Élő hagyomány. A tojásírás napjainkban is igen népszerű, városi és vidéki környezetben egyaránt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon, várva a locsolókat. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak, többek között erről beszélgettünk Cserey Both Zsuzsa néprajzkutatóval. A kolozsvári kézműves ugyanakkor a tojásírás rejtelmeibe is beavatta a Krónika olvasóit.
2025. április 13., 18:362025. április 13., 18:36
A tojásírás hagyománya vidékenként eltérő. Vannak olyan települések, ahol a mai napig elképzelhetetlen, hogy húsvétkor ne kerüljön írott tojás az asztalra – magyarázta érdeklődésünkre Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutatónak meggyőződése, hogy a batikolásos (a viasszal írott) módszer egykor szélesebb körben volt használatos, mint amiről manapság tudomásunk van. „Kihangsúlyoznám, hogy a tojásokat írjuk, és nem rajzoljuk. Abban látom a magyarázatát, hogy a motívumok egykor mind jelentéssel bírtak,
A tojásíráshoz nem mindenki értett, nem mindenkinek volt hozzá tehetsége, így kialakult, hogy egyes asszonyok fizetségért (terményekért cserébe) több száz tojást is megírtak húsvétra” – részletezte a kézműves.
Cserey Both Zsuzsa (balra) előszeretettel tart tojásíró-foglalkozásokat a húsvét előtti időszakban
Fotó: Kós Katalin
Cserey Both Zsuzsa szerint a tojásírás szerencsére a városlakók körében is egyre népszerűbb, hiszen
Mint kifejtette, ez nem igényel bonyolult eszközhasználatot, könnyűszerrel magunk is el tudjuk készíteni. „Az írókát régen gyógyszeres tubusból, cipőfűzővégből készítették. Egy kis lemezdarabkára (legjobb a rézlemez, de az üdítős- vagy sörösdobozból vágott is ugyanúgy megteszi) van szükség, melyet csőként vagy tölcsérként kell tű köré alakítani, majd egy fa nyélhez rögzíteni. Kesice, gice, kondé, gica – tájegységenként eltérő megnevezése van” – mutatott rá a néprajzkutató, aki részletesen elmagyarázta a folyamatot is.
Az írókát a tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni
Fotó: Makkay József
Mint mondta, az írókát a felolvasztott és forrón tartott méhviaszba kell mártogatni, de olyan eljárás is van, ahol nem a viaszt kell felolvasztani, hanem az íróka hegyét gyertya lángjához tartva felmelegíteni, majd a forró írókát egy viasztömbbe nyomni. A tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni, amíg ki nem hűl. A viasszal lefedett részek alá nem tud behatolni a festék és ebből adódnak a szebbnél szebb tojáshímek. Fontos, hogy a viasszal megírt tojásokat nem szabad forró festőlében festeni – hívta fel a figyelmet a kincses városi kézműves.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy a kifújt vagy főtt tojást egyformán jól lehet festeni. A kifújt tojások esetében annyiban bonyolultabb az eljárás, hogy mivel azok lebegnek a festőlé tetején, rendszeresen át kell forgatni őket vagy a festőlevet kell rákanalazni. Viszont úgy véli, megéri a fáradtságot, hiszen évekig tárolni tudjuk a szebb mintázatú tojásokat.
A néprajzkutató néhány motívumelnevezést is megemlített:
Gazdag motívumkincs
Fotó: Bíró Boróka
„Láthatjuk, hogy a motívumskála nagyon széles. A nálunk fellelhető minták számban jóval 2000 fölött vannak, ezek variálhatósága pedig csak azért nem végtelen, mert meghatározott szabályok szerint ragozhatóak.
A tojásminták nagyobb része beosztásos, nyolc, vagy annál is több osztatú és ez a felosztás könnyítésül szolgál a tojásíró számára, könnyebben tud tájékozódni a kevésbé járatos, vagy kezdőbb tojásíró is” – magyarázta Cserey Both Zsuzsa, kitérve a tájegységenkénti jellegzetességekre is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gyimes: A tojásírás szellemi központja. Csak piros színű tojásokat festenek és rengeteg mintát ismernek, variálnak.
Moldva: A moldvai csángók tojásíró szokásai nem mindenütt egységesek. A székelyes csángó települések és nem székelyes moldvaiak között eltérő szokások vannak. A székely falvakban erdélyi székelyekhez, vagy a gyimesiekhez hasonló módon írják a tojásokat, vagyis piros (veres) alapon fehér mintával. Többnyire nagycsütörtök a tojásírás napja, vagy nagypéntek. A nem székely csángóknál fordítva van, a minta színe piros és az alap fehér, és ők fehér- vagy mátkázó vasárnapra festik.
Hétfalu: Ugyanazt a batikolós módszert alkalmazzák tojásíráskor. Sok növényi motívumot használnak és nagyjából ugyanazokkal a megnevezésekkel, mint a többi viaszolós vidéken.
Barcaújfaluban a mintakincs némileg eltér a többi faluétól, mivel a cserépedények festése is a nők feladata, így az edények mintázására használt díszítőmotívumokat vitték rá az írott tojásra.
