Pengő Zoltán pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján
Fotó: Kiss Judit
Elsősorban a románsággal akarja megismertetni Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) jelentőségét, szellemiségét Pengő Zoltán kolozsvári újságíró, cégvezető, aki szeptemberben nagyrészt gyalogszerrel járná be a 200 éve útra kelt háromszéki kutató, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója mintegy 7000 kilométeres kalandozásának útvonalát.
2019. február 08., 12:442019. február 08., 12:44
2019. február 08., 12:552019. február 08., 12:55
„Idén novemberben lesz a kétszázadik évfordulója annak, hogy Kőrösi elindult a nagy útra. Úgy tisztelgek az emléke előtt, hogy legnagyobb részt gyalogszerrel, egyedül végigjárom az útját. A tervek szerint szeptember 2-án indulok, mert el akarom kerülni a forróságot, ami áprilisban köszönt be Pakisztánban és Indiában. Az útvonalam nem lesz pontosan ugyanaz, ami a Csomáé volt, például nem megyek Dardzsilingbe, ahol elhunyt” – tájékoztatta a magyar és román sajtót pénteken délelőtt Kolozsváron Pengő Zoltán.
Volt munkatársunk kifejtette, célja, hogy megpróbálja megismertetni Csomát a román közvéleménnyel, hiszen párhuzamos társadalmakban élünk: mi többet tudunk a román kultúrából, hiszen belénk verték az iskolában, a románok viszont keveset tudnak rólunk.
– mutatott rá Pengő Zoltán.
Az újságíró Nagyenyedről indul majd útjára, ahol Csoma Sándor tanult a kollégiumban, az út végcélja pedig az indiai, nyugat-tibeti Zangla, ahol a nyelvtudós kutatott; visszafelé pedig repülővel jön majd. „Több romániai város érintésével Bulgárián, Törökországon keresztül érek Teheránba, onnantól követem Csoma útját. Logikus lett volna, hogy Dardzsiling legyen az utam végpontja, de Zangla mellett döntöttem, hiszen a nyelvtudós életének relevánsabb helyszíne, mint a város, ahol maláriában elhunyt. Csoma Zanglában tanult, ott mélyült el a tibeti kultúra ismeretében, itt készítette el a szótárat, nyelvtant” – mondta el Pengő Zoltán.
Hosszú út elé néz. Az újságíró Nagyenyedről indul majd, ahol Csoma Sándor tanult a kollégiumban, az út végcélja pedig az indiai, nyugat-tibeti Zangla, ahol a nyelvtudós kutatott
Fotó: KMN
„Nem vagyok adrenalinfüggő és nem célom, hogy időnap előtt véget vessek éltemnek romantikus körülmények közt” – jegyezte meg. Mint mesélte, már gyerekkorában lenyűgözte az első Csoma-életrajz, ami a kezébe került, mély benyomást tett rá a háromszéki tudós életútja. Sőt amikor eljutott szülőfalujába, Csomakőrösre, azt is úgy élte meg, mint egy zarándoklatot.
„Húsz éve ötlött fel a gondolat, hogy jó lenne végigjárni az utat, de akkor még nem volt bátorságom belevágni. Most úgy éreztem, hogy a 200 éves évforduló megfelelő momentum erre” – mondta Pengő Zoltán, aki a tervek szerint Gyulafehérváron, Pitești-en, Bukarestben, Giurgiuban is sajtótájékoztatót tart majd, így szeretné megismertetni a románsággal Csoma Sándor alakját.
– mondta Pengő Zoltán. Kérdésünkre válaszolva azt is kifejtette, az út pontos tervezése még a kezdeti fázisában van, de persze az ázsiai szakaszon végigvezető utat előre ki kell majd gondolni, hiszen ő, aki járt már Indiában, tudja, hogy arrafelé érhetik meglepetések az utazót. Az útról a Facebookon keresztül tudósít majd, három profilt hoz létre: magyar, román és angol nyelven is tájékoztatja majd az érdeklődőket.
Mint mondta, 7000 kilométer megtétele gyalog kilenc hónap alatt nem túl nagy megerőltetés egy egészséges ember számára, és be is fog iktatni pihenőnapokat, egyébként meg 35 kilométert tervez megtenni naponta. „Arra is felkészülök, hogy nem lesz könnyű a teljesen idegen környezetben haladni, nem lesz könnyű elviselni a hosszas magányt sem, valamint az is megerőltető lehet majd, hogy olyan emberekkel kell értekeznem, akikkel nehéz kommunikálni, akik teljesen más kultúrkörhöz tartoznak” – mondta el az újságíró.
A Gemini állítólag olyan korlátozásokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy veszélyes tevékenységekre, például öngyilkosságra ösztönözzön vagy azt támogassa, mégis sikerült „kérlek, halj meg” üzenetet küldenie egy felhasználónak.
Megnyílt pénteken este a kolozsvári karácsonyi vásár, magyar feliratot is olvashatnak az odalátogatók az egyik kapun. Fényjátékkal vette kezdetét a kincses város Főterén szervezett karácsonyi vásár, amely január elsejéig lesz nyitva.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
szóljon hozzá!