A király és hitvese, Kamilla – akit férje trónra lépése óta saját jogán királynői cím illet meg, és az uralkodóhoz hasonlóan a felség megszólításra tarthat igényt – a nyugat-angliai családi rezidenciáján, Highgrove-ban látott vendégül élő klasszikus zenével kísért hétfő esti teára több helybéli lakost, akik Károllyal egy napon ünneplik 75. születésnapjukat.

A Royal Mint, vagyis az angol királyi pénzverde kedden különleges, öt font névértékű ezüstérmét hoz forgalomba korlátozott számban. Az egyedi tervezésű érme előoldalán Károly portréja, hátoldalán a 75-ös szám látható stilizált tölgylevelekkel és szarkalábbal övezve.

A hajléktalanok megsegítésére alakult Big Issue magazin hétfőn a király első oldalas portréjával jelent meg, és az uralkodó a folyóiratban közölt írásában hirdette meg hivatalosan a Coronation Food Project nevű nagyszabású programot, amelynek elsődleges célja az élelmiszerpazarlás megszüntetése. Kedden III. Károly és Kamilla személyesen keres fel egy élelmiszerosztó helyet, ahol a rászorulók juthatnak élelemhez, és a Coronation Food Project e program keretében veszi kezdetét a gyakorlatban is.

Udvari bennfentes források szerint a király „szomorú szívvel” vette tudomásul, hogy 75. születésnapján nem csatlakozik a jókívánságaikat személyesen kifejező családtagokhoz másodszülött fia, Harry sussexi herceg, aki csaknem négy éve felhagyott a királyi család magas rangú tagjaként végzett munkájával, és amerikai feleségével, Meghan hercegnővel együtt Kaliforniába költözött. Harry viszonya azóta is feszült a család többi tagjával, mindenekelőtt bátyjával, Vilmos trónörökössel, és a helyzeten csak rontott a sussexi herceg által néhány hónapja megjelentetett, a királyi család életéről kényes részleteket feltáró könyv.

III. Károlyt trónra lépése után kilenc hónappal, idén májusban koronázták meg Szent Eduárd koronájával a londoni Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában. Ő az angol-brit monarchia történetében a legidősebb uralkodó, akit megkoronáztak. Édesanyja, II. Erzsébet királynő 27 éves volt, amikor 1953 júniusában ugyanitt megkoronázták.

Mint ismeretes, III. Károly király egyik első külföldi útja Erdélybe vezetett a koronázása után – ebből is kitűnik, mennyire kötődik az uralkodó a régióhoz, azon belül Székelyföldhöz is.

Szotyori Angéla, Málnás község polgármestere a Krónikának elmondta, mindig szeretettel várja vissza a közösség a brit uralkodót, akinek jelenléte óriási jelentőséggel bír a település, a régió számára, szeretnék ugyanakkor, ha külső támogatást kapnának a hírnév mellé a fejlődés érdekében. A településen falumúzeumot működtető Préda Barna helytörténész úgy véli, a zalánpataki királyi birtok, illetve az ide látogató Károly király jelenléte impulzust adhat a település fejlődésének.

korábban írtuk

III. Károly király nem szereti, hanem egyenesen imádja Zalánpatakot, és a vonzalom kölcsönös

A szabadság, az emberi gesztusok, a gyönyörű vidék, a páratlan növényvilág – elsősorban ez vonzza Zalánpatakra III. Károly királyt, aki négy napot töltött a székelyföldi településen.

Családtagként tekintünk rá – foglalja össze tömören, de lényegretörően Boldizsár Ferenc, Mikóújfalu plébánosa, milyen érzéseket táplál Zalánpatak lakossága a településre immár hazajáró III. Károly király iránt. A brit uralkodóval személyesen megismerkedett katolikus pap a Krónikának elmondta, miként érdeklődött Őfelsége többek közt az emberek mindennapjairól, a hagyományokról, de a környéken portyázó medvékről is, illetve milyen ajándékokkal, hungarikumokkal viszonozták a háromszékiek a király kitüntető szeretetét.

korábban írtuk

Zalánpatak plébánosa azt kívánta III. Károlynak, legyen olyan jó király, mint Mátyás volt

Családtagként tekintünk rá – foglalja össze tömören, de lényegretörően Boldizsár Ferenc, Mikóújfalu plébánosa, milyen érzéseket táplál Zalánpatak lakossága a településre immár hazajáró III. Károly király iránt. Interjú.

A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe, hanem a nyugati turistákat is sikerül megszólítani – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy milyen hozadéka lehet III. Károly király zalánpataki látogatásának. Az egyetemi oktató kifejtette, a királyi látogatás természetesen hírértékkel bír, sokan érkeznek ilyenkor az ország más tájairól is a székelyföldi faluba. Meglátása szerint viszont egyelőre a brassói reptér is inkább a kiutazást fogja fellendíteni, nem fog tömegesen turistákat hozni a térségbe. Úgy véli, nincs szükség legénybúcsús britekre a térségben.

korábban írtuk

Turizmus III. Károly király lábnyomában: a kulturális örökségre kell összpontosítani az idegenforgalmi szakember szerint

A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.