Pengő Zoltán a Krónikának: elégedett vagyok azzal, amit elértem

Buddhista sztupák és a háttérben fehérlő Himalája Ladakban •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Buddhista sztupák és a háttérben fehérlő Himalája Ladakban

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál tett látogatásával véget ért Pengő Zoltán kolozsvári újságírónak a székely nyelvtudós tiszteletére tett útja, vasárnap hazarepül. Több mint féléves távollét és 4000 gyalogosan megtett kilométer után a projekt hozadékáról mesélt a Krónikának.

Pap Melinda

2020. március 15., 10:352020. március 15., 10:35

2020. március 15., 11:332020. március 15., 11:33

„Elégedett vagyok azzal, amit elértem. A 4000 megtett kilométer, és a tény, hogy ha nem is gyalog, de mégis eljutottam Ladakba, elégtétellel tölt el. Vannak szituációk az életben, amikor a körülmények erősebbek az embernél” – értékelte a Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére megtett gyalogútját a Krónika kérdésére Pengő Zoltán.

A kolozsvári újságíró – mint arról beszámoltunk – szeptember elsején nagy elődjéhez hasonlóan gyalog indult útnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumból, hogy részben végigjárja annak útját. A projekttel és az ezt dokumentáló útinaplóval elsősorban a román közvélemény figyelmét szerette volna felhívni az erdélyi tudós munkásságának jelentőségére.

A több mint féléves projekt keretében 5 143 762 lépést, 4062,63 kilométert tett meg. Útja Dardzsilingben, Kőrösi Csoma Sándor sírjánál ért véget a napokban, vasárnap búcsút intett Indiának és hazarepül.

Kőrösi Csoma Sándor sírja Dardzsilingban •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Kőrösi Csoma Sándor sírja Dardzsilingban

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

„Stílszerű, hogy nem értem el Zanglába”

„Van némi honvágyam és az az igazság, hogy már számoltam a napokat, mennyi van még, amíg hazarepülök. De alapvetően jó a közérzetem, jól érzem magam” – mondta a több hónapos gyaloglás után Pengő Zoltán. Hozzátette, ugyan érez bizonyos fizikai fáradtságot, de az nem vészes.

Idézet
Pszichésen most már jól vagyok, de voltak nehéz időszakok az utóbbi időben, főleg a vége felé. Volt, amikor úgy éreztem, már kezd elegem lenni ebből,

szeretnék a végére érni. De most, hogy túl vagyok rajta, elmúlt” – mesélte.

Pengő Zoltán több mint 4000 kilométert tett meg gyalog Kőrösi Csoma Sándor nyomában haladva •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Pengő Zoltán több mint 4000 kilométert tett meg gyalog Kőrösi Csoma Sándor nyomában haladva

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Útja eredményességéről elmondta: ha számot vet, tulajdonképpen nem teljesült a kitűzött úticél, hiszen Zanglába szeretett volna eljutni, ahol Kőrösi a tibeti–angol szótáron dolgozott. Világossá vált azonban, hogy ezt a célt nem érheti el: a nagy hó miatt a Zanglába vezető út május közepéig le van zárva, addig nem maradhatott.

korábban írtuk

„Most van elegendő bátorságom belevágni” – Útra kelt Nagyenyedről a Kőrösi Csoma Sándor nyomában Indiába gyalogoló Pengő Zoltán
„Most van elegendő bátorságom belevágni” – Útra kelt Nagyenyedről a Kőrösi Csoma Sándor nyomában Indiába gyalogoló Pengő Zoltán

Akárcsak elődje, Nagyenyedről kelt útra vasárnap reggel Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, aki gyalog járja végig Kőrösi Csoma Sándor útvonalát. Tervei szerint kilenc hónap alatt teszi meg a 7000 kilométert és éri el a Kis-Tibetnek is nevezett Ladakhon belüli Zanglát.

„Zanglába nem jutottam el, az objektív körülmények nem tették lehetővé” – értékelt Pengő Zoltán, pozitívumként említve, hogy Ladakba mégis elért. A tartomány fővárosába, Lehbe a kemény tél miatt repülővel tudott elmenni.

