladt át, melyeket a 19. század második felében a térképek még fehér foltként ábrázoltak.
Teleki és Höhnel értékes és máig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a 19. századi Kelet-Afrika természeti képéről, településeiről, népeiről jelentős információkat rögzített. 16 különböző néptörzstől, vagy vidékről származó, 338 darabból álló tárgyi etnográfiai anyagot gyűjtöttek, mely a Magyar Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményének alapjává vált. A felfedező utazás meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevő új „nyersanyagot” adtak a természettudományok művelőinek. A Rudolf- és Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiinduláspontul a Kelet-afrikai árokrendzser kialakulását magyarázó új föld-fejlődéstörténeti elméletnek – olvasható a teljesítménytúra honlapján.
Különleges története van a székelykáposztának, amely nem is az erdélyi népcsoport finom fogásaként volt egykor ismert. Az étel megszületéséhez a legendák szerint Petőfi Sándornak is van köze.
A Titanic katasztrófájának 113. évfordulójára elképesztő újdonsággal készült a National Geographic: április 12-én bemutatják a Titanic: Digitális újjászületés című dokumentumfilmet.
A magyar, valamint az európai és amerikai zenei örökség eklektikus dalait adja elő amerikai turné keretében a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula-kórusa. Ördög Ödön karvezető a felkészülésről, a repertoárról beszélt.
Hidat építene a Kotori-öböl fölé Montenegró, ezzel egy öt évtizedes elképzelés valósulna meg az Adria-parti országban.
Jövő év áprilisától minden belga állampolgárnak kötelező lesz az úgynevezett kibervédelmi jogosítvány megszerzése, ha továbbra is hozzá szeretnének férni az internethez – jelentette be a belga kiberbiztonsági központ (CBB).
A világ legjobb mészárosaival mérkőzött meg Bíró László marosvásárhelyi hentes, aki tagja volt a párizsi mészáros-vb-n Romániát képviselő csapatnak. Bíró László a francia fővárosban szervezett világversenyről, a mesterség kihívásairól mesélt a Krónikának.
Egy idős Buzău megyei nő évtizedeken keresztül ajtótámaszként használta a folyómederben talált követ, amelyről utólag kiderült, hogy a világ legnagyobb egybefüggő borostyánköve, az egymillió euró értékű darab most múzeumban látható.
Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A nemzetközileg elismert szakember az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről beszélt a Krónikának.
A fejfedők, kalapok több évszázadnyi divatjainak történetéről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
A lepénybe (tortillába) hajtott húsos töltelék Mexikó tradicionális étele, már az európaiak érkezése előtt is népszerű volt.
szóljon hozzá!