Buddhista sztupák és a háttérben fehérlő Himalája Ladakban
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál tett látogatásával véget ért Pengő Zoltán kolozsvári újságírónak a székely nyelvtudós tiszteletére tett útja, vasárnap hazarepül. Több mint féléves távollét és 4000 gyalogosan megtett kilométer után a projekt hozadékáról mesélt a Krónikának.
2020. március 15., 10:352020. március 15., 10:35
2020. március 15., 11:332020. március 15., 11:33
„Elégedett vagyok azzal, amit elértem. A 4000 megtett kilométer, és a tény, hogy ha nem is gyalog, de mégis eljutottam Ladakba, elégtétellel tölt el. Vannak szituációk az életben, amikor a körülmények erősebbek az embernél” – értékelte a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére megtett gyalogútját a Krónika kérdésére Pengő Zoltán.
A kolozsvári újságíró – mint arról beszámoltunk – szeptember elsején nagy elődjéhez hasonlóan gyalog indult útnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumból, hogy részben végigjárja annak útját. A projekttel és az ezt dokumentáló útinaplóval elsősorban a román közvélemény figyelmét szerette volna felhívni az erdélyi tudós munkásságának jelentőségére.
Kőrösi Csoma Sándor sírja Dardzsilingban
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
„Van némi honvágyam és az az igazság, hogy már számoltam a napokat, mennyi van még, amíg hazarepülök. De alapvetően jó a közérzetem, jól érzem magam” – mondta a több hónapos gyaloglás után Pengő Zoltán. Hozzátette, ugyan érez bizonyos fizikai fáradtságot, de az nem vészes.
szeretnék a végére érni. De most, hogy túl vagyok rajta, elmúlt” – mesélte.
Pengő Zoltán több mint 4000 kilométert tett meg gyalog Kőrösi Csoma Sándor nyomában haladva
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Útja eredményességéről elmondta: ha számot vet, tulajdonképpen nem teljesült a kitűzött úticél, hiszen Zanglába szeretett volna eljutni, ahol Kőrösi a tibeti–angol szótáron dolgozott. Világossá vált azonban, hogy ezt a célt nem érheti el: a nagy hó miatt a Zanglába vezető út május közepéig le van zárva, addig nem maradhatott.
Akárcsak elődje, Nagyenyedről kelt útra vasárnap reggel Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, aki gyalog járja végig Kőrösi Csoma Sándor útvonalát. Tervei szerint kilenc hónap alatt teszi meg a 7000 kilométert és éri el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakhon belüli Zanglát.
„Zanglába nem jutottam el, az objektív körülmények nem tették lehetővé” – értékelt Pengő Zoltán, pozitívumként említve, hogy Ladakba mégis elért. A tartomány fővárosába, Lehbe a kemény tél miatt repülővel tudott elmenni.
– tette hozzá nevetve Pengő Zoltán.
India zömében buddhisták által lakott, emiatt Kis-Tibetnek is nevezett tartományáról elmondta, Ladak már csak természeti környezete miatt is lenyűgöző, teljesen különbözik India többi részétől. A magas fennsíkot a Himalája veszi körül. „Már átrepülni a Himalája fölött is fantasztikus élmény, ameddig a szem ellát, csak hegyek.
– mesélte. Az újságíró szerint szemmel látható, hogy nem turistacsalogatónak szánják: a helyiek jelentős része a mindennapokban megéli, gyakorolja vallását, és ezt az utcán is látni.
„Nagyon érdekes volt ezzel találkozni. Az emberek az utcán jártukban is pörgetik a malát (buddhista imafüzér), forgatják az imamalmokat, leborulásokat végeznek a Buddha-szobor, sztupák (buddhista szentélyek) körül. Látszik, hogy ez még egy élő kultúra.
Imamalmot forgató férfi Ladak fővárosának központjában
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Buddha-szobor és helyi buddhista hivő Lehben
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Rámutatott, a még élő ladaki buddhista kultúra amiatt is értékes, mivel a Kína által leigázott Tibetben ennek már alig van nyoma. „Tibetben a kínaiak teljesen kiherélték a buddhista kultúrát. A kulturális forradalom idején elpusztították a kolostorokat és ezzel megszakadt a buddhizmus folytonossága. Van még egyfajta kirakatbuddhizmus, amit a turistáknak szánnak, és biztos vannak még tibetiek is, akik gyakorolják a vallásukat, de a buddhista kultúrát tönkretették. Sőt, a kommunista kínai hatalom jelenleg sem nézi jó szemmel a vallásgyakorlást. Indiában ez teljesen megengedett” – vont párhuzamot. Úgy vélte, bár időben évszázados eltérés van a két út között, ilyen szempontból Ladakban szinte ugyanazt láthatta, mint Kőrösi Csoma Sándor.
Míg Ladak elbűvölte, Indiáról vegyesek a benyomásai. „Egyrészt nagyon izgalmas ország, folyamatosan meglepetéseket tartogat. De vannak roppant visszataszító arcai is” – mutatott rá. Legvisszataszítóbb vonása, hogy nagyon szemetes, a nagyvárosok óvárosa valóságos szemétdomb.
Az utcai kifőzdékből is kiömlik a szennylé, félméterre főznek, esznek – ez általános Indiában.” Pengő Zoltán szerint a hinduk által sokszor szentként tisztelt folyók sem tisztábbak, koromfekete vizüktől felkavarodik az ember gyomra.
India szebbik arca
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
... és a csúnyábbik
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Indiai életkép
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Utcakép elefánttal
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
„Engem pszichésen meg is viselt, hogy folyamatosan ezt láttam magam körül” – vallotta be, de rögtön hozzátette, mindezek mellett számos élvezetet is talált az ázsiai országban, és örül, hogy eljutott oda.
Hindu háziszentély
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Hindu templom bejárata a majomistennel
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Elsőként a zömében hinduk által lakott Harijána államon haladt át. Aztán Pandzsáb állam következett, ami már szikh terület. Nagyjából ugyanannyian vannak, mint a hinduk, de a hindu szentélyektől teljesen eltérő szikh templomok dominálnak, és az emberek megjelenése, öltözködése is más.
Ahogy belépett Dzsammu és Kasmír államba, ismét változott a kép, egyre több lett a muszlim. A vegyes népességű Dzsammuban még a hinduk dominálnak, míg Kasmír színtiszta muszlim terület. Ladak teljesen más világ, egyértelműen buddhista kultúra, sorolta a különbségeket.
– mondta Pengő Zoltán, amikor arról kérdeztük, tapasztalt-e fenyegetettséget.
Szulejmáni tábornokra emlékező molinó Irán fővárosában, Teheránban
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Iráni vasútállomás
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Muszlim nő kislányával Iránban
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Emlékeztetett, Iránban borult fel a tervezett programja, az iszlám országban a Kászim Szulejmáni tábornok elleni bagdadi amerikai drónos támadás utáni zavargások és a készpénzhiány (az iráni bankokból bankkártyával nem tudott pénzt felvenni) oda vezettek, hogy Teheránon túl nem folytathatta a gyaloglást.
Újratervezést rendelt el Pengő Zoltán újságíró képzeletbeli iránytűje: a Kőrösi Csoma Sándor nyomában gyalogoló férfi az iráni–amerikai konfliktus miatt egy hete elhagyta a perzsa államot és a puskaporos hordóhoz hasonlítható térségből is távozik.
Több ország érintésével tömegközlekedési eszközökkel, repülővel jutott el Delhibe, ott tért vissza a gyalogos zarándoklathoz. A gyalogút Dzsammuig tartott, ahol ismét módosítani kellett a tervet: a régióban dúló feszültségek miatt gépkocsival jutott el Kasmírba, majd repülővel Ladakba.
Srinagárban, sőt Kasmír nagy részében minden sarkon áll egy indiai katona csőre töltött géppisztollyal. Több tízezer indiai katona állomásozik a térségben” – mesélte az India és Pakisztán között állandó konfliktust okozó tartományról. A muszlimok által lakott régióban azután lett feszült a helyzet, hogy az új indiai kormány megszüntette Dzsammu és Kasmír állam széles körű autonómiáját.
Autók várnak sorukra a Himalája hágóin, Kasmírba menett
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Ellensúlyozásképp kellemes élmény is bőven akadt, számos olyan helyen megfordult, amely mély benyomást tett rá, mondta Pengő Zoltán.
– mondta az újságíró. Az utazás emberi vetülete is nagyon pozitív volt, tette hozzá. „Az emberek, akikkel találkoztam, kedvesen, segítőkészen viszonyultak hozzám. Emellett voltam olyan helyeken, amelyek mély benyomást tettek rám: a szikh Aranytemplom Amritszárban, Ladak vagy Van környéke Törökországban” – sorolta a kellemes emlékeket.
A szikhek Aranytemploma Amritszárban
Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh
Szelfi török férfiakkal
Fotó: Facebook / The Kőrösi Project – From Transylvania to Ladakh
„Tudom, hogy ilyen utazások után szokás olyanokat mondani, mint: megtaláltam önmagamat. Én ilyesmivel nem tudok dicsekedni.
– válaszolta a út hozadékát firtató kérdésünkre. Úgy vélte, a gyalogútnak mindenképp önbizalomnövelő hatása volt, hiszen nem akárki gyalogol 4000 kilométert.
Az emberek segítőkészsége lepte meg leginkább Pengő Zoltánt, aki gyalogosan indult el a Nagyenyed és Ladakh közötti 7000 kilométeres távnak. Kilenc hónaposra tervezett gyalogútjával a 200 éve útra kelő Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt tiszteleg.
Mikor arról kérdeztük, nekivágna-e újra egy hasonlónak, Pengő Zoltán határozott nemmel válaszolt. „Szerintem soha többet nem fogok egy hasonló projektbe belevágni” – fogalmazott. Hozzátette, nem fanatikus gyalogló, nem program- vagy életvitelszerűen űzi a gyaloglást, esetében nincs mögötte ideológia.
„Nekem ez az út volt a régi vágyam, és kiéltem. A gyaloglásnak számomra semmilyen jelentősége, úgyhogy valószínűleg soha többet nem vállalkozom hasonló léptékű gyalogtúrára.”
Indulás előtt a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, a Kőrösi útját ábrázoló pannó előtt
Fotó: Pap Melinda
és hetente egy pihenőnapot tartott. Már elindulásakor említette, hogy nem fog gyalog menni olyan vidékeken, ahol a biztonságát veszélyeztetné.
A Maszol hírportálon, illetve a Facebookon, a The Kőrösi projekt – From Transylvania to Ladakh blogon csaknem napi rendszerességgel közölt naplóbejegyzéseket útjáról magyar, román és angol nyelven. Elmondta: ezeket elég sokan követték, így minden bizonnyal valamelyest sikerült ráirányítania a figyelmet az erdélyi magyar tudós és utazó, Kőrösi Csoma Sándor nem mindennapi teljesítményére.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!