Idézet
Azt se felejtsük el, hogy Kőrösi Csoma Sándor egy nálam lényegesen nagyobb kaliberű vándor volt, és ő sem jutott el az ujgurokhoz. Kicsit viccesen azt is mondhatnám, igazából stílszerű, hogy én sem jutottam el Zanglába”

– tette hozzá nevetve Pengő Zoltán.

Ladak, ahol megélik a vallást

India zömében buddhisták által lakott, emiatt Kis-Tibetnek is nevezett tartományáról elmondta, Ladak már csak természeti környezete miatt is lenyűgöző, teljesen különbözik India többi részétől. A magas fennsíkot a Himalája veszi körül. „Már átrepülni a Himalája fölött is fantasztikus élmény, ameddig a szem ellát, csak hegyek.

Ladak egyrészt nagyon érdekes természeti környezet, egy hideg sivatag, ahol szinte a fű sem nő, ugyanakkor kulturálisan is egészen rendkívüli, mert élő a buddhista kultúra”

– mesélte. Az újságíró szerint szemmel látható, hogy nem turistacsalogatónak szánják: a helyiek jelentős része a mindennapokban megéli, gyakorolja vallását, és ezt az utcán is látni.

„Nagyon érdekes volt ezzel találkozni. Az emberek az utcán jártukban is pörgetik a malát (buddhista imafüzér), forgatják az imamalmokat, leborulásokat végeznek a Buddha-szobor, sztupák (buddhista szentélyek) körül. Látszik, hogy ez még egy élő kultúra.

Nyugaton ilyen szintű vallásgyakorlással sehol sem lehet találkozni, de még Törökországban sem” – vont párhuzamot.

Imamalmot forgató férfi Ladak fővárosának központjában •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Imamalmot forgató férfi Ladak fővárosának központjában

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Buddha-szobor és helyi buddhista hivő Lehben •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Buddha-szobor és helyi buddhista hivő Lehben

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Rámutatott, a még élő ladaki buddhista kultúra amiatt is értékes, mivel a Kína által leigázott Tibetben ennek már alig van nyoma. „Tibetben a kínaiak teljesen kiherélték a buddhista kultúrát. A kulturális forradalom idején elpusztították a kolostorokat és ezzel megszakadt a buddhizmus folytonossága. Van még egyfajta kirakatbuddhizmus, amit a turistáknak szánnak, és biztos vannak még tibetiek is, akik gyakorolják a vallásukat, de a buddhista kultúrát tönkretették. Sőt, a kommunista kínai hatalom jelenleg sem nézi jó szemmel a vallásgyakorlást. Indiában ez teljesen megengedett” – vont párhuzamot. Úgy vélte, bár időben évszázados eltérés van a két út között, ilyen szempontból Ladakban szinte ugyanazt láthatta, mint Kőrösi Csoma Sándor.

A szemétbe fulladt, sokszínű India

Míg Ladak elbűvölte, Indiáról vegyesek a benyomásai. „Egyrészt nagyon izgalmas ország, folyamatosan meglepetéseket tartogat. De vannak roppant visszataszító arcai is” – mutatott rá. Legvisszataszítóbb vonása, hogy nagyon szemetes, a nagyvárosok óvárosa valóságos szemétdomb.

Idézet
Halmokban áll a szemét, a döglött patkányt, a használt pelenkát kell kerülgetni, a háztartások szennyleve az utcára folyik. Elképesztőek a higiéniai állapotok.

Az utcai kifőzdékből is kiömlik a szennylé, félméterre főznek, esznek – ez általános Indiában.” Pengő Zoltán szerint a hinduk által sokszor szentként tisztelt folyók sem tisztábbak, koromfekete vizüktől felkavarodik az ember gyomra.

India szebbik arca •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

India szebbik arca

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

... és a csúnyábbik •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

... és a csúnyábbik

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Indiai életkép •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Indiai életkép

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Utcakép elefánttal •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Utcakép elefánttal

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

„Engem pszichésen meg is viselt, hogy folyamatosan ezt láttam magam körül” – vallotta be, de rögtön hozzátette, mindezek mellett számos élvezetet is talált az ázsiai országban, és örül, hogy eljutott oda.

