Fotó: Gecse Noémi
Az Északi-sarkon kialakult meleg légtömegek miatt az Európára jellemző nyugatias áramlás megfordult, és a szibériai anticiklon miatt lehűlt a levegő Romániában is – magyarázta a Krónikának Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa.
2018. február 28., 12:472018. február 28., 12:47
A meteorológusok figyelmeztetése szerint csütörtökig a hőmérséklet az egész országban 10–15 fokkal alacsonyabb lesz az ilyenkor megszokottnál. A hőmérséklet-változás okáról, az időjárási viszonyokat befolyásoló tényezőkről Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa beszélt a Krónikának.
Ezt körülbelül 30–40 kilométer magasan kell elképzelni. Ennek az intenzitása, formája, paramétere folyamatosan változik. „Amikor az örvénylés az Északi-sark körül szűkebb körben folyik, de a ciklon intenzív és a sarkkör közelében marad, ez a cirkuláció felhúzódik északra, és ilyenkor nálunk enyhe a tél. Ez a déli áramlatoknak köszönhető, mert a poláris örvény leszűkül, ezért melegebb légtömegek tudnak érvényesülni. Viszont ez a légörvény fel tud töredezni, például két részre válik” – fogalmazott a meteorológus. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az örvénylés délebbre hatol, és ez hidegebb időjárást okoz Amerikától egészen Európán és Ázsián keresztül. „Jelenleg is ez következett be, Európa nagy részét így érintette a hideg levegő, amely északról áramlott” – magyarázta.
„A cirkumporális örvénylés határát és intenzitását gyakorlatilag az szablya meg, hogy a déli légtömegek és az északi légtömegek között mekkora a hőmérsékleti eltérés. Természetesen a délről jövő, óceáni áramlatok is befolyásolhatják, hogy milyen légtömegek kerülnek be ebbe a körforgásba” – részletezte a meteorológus.
Nagy István meteorológus
Fotó: Rédai Attila
Rámutatott, a szélirány-változásnak köszönhetően a mi régiónkba keletről fog fújni a szél, holott a Földközi-tengeren tovább tart a nyugati áramlás. Viszont ennek az észak-keleti áramlásnak köszönhetően az úgynevezett szibériai anticiklon fagyos levegőt hozott Európa nagy részére. Mint kifejtette, az északkeleti áramlás száraz hideggel járhat, amely kisebb páratartalmú. A Földközi-tenger irányából feláramló nedves, meleg levegő találkozott ezzel a hideg, száraz légtömeggel, amely a csapadékos hatását délen fejti ki. A szakember szerint ezzel magyarázható, hogy jelenleg az ország déli részén erős a havazás, északon pedig kevésbé csapadékos az idő.
Viszont ebben az idöszakban mértek már jóval alacsonyabb hőmérsékletet is, 1965. február 27-én mínusz 32 Celsius-fokot mértek Gyergyóalfaluban, mínusz 26 fokot Csíkszeredában és Maroshévízen. A legalacsonyabb hőmérsékletet Bukarestben 1929-ben mérték, mínusz 25 Celsius-fok volt, ugyanebben az évben Kolozsváron mínusz 32 fokot mutattak a hőmérők. Országos szinten pedig februárban a leghidegebbet 1937-ben mérték, amikor mínusz 36 Celsius-fok volt Iașiban, szinte ugyanolyan alacsony volt a hőmérséklet Csíkszeredában is 1987 februárjában, amikor mínusz 35 Celsius-fokot mértek – olvasható a HotNews.ro portálon.
Megdőlt Budapesten a nappali hidegrekord
Budapesten megdőlt a nappali hidegrekord hétfőn, a legmelegebb órában mínusz 6 foknál is hidegebb volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Azt írták: mostanáig ezen a napon mínusz 5 fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet. A februári méréseket tekintve legutóbb 2012 februárjában volt „zord” hideg Magyarországon, akkor a havi középhőmérséklet az egész ország területén fagypont alatti volt: az értékek mínusz 9 és mínusz 1 fok között alakultak. Budapesten a február utolsó napjaitól március elejéig terjedő egyhetes időszakokat vizsgálva a minimumok tekintetében az 1963-as volt eddig a leghidegebb. Akkor mínusz 10,2 fok volt az átlagos minimumérték. Az 1901-től vezetett mérések óta a hőmérsékleti abszolút minimum mínusz 35 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán – olvasható az összegzésben.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.
Új együttessel bővült az erdélyi zenei színtér: a frissen megalakult gyergyószentmiklósi NÉKED banda a Süt A Nap Az Égen című dallal és videóklippel debütált.
Sivatagi por étkezett a Kárpát-medence fölé, a magasszintű felhőzet a por hatására a vártnál jobban szűrheti a napsütést – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szombaton.
Egymást inspirálva a legtöbbet hozták ki magukból a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói, akik első helyezést értek el a 14. Bölcs Diákok vetélkedő országos, múlt hétvégi döntőjén.
Mások mellett Liam Gallagher, Halsey, Skrillex, Janelle Monáe, Raye és Tom Odell neve is szerepel a Sziget fesztivál szerdán bejelentett újabb csaknem ötven fellépője között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!