Fotó: Gecse Noémi
Az Északi-sarkon kialakult meleg légtömegek miatt az Európára jellemző nyugatias áramlás megfordult, és a szibériai anticiklon miatt lehűlt a levegő Romániában is – magyarázta a Krónikának Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa.
2018. február 28., 12:472018. február 28., 12:47
A meteorológusok figyelmeztetése szerint csütörtökig a hőmérséklet az egész országban 10–15 fokkal alacsonyabb lesz az ilyenkor megszokottnál. A hőmérséklet-változás okáról, az időjárási viszonyokat befolyásoló tényezőkről Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa beszélt a Krónikának.
Ezt körülbelül 30–40 kilométer magasan kell elképzelni. Ennek az intenzitása, formája, paramétere folyamatosan változik. „Amikor az örvénylés az Északi-sark körül szűkebb körben folyik, de a ciklon intenzív és a sarkkör közelében marad, ez a cirkuláció felhúzódik északra, és ilyenkor nálunk enyhe a tél. Ez a déli áramlatoknak köszönhető, mert a poláris örvény leszűkül, ezért melegebb légtömegek tudnak érvényesülni. Viszont ez a légörvény fel tud töredezni, például két részre válik” – fogalmazott a meteorológus. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az örvénylés délebbre hatol, és ez hidegebb időjárást okoz Amerikától egészen Európán és Ázsián keresztül. „Jelenleg is ez következett be, Európa nagy részét így érintette a hideg levegő, amely északról áramlott” – magyarázta.
„A cirkumporális örvénylés határát és intenzitását gyakorlatilag az szablya meg, hogy a déli légtömegek és az északi légtömegek között mekkora a hőmérsékleti eltérés. Természetesen a délről jövő, óceáni áramlatok is befolyásolhatják, hogy milyen légtömegek kerülnek be ebbe a körforgásba” – részletezte a meteorológus.
Nagy István meteorológus
Fotó: Rédai Attila
Rámutatott, a szélirány-változásnak köszönhetően a mi régiónkba keletről fog fújni a szél, holott a Földközi-tengeren tovább tart a nyugati áramlás. Viszont ennek az észak-keleti áramlásnak köszönhetően az úgynevezett szibériai anticiklon fagyos levegőt hozott Európa nagy részére. Mint kifejtette, az északkeleti áramlás száraz hideggel járhat, amely kisebb páratartalmú. A Földközi-tenger irányából feláramló nedves, meleg levegő találkozott ezzel a hideg, száraz légtömeggel, amely a csapadékos hatását délen fejti ki. A szakember szerint ezzel magyarázható, hogy jelenleg az ország déli részén erős a havazás, északon pedig kevésbé csapadékos az idő.
Viszont ebben az idöszakban mértek már jóval alacsonyabb hőmérsékletet is, 1965. február 27-én mínusz 32 Celsius-fokot mértek Gyergyóalfaluban, mínusz 26 fokot Csíkszeredában és Maroshévízen. A legalacsonyabb hőmérsékletet Bukarestben 1929-ben mérték, mínusz 25 Celsius-fok volt, ugyanebben az évben Kolozsváron mínusz 32 fokot mutattak a hőmérők. Országos szinten pedig februárban a leghidegebbet 1937-ben mérték, amikor mínusz 36 Celsius-fok volt Iașiban, szinte ugyanolyan alacsony volt a hőmérséklet Csíkszeredában is 1987 februárjában, amikor mínusz 35 Celsius-fokot mértek – olvasható a HotNews.ro portálon.
Megdőlt Budapesten a nappali hidegrekord
Budapesten megdőlt a nappali hidegrekord hétfőn, a legmelegebb órában mínusz 6 foknál is hidegebb volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Azt írták: mostanáig ezen a napon mínusz 5 fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet. A februári méréseket tekintve legutóbb 2012 februárjában volt „zord” hideg Magyarországon, akkor a havi középhőmérséklet az egész ország területén fagypont alatti volt: az értékek mínusz 9 és mínusz 1 fok között alakultak. Budapesten a február utolsó napjaitól március elejéig terjedő egyhetes időszakokat vizsgálva a minimumok tekintetében az 1963-as volt eddig a leghidegebb. Akkor mínusz 10,2 fok volt az átlagos minimumérték. Az 1901-től vezetett mérések óta a hőmérsékleti abszolút minimum mínusz 35 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán – olvasható az összegzésben.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!