Megtapasztalta például az India kapcsán oly sokat emlegetett etnikai és vallási sokszínűséget, a kultúrák keveredését, noha csak kevésben járt a szövetségi állam nagyfokú autonómiával bíró 28 állama közül.

Hindu háziszentély •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Hindu háziszentély

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Hindu templom bejárata a majomistennel •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Hindu templom bejárata a majomistennel

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Elsőként a zömében hinduk által lakott Harijána államon haladt át. Aztán Pandzsáb állam következett, ami már szikh terület. Nagyjából ugyanannyian vannak, mint a hinduk, de a hindu szentélyektől teljesen eltérő szikh templomok dominálnak, és az emberek megjelenése, öltözködése is más.

A szikh férfiakat azonnal felismerni az utcán: turbánt, acélkarperecet, szakállt viselnek.

Ahogy belépett Dzsammu és Kasmír államba, ismét változott a kép, egyre több lett a muszlim. A vegyes népességű Dzsammuban még a hinduk dominálnak, míg Kasmír színtiszta muszlim terület. Ladak teljesen más világ, egyértelműen buddhista kultúra, sorolta a különbségeket.

„Volt, hogy nem éreztem magam biztonságban”

Idézet
Nem volt olyan helyzet, amikor veszélyben lettem volna, ellenben olyan, hogy nem éreztem magam biztonságban, természetesen volt. Például Iránban, amikor kezdett eldurvulni a helyzet, miután az amerikaiak likvidálták Szulejmáni tábornokot”

– mondta Pengő Zoltán, amikor arról kérdeztük, tapasztalt-e fenyegetettséget.

Szulejmáni tábornokra emlékező molinó Irán fővárosában, Teheránban •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Szulejmáni tábornokra emlékező molinó Irán fővárosában, Teheránban

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Iráni vasútállomás •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Iráni vasútállomás

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Muszlim nő kislányával Iránban •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Muszlim nő kislányával Iránban

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Emlékeztetett, Iránban borult fel a tervezett programja, az iszlám országban a Kászim Szulejmáni tábornok elleni bagdadi amerikai drónos támadás utáni zavargások és a készpénzhiány (az iráni bankokból bankkártyával nem tudott pénzt felvenni) oda vezettek, hogy Teheránon túl nem folytathatta a gyaloglást.

korábban írtuk

Pengő Zoltán újságíró: Irán nagyon nyomasztó ország
Pengő Zoltán újságíró: Irán nagyon nyomasztó ország

Újratervezést rendelt el Pengő Zoltán újságíró képzeletbeli iránytűje: a Kőrösi Csoma Sándor nyomában gyalogoló férfi az iráni–amerikai konfliktus miatt egy hete elhagyta a perzsa államot és a puskaporos hordóhoz hasonlítható térségből is távozik.

Több ország érintésével tömegközlekedési eszközökkel, repülővel jutott el Delhibe, ott tért vissza a gyalogos zarándoklathoz. A gyalogút Dzsammuig tartott, ahol ismét módosítani kellett a tervet: a régióban dúló feszültségek miatt gépkocsival jutott el Kasmírba, majd repülővel Ladakba.

Idézet
Kasmírban sem éreztem magam biztonságban. Nem tartottam attól, hogy el fognak rabolni a muszlim terroristák, de nem éreztem biztonságosnak a közeget.

Srinagárban, sőt Kasmír nagy részében minden sarkon áll egy indiai katona csőre töltött géppisztollyal. Több tízezer indiai katona állomásozik a térségben”  – mesélte az India és Pakisztán között állandó konfliktust okozó tartományról. A muszlimok által lakott régióban azután lett feszült a helyzet, hogy az új indiai kormány megszüntette Dzsammu és Kasmír állam széles körű autonómiáját.

Autók várnak sorukra a Himalája hágóin, Kasmírba menett •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

Autók várnak sorukra a Himalája hágóin, Kasmírba menett

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

 

Ellensúlyozásképp kellemes élmény is bőven akadt, számos olyan helyen megfordult, amely mély benyomást tett rá, mondta Pengő Zoltán.

