Fotó: Boda L. Gergely
A tavasz közeledtében reménykednek a marosvásárhelyi állatkertben, ahol csütörtökön a medvék segítségével próbáltak időt jósolni.
2017. február 03., 10:432017. február 03., 10:43
A néphit szerint gyertyaszentelő napján, vagyis február 2-án bújik elő a medve a barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő: ha meglátja az árnyékát, vagyis napos az idő, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra – tartja a népi bölcselet. Ezt a hagyományt őrzik a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol ez alkalomból évek óta MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is.
A különleges alkalomra bezárták az amúgy szabadon élő állatkerti medvéket, a sajtó jelenlétében pontban 12-kor engedték ki őket „barlangjukból”, hogy az érdeklődők megfigyelhessék, meglátja-e az árnyékát a nagyvad. Az intézmény munkatársai három, étellel teli dobozt is elhelyeztek a medvék kifutóján, egyikre napot, másikra esőt, harmadikra havazást rajzolva, s azt is figyelték, melyik dobozhoz mennek hamarabb a medvék. „Legelőször a napos és az esős dobozhoz mentek az állatok, úgyhogy mi abban reménykedünk, közeledik a tavasz. Jó lenne, mert hosszú és fagyos volt a tél az állatkertben is” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Horaţiu Gorea.
Az aligazgató, Kopacz András elmondta, az állatkerti medvék nem úgy viselkednek, mint a vadon élők, nem alusznak téli álmot, ugyanis mindennap megvan az ételük. A vadon élő medvéknek azért van szükségük hibernálásra, mert kevesebb a táplálék, s ezért kevesebb az energiájuk. Hozzátette, az állatkert hat medvéje 5 hektáros területen él együtt hét farkassal, mindennap élelmet, zöldséget, gyümölcsöt és húst is kapnak.
A helyi meteorológiai központ vezetője, Makkai Gergely szerint egy magára valamit adó meteorológus nem mond semmit arról február 2-án, hogy hosszú lesz-e még a tél: egy rendes időjós három napra mond pontosat, s egy hétre-tíz napra nagyjából meg tudja határozni az éghajlati viszonyokat. „Február 2-án a hagyomány szerint az emberek igyekeztek előre látni az időjárás alakulását, akarták tudni, hogy mikor mehetnek a mezőre, mikor foghatnak hozzá a tavaszi munkákhoz” – magyarázta a meteorológus. Hozzátette, a népi időjóslásoknak egyre kisebb a jelentősége, mert a légköri folyamatok felgyorsultak, megváltozott a légkör dinamikája, s a régi sablonokra nem lehet már úgy alapozni, mint ezelőtt 30 évvel vagy még régebben.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!