A tojásíró szokások tájegységenként eltérhetnek
Fotó: Duna Ház Archívuma
Háromszék: Az íróeszközt egykor lúd vagy tyúk tollszárakból is készítették, amit viszont a forró viasz hamar tönkretett. Az így készült „békenőcske” használata egyszerű volt, hiszen egy-két mozdulattal nagy felületet tudtak viasszal lefedni. Több színt is szoktak festeni a tojásra. Ilyenkor a világosabb színektől haladnak a sötétebbekig, fontos a jó sorrend: sárgító, pirosító, feketítő.
Kalotaszeg falvaiban pirosra, zöldre, ritkábban kékre festették a tojást. A berzseléses vagy bürökbe való festés is igencsak elterjedt, de ismert volt a batikolás technikája is.
Pálcikára rongyot húztak, hogy a vége lencsenagyságú legyen és azt mártották a festékbe vagy hagymalébe. A Nádasmenti falvakban olajfestékkel díszítik a cifra tojásokat, mely a bútorfestés talajából hajtott ki. Ecsettel és különböző olajfestékekkel festenek, amit zománcnak neveznek. Újabban nem ritkák a fatojások vagy a gyöngyös tojások sem.
Fotó: Duna Ház Archívuma
Köröstárkányban már csak ketten művelik a hagyományos tojásfestést, a „pulitéros” tojást, Sebestyén Mária és Szatmári Erzsébet. Náluk a tojásfestés családi hagyomány, gyermekkoruk óta végzik, de édesanyjuk, nagymamájuk is ezt csinálta.
A név tulajdonképpen „politúrt” takar, de a tárkányi hanglejtés módosította a kiejtést. A sellakpolitúr egy állati eredetű gyanta szeszes oldata, melyet bútorfényezésnél használnak. Ezt az oldatot használták fel a köröstárkányiak az anilinalapú festékek stabilizálására. A felhasznált színek élénkek: vérpiros, sárga, ibolya, zöld. A motívumok négy kategóriába sorolhatók: virágos, tulipános-ibolyás, leveles (tölgyfalevél-motívum), és a szivárványos.
A festési technika is egyedi, nem használnak ecsetet, hanem eleinte kis géz (fátyol) darabba csavart vattát, vagy manapság nejlonharisnya darabba helyezik a nedvszívó anyagot. Ezeket mártják a festékbe, és gyors, kacskaringós mozdulatokkal festik meg a tojásokat. Érdekességként emelném ki, hogy a tojásírók elmondása szerint a legszebben díszített tojásokat nem adták oda a legényeknek, hanem az a legjobb lánybarátjukat illette.
Fotó: Bíró Boróka
Szatmáron előszeretettel használják a szabadrajzolatú, felosztás nélküli mintákat. A viaszos díszítésű tojásokra szalmaszál vagy lapított fejű gyufa segítségével írtak mintákat, majd lámpaezüstbe hengergették a még meleg tojásokat. A viaszba beleragadó ezüst- vagy aranypor domború, fényes mintázatot hagy a tojáson. A már megfestett tojásokra sósavba mártott libatollal díszítményeket rajzoltak, s mivel a sósav a festéket lemarja, a díszítmény fehéren maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elcsendesedés, a Krisztus feltámadásának ünnepére való ráhangolódás jegyében szervezi meg idén is az Erdélyi Hagyományok Háza több erdélyi és partiumi templomban az Ég és Föld koncerteket.
Szociológiai felmérés készül a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok életéről. Az Országos Magyar Diákszövetség kutatása azt térképezné fel, milyen problémákkal szembesülnek a hétköznapokban az egyetemi központokban tanuló egyetemi hallgatók.
Nem új keletű dolog, hanem életkori sajátosság, hogy a kamaszok számára előtérbe kerül a kinézet. Az online világ, a közösségi média negatívan befolyásolja a kamaszok énképét. A jelenségről Keresztesi Polixéna iskolapszichológus beszélt a Krónikának.
Több száz lakatot aggattak már a szerelmespárok kapcsolatuk felbonthatatlanságának jeleként az aradi belvárosban a Maros két partját összekötő gyalogoshíd korlátjára.
Kerékpározni tanítaná a gyerekeket a Kolozsvár Teker Egyesület. Kertész Levente elnök beszélt a Krónikának a kezdeményezésről, és arról, hogy a folyamatosan bővülő bicikliút-hálózat ellenére életveszélyes kerékpárral közlekedni a kincses városban.
Tizenkét évvel súlyos balesete után Michael Schumacher felesége segítségével aláírt egy versenyzői sisakot, amelyet jótékonysági célból fognak elárverezni Jackie Stewart 85. születésnapja alkalmából rendezett vasárnapi F1-es bemutató után.
A cukorbetegség egy eddig kevésbé ismert formáját, amely elsősorban alultáplált fiatalokat érint világszerte, most hivatalosan is elkülönített típusként ismerték el.
Idén virágvasárnap is táncmozdulatokkal idézik fel Jézus szenvedéstörténetét Csíksomlyón. Oláh-Bányay Iringó, a Csíksomlyói Passió Csoport szereplője, szervező a passiójátékok hagyományáról, az előadás köré épült közösségről beszélt a Krónikának.
A Titanic katasztrófájának 113. évfordulójára elképesztő újdonsággal készült a National Geographic: április 12-én bemutatják a Titanic: Digitális újjászületés című dokumentumfilmet.
A magyar, valamint az európai és amerikai zenei örökség eklektikus dalait adja elő amerikai turné keretében a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula-kórusa. Ördög Ödön karvezető a felkészülésről, a repertoárról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!