Idézet
Rengeteg sikerélményem volt, azt is mondhatom, hogy az egész út egy nagy sikerélmény. De útközben is bőven akadtak sikerek. Amikor kisebb célokat tűztem ki magam elé, ezek megvalósulását mind sikerként éltem meg, és tulajdonképpen azok is voltak”

– mondta az újságíró. Az utazás emberi vetülete is nagyon pozitív volt, tette hozzá. „Az emberek, akikkel találkoztam, kedvesen, segítőkészen viszonyultak hozzám. Emellett voltam olyan helyeken, amelyek mély benyomást tettek rám: a szikh Aranytemplom Amritszárban, Ladak vagy Van környéke Törökországban” – sorolta a kellemes emlékeket.

A szikhek Aranytemploma Amritszárban •  Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh Galéria

A szikhek Aranytemploma Amritszárban

Fotó: Facebook/The Kőrösi Project - From Transylvania to Ladakh

Szelfi török férfiakkal •  Fotó: Facebook / The Kőrösi Project – From Transylvania to Ladakh Galéria

Szelfi török férfiakkal

Fotó: Facebook / The Kőrösi Project – From Transylvania to Ladakh

„Nem hiszem, hogy más ember lettem”

„Tudom, hogy ilyen utazások után szokás olyanokat mondani, mint: megtaláltam önmagamat. Én ilyesmivel nem tudok dicsekedni.

Idézet
Nem hiszem, hogy más ember lettem volna attól, hogy több hónapon keresztül gyalogoltam 4000 kilométert. Valószínűleg szívósabb vagyok és egészségileg is jobban állok, mint amikor elindultam. De mély pszichés változásokat szerintem nem hozott létre bennem”

– válaszolta a út hozadékát firtató kérdésünkre. Úgy vélte, a gyalogútnak mindenképp önbizalomnövelő hatása volt, hiszen nem akárki gyalogol 4000 kilométert.

korábban írtuk

Kőrösi Csoma Sándor nyomában Indiába: élvezetet és új látásmódot is ad a gyaloglás
Kőrösi Csoma Sándor nyomában Indiába: élvezetet és új látásmódot is ad a gyaloglás

Az emberek segítőkészsége lepte meg leginkább Pengő Zoltánt, aki gyalogosan indult el a Nagyenyed és Ladakh közötti 7000 kilométeres távnak. Kilenc hónaposra tervezett gyalogútjával a 200 éve útra kelő Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt tiszteleg. 

Mikor arról kérdeztük, nekivágna-e újra egy hasonlónak, Pengő Zoltán határozott nemmel válaszolt. „Szerintem soha többet nem fogok egy hasonló projektbe belevágni” – fogalmazott. Hozzátette, nem fanatikus gyalogló, nem program- vagy életvitelszerűen űzi a gyaloglást, esetében nincs mögötte ideológia.

„Nekem ez az út volt a régi vágyam, és kiéltem. A gyaloglásnak számomra semmilyen jelentősége, úgyhogy valószínűleg soha többet nem vállalkozom hasonló léptékű gyalogtúrára.”

Indulás előtt a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, a Kőrösi útját ábrázoló pannó előtt •  Fotó: Pap Melinda Galéria

Indulás előtt a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, a Kőrösi útját ábrázoló pannó előtt

Fotó: Pap Melinda

Pengő Zoltán szeptember elsején indult el Nagyenyedről, hogy Kőrösi Csoma Sándor útvonalán, ettől helyenként eltérve gyalog jusson el az indiai Ladak tartományba. Naponta 30-35 kilométert gyalogolt,

és hetente egy pihenőnapot tartott. Már elindulásakor említette, hogy nem fog gyalog menni olyan vidékeken, ahol a biztonságát veszélyeztetné.

