A hagyományos tojásírást ismerhetik meg kicsik és nagyok a szamosújvári Téka Alapítvány foglalkozásain
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szamosújvári Téka Alapítványnál közel harminc éve írnak tojásokat, szerveznek nagyhéten tojásírást különböző kor- és célcsoportoknak, igyekeznek megszerettetni ezt a tevékenységet kicsikkel és nagyokkal egyaránt. A szórványkollégiumot működtető alapítvány szakemberei, akik folyton fejlesztik is a tudásukat, ismereteiket a tojásírás területén, évi akár több száz tojást írnak, ajándékba, rendelésre is.
2022. április 16., 09:032022. április 16., 09:03
Húsvét közeledtével az üzletek polcain megjelennek a különböző színes tojásfestékek, a tojásokra ragasztható matricák, sőt néhány éve már előre elkészített színes tojást is lehet vásárolni.
Bár a fogyasztói társadalom sok területen az egyre gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat helyezi előtérbe, vannak még egyesületek, szervezetek, amelyek hagyományainkhoz visszanyúlva próbálnak értéket teremteni.
Fontosak számukra a népművészeti kezdeményezések is, hagyományaink továbbörökítése, így húsvéti tojásírással is közel három évtizede foglalkoznak. Az ünnep nagyhetén látogattunk el az alapítvány székhelyére, ahol éppen foglalkozás is zajlott, a szórványkollégium lakói hímes tojásokat írtak.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal, a Téka Művelődési Központ vezetője a Krónikának elmondta, mivel Kolozsváron nőtt fel, hiába érdekelték a hagyományok, köztük a tojásírás is, sokáig nem tudta kipróbálni.
1997-ben vagy 1998-ban sikerült beszereznie egy kesicét (a tojásírásra használt „írószer”, eszköz, írókának is nevezik ), illetve egy füzetecskét, amelyből elsajátíthatta a technikát, a mintákat, ám kezdetben nem voltak nagy sikerei, „a lakásban minden füstölt”, égett a viasz – mesélte.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal hangsúlyozta, fontos, hogy valaki ne csak könyvből tanulja a tojásírást, hanem lássa, miként zajlik a folyamat, mert akkor ráérez arra, hogy mikor megfelelő hőmérsékletű a viasz, mennyire kell odanyomni az írókát vagy épp a rongyot, amikor letörlik a viaszt, és így tovább.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az alapítványnál Egri Hajnalt is elbűvölte a tojásírás folyamatának szépsége, és kollégáihoz hasonlóan rendszeresen képezi magát ezen a területen. Szamosújváron minden évben szerveznek tojásíró műhelyt, tavaly például Salamon Éva népi iparművész volt a meghívottjuk, oktatójuk.
– mondta az alapítvány munkatársa. Hozzátette, a tojásíró műhelyek rendszerint többnapossá bővülnek, mivel az érdeklődők száma is évről évre nagyobb, ezért különböző korosztályok szerint zajlanak a foglalkozások.
Iskolába is szívesen elmennek oktatni, erre is nagy az igény, ezenkívül az egyházak is szokták hívni őket, idén például Gyaluban is bemutatták, hogyan zajlik a tojásírás.
Egri Hajnal elmondta, számára a legszebbek és szerinte a legegyszerűbbek a hagyományos gyimesi minták, de a média és az internet korában igyekeznek nyitottak lenni, nem ragaszkodnak görcsösen a tradicionális mintákhoz.
ami bár sokaknak „családi örökség”, a gyerekek jó részének újdonság. Igyekszik a hagyományos mintákat megismertetni a résztvevőkkel, beszélni az egyes motívumok szimbolikájáról, de ha valaki szabadon alkot, annak „sem törik le a szárnyait” – tette hozzá.
Egri Hajnal azt is elmondta, megpróbált utánajárni, hogy a Mezőségen napjainkban él-e a tojásírás hagyománya, de nem talált olyan személyt, aki még gyakorolná, annak ellenére, hogy a tojásírásnak több száz éves nyomai is vannak a kisrégióban.
Egri Hajnal azt is elmesélte, hogy a környéken élő románