Nem fehérnek való vidék: az életükért harcolnak a helyzetüket erdélyi körúton bemutató dél-afrikai búrok

Nem fehérnek való vidék: az életükért harcolnak a helyzetüket erdélyi körúton bemutató dél-afrikai búrok

Tüntetés Pretoriában a búr farmerek ellen elkövetett gyilkosságok ellen

Fotó: AfriForum/Facebook

Erdélyi körúton tartózkodik a dél-afrikai búrok négy tagú küldöttsége, akik az ország szélsőséges rezsimjének fehér ember ellenes terrorját tárják ország-világ elé, másrészt az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről dokumentálódnak. A küldöttség Magyarországon élő tagja, Jeney János nyilatkozott a Krónikának a búrok helyzetéről, a Dél-Afrikában élő magyarok exodusáról.

Makkay József

2024. április 30., 19:162024. április 30., 19:16

2024. április 30., 21:322024. április 30., 21:32

A Budapesten megrendezett CPAC Hungary konferenciáról érkezve a dél-afrikai búrok képviseletében Erdélyben tartózkodik egy négy tagú küldöttség április 28. és május 3. között. A delegáció két tagja búr (afrikáner) nemzetiségű, ketten pedig Dél-Afrikában született magyarok, akik áttelepedtek Magyarországra. A dél-afrikai fehérek (elsősorban a búrok) érdekvédelmét ellátó AfriForum emberi jogvédő szervezet képviseletében Ernst Roets és Daniël Maritz lelkipásztor, az N. P. van Wyk Louw Center egyik vezetője érkezett Erdélybe. Kiss András, a 2021-ben alakult Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke is a csoport tagja a szintén Magyarországon élő Jeney János kutatóval, térképésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával, aki megszervezte a delegáció erdélyi útját.

Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban

Jeney János a Krónikának elmondta, hogy elsőként Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, Tőkés Lászlóval és Szilágyi Zsolttal, az EMNT nemzetpolitikai és külügyi kabinetjének vezetőjével tárgyaltak. Megfogalmazódott az együttműködési szándék a búrok dél-afrikai magánegyeteme és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) között. Az EMNT vezetői a vendégeket a romániai magyar kisebbség törekvéseiről és jogküzdelméről tájékoztatták, felvillantva azokat az együttműködési lehetőségeket, amiket az Európai Unió, illetve a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács biztosítani tud azok számára is, akik nem az európai kontinensen vívják jogharcukat.

Idézet
A dél-afrikai fehér lakosság nagyon nehéz helyzetbe került az 1994-es rendszerváltás óta eltelt 30 évben. Az új rezsim üldözi a búrok afrikáner nyelvét, kiszorítják a fehéreket a közoktatásból,

ezért a fehér közösség magániskolákban és magánegyetemen keresi boldogulását” – nyilatkozta portálunknak a Budapesten élő kutató.

Jeney János nagyszülei az 1956-os forradalom leverését követően kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek Magyarországról, és Dél-Afrika kínált számukra új hazát. Fiuk a nyolcvanas években visszatért Magyarországra, mert itteni magyar hölgyet akart feleségül venni, végül családostól visszatért Afrikába, ahol Jeney János is megszületett. A fiatalember úgy döntött, hogy budapesti egyetemen tanul tovább, Magyarországon telepedett le, majd a szülei 2021-ben követték. Akkorra polgárháborús helyzet alakult ki Dél-Afrikában, egyre több fehér ember került életveszélybe.

Galéria

A búrok küldöttségének tagjai Tőkés László és Szilágyi Zsolt társaságában az EMNT nagyváradi irodájában

Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája

,,Fegyveres bandák garázdálkodnak az országban: nem ajánlatos kimenni az utcára vagy a tömegközlekedésen utazni. A kommunista kormány emberei hozzáláttak a földek kisajátításához. Ennek ellenére a búrok nem akarják elhagyni szülőföldjüket, mert az ő hazájuk. Megpróbálnak ellenállni a nyomásnak, ami viszont egyre nehezebb, hiszen 313 törvényben korlátozzák a fehér lakosság jogérvényesítését a fekete lakossággal szemben. Összehasonlításként az apartheid idejével, a feketék érvényesülését mintegy tíz törvénnyel sújtották. A búrok által megteremtett korszerű dél-afrikai mezőgazdaság is veszélybe került a földek kisajátításával” – foglalta össze portálunknak a lesújtó helyzetet Jeney János.

Visszatelepülő magyarok

Dél-Afrikában jelentős számú magyar közösség él, azonban Jeney János szerint nehéz megmondani, hogy a fiatalok közül még hányan beszélik a magyar nyelvet. Édesanyja a Johannesburgtól 590 km-re fekvő Durban a magyar közösség elnöke volt, ott mintegy kétezer magyart tartottak számon, de Johannesburgban és Fokvárosban többen élnek. Közülük azonban sokan visszatelepednének Magyarországra, ahogyan a Magyar–Dél-afrikai Baráti Társaság (HSAFA) elnöke, Kiss András is tette feleségével és három gyerekével együtt.

A 2021-ben létrejött társaság alapítója a Krónikának elmondta, hogy azért döntöttek a Magyarországra történő hazatelepülésről, mert a gyerekei számára ott már nem lát jövőt.

,,Azt szeretnénk, ha minél szorosabb kapcsolat alakulna ki Magyarország és az ott élő magyarok között, ezért hoztuk létre a civil szervezetet” – mutatott rá a társaság alapító elnöke.

Galéria

Jeney János Dél-Afrikában született, és sok magyarhoz hasonlóan hazatelepedett Magyarországra

Fotó: Facabook/Magyarságkutató Intézet

Jeney János szerint vannak közös vonások a búrok küzdelme és a határon túli, erdélyi magyarság törekvései között, ezért is vállalta a tanulmányút megszervezését. Amelynek során bemutatják a nyugati világ által elhallgatott búrok valós helyzetét, másrészt dokumentálódnak az erdélyi magyarság jogérvényesítő küzdelméről, amelyről dokumentumfilmet forgatnának.

A vendégek elhozták magukkal a Lődd le a búrt! című könyv magyar fordítását is,

amely eredetileg 2018-ban jelent meg Ernst Roets tollából Kill the boer! címmel. A megrázó dokumentumkönyv a fehérek ellen elkövetett gyilkosságokat járja körül, és tárja a világ elé a brutális dél-afrikai rendszer igazi arcát.

Jeney János szerint nem a fehér és a fekete lakosság áll szemben egymással, hanem egy bűnbandák által uralt ország rezsimje és a hatvan milliós állam mintegy öt százalékát kitevő fehér lakossága.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 02., kedd

Kallós Zoltán államtitkár: sajnálatos, de nem diszkriminatív, hogy nem jelölték meg mindenütt a magyar diákok dolgozatát

Kallós Zoltán oktatási államtitkárnak sem világos, miként alakulhatott ki az a helyzet az idei érettségi román nyelv és irodalom vizsgáján, hogy Kolozs megyében és egy bihari vizsgaközpontban nem jelölték meg a magyar tagozat diákjainak dolgozatait.

Kallós Zoltán államtitkár: sajnálatos, de nem diszkriminatív, hogy nem jelölték meg mindenütt a magyar diákok dolgozatát
2024. július 02., kedd

Vészhelyzeti bizottságot kellett összehívni: aszály és árvizek egyszerre fenyegetik Romániát

A hidrológiai intézet és a meteorológiai szolgálat aggasztó előrejelzései miatt összeült kedden a környezetvédelmi minisztériumban a vészhelyzeti tárcaközi bizottság.

Vészhelyzeti bizottságot kellett összehívni: aszály és árvizek egyszerre fenyegetik Romániát
2024. július 02., kedd

Szankcionál és bocsánatot kér a marosvásárhelyi városháza a duplán odaítélt díszpolgári cím miatt

Megrovásban részesíti egyik alkalmazottját Marosvásárhely polgármesteri hivatala azok után, hogy poszt mortem is díszpolgári elismerésben részesült Alexandru Todea görögkatolikus bíboros, holott éltében is megkapta a címet.

Szankcionál és bocsánatot kér a marosvásárhelyi városháza a duplán odaítélt díszpolgári cím miatt
2024. július 02., kedd

Több idejük maradt a beiratkozásra a szakiskolába és duális képzésre készülőknek

Július 11-ig meghosszabbították a beiratkozás időszakát a szakiskolai és a duális képzésre a 2024-2025-ös tanévre – jelentette be az oktatási minisztérium, pontosítva azt is, hogy ez a módosulás nem érinti az elméleti líceumokba történő felvételit.

Több idejük maradt a beiratkozásra a szakiskolába és duális képzésre készülőknek
2024. július 02., kedd

A múlt héten is követelt halálos áldozatot a kanyaró

A múlt héten 586 kanyarós megbetegedést jelentettek Romániában – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

A múlt héten is követelt halálos áldozatot a kanyaró
2024. július 02., kedd

Rég várt pillanat: elindította Brassó–Budapest járatát a Wizz Air légitársaság

Kedden elindította Brassó–Budapest járatát a Wizz Air légitársaság, a heti három alkalommal közlekedő járat a Székelyfölddel is összekapcsolja a magyar fővárost.

Rég várt pillanat: elindította Brassó–Budapest járatát a Wizz Air légitársaság
2024. július 02., kedd

Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet

Légköri labilitásra vonatkozó másodfokú, vagyis narancssárga riasztást adott ki kedd délelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország felére.

Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek a meteorológusok, jégeső is lehet
2024. július 02., kedd

Nehéz helyzetben a Kolozs megyei üdülőtelepek, a törvények útvesztőjébe került a romániai turizmus a szakértő szerint

Romániában a turizmusnak pinponglabda jellege van, vallja Talpas János, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának egykori oktatója, aki szerint az aktuális törvénykezés sok kérdést és problémát vet fel, nem áll a fejlődés szolgálatában.

Nehéz helyzetben a Kolozs megyei üdülőtelepek, a törvények útvesztőjébe került a romániai turizmus a szakértő szerint
2024. július 01., hétfő

Több mint 200 lakossági bejelentés medvék jelenlétéről a székelyföldi megyében

Az év elejétől 220 lakossági bejelentés érkezett Hargita megye településeiről a csendőrséghez medvék jelenlétéről.

Több mint 200 lakossági bejelentés medvék jelenlétéről a székelyföldi megyében
2024. július 01., hétfő

Bizonytalanság, ujjal mutogatás: nem tudni, mi lesz a magyar tagozatosok román nyelvből megírt érettségi dolgozatával

Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést: hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül.

Bizonytalanság, ujjal mutogatás: nem tudni, mi lesz a magyar tagozatosok román nyelvből megírt érettségi dolgozatával