A Maszol hírportálon, illetve a Facebookon, a The Kőrösi projekt – From Transylvania to Ladakh blogon csaknem napi rendszerességgel közölt naplóbejegyzéseket útjáról magyar, román és angol nyelven. Elmondta: ezeket elég sokan követték, így minden bizonnyal valamelyest sikerült ráirányítania a figyelmet az erdélyi magyar tudós és utazó, Kőrösi Csoma Sándor nem mindennapi teljesítményére.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 10., szombat

Kullancsszezonban a védekezés elengedhetetlen – Kiss Melinda bőrgyógyász tanácsai kullancscsípés esetére

Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.

Kullancsszezonban a védekezés elengedhetetlen – Kiss Melinda bőrgyógyász tanácsai kullancscsípés esetére
2025. május 09., péntek

Újra havazott a Transzfogarasi úton, le kellett állítani a hó eltakarítását

Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.

Újra havazott a Transzfogarasi úton, le kellett állítani a hó eltakarítását
2025. május 09., péntek

Ízek a világ körül: Huli-huli csirke

Könnyed, egészséges, egyszerre csípős és édes Hawaii tradicionális étele, a Huli-huli.

Ízek a világ körül: Huli-huli csirke
Ízek a világ körül: Huli-huli csirke
2025. május 09., péntek

Ízek a világ körül: Huli-huli csirke

2025. május 08., csütörtök

Nyílt napokat tartanak a bonchidai Bánffy-kastélyban

Magyar és román nyelvű vezetett sétákkal, gyerektevékenységekkel, lovagi sátorral és középkori játékokkal, színházi és zenei műsorral, a gróf Bánffy Katalinról szóló portréfilmmel és beszélgetéssel várják a látogatókat a bonchidai Bánffy-kastélyban.

Nyílt napokat tartanak a bonchidai Bánffy-kastélyban
2025. május 07., szerda

Esőben is tud a diák napozni – Elstartolt a jubileumi KMDSZ Diáknapok

Több ezer magyar egyetemista gyűlt össze szerdán reggel a kincses város Főterén, ahol kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által 30. alkalommal rendezett diáknapok.

Esőben is tud a diák napozni – Elstartolt a jubileumi KMDSZ Diáknapok
2025. május 06., kedd

Állatokkal és állatokért: új választható tantárgy a láthatáron

A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.

Állatokkal és állatokért: új választható tantárgy a láthatáron
2025. május 05., hétfő

Diáknapozóktól lesz hangos Kolozsvár belvárosa és a Törökvágás

Jubileumi kiadásához érkezik a szerdán rajtoló KMDSZ-diáknapok. A kincses városban tanuló magyar egyetemisták várva várt ünnepébe idén is több ezer diák és szervező kapcsolódik be.

Diáknapozóktól lesz hangos Kolozsvár belvárosa és a Törökvágás
2025. május 03., szombat

Az emberek megsegítése a mozgatórugója a tűzoltók szolgálatának – Beszélgetés Kacsó István tűzoltóparancsnokkal

A tűzoltói hivatás kihívásairól és szépségeiről, a leggyakoribb tűzesetek okairól, a balesetek megelőzéséről beszélgettünk Kacsó Istvánnal, a közel 150 éves hagyományokra visszatekintő Nyárászeredai Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével.

Az emberek megsegítése a mozgatórugója a tűzoltók szolgálatának – Beszélgetés Kacsó István tűzoltóparancsnokkal
2025. május 03., szombat

Jazzkívánságműsort tart Erdélyben és a Partiumban a Sárik Péter Trió

Partiumi és erdélyi lemezbemutató koncertre indul idén májusban a Sárik Péter Trió. A Jazzkívánságműsor 3 című lemezen ismert világslágerek jazzes feldolgozásai hallhatók a Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta előadásában.

Jazzkívánságműsort tart Erdélyben és a Partiumban a Sárik Péter Trió
2025. május 03., szombat

Óriási bírságot róttak ki a TikTokra

Az ír adatvédelmi hatóság 530 millió eurós bírságot szabott ki a TikTokra arra hivatkozva, hogy európai felhasználók adatait továbbította Kínába és ezzel megsértette a személyes adatok védelméről szóló uniós rendeletet.

Óriási bírságot róttak ki a TikTokra
Óriási bírságot róttak ki a TikTokra
2025. május 03., szombat

Óriási bírságot róttak ki a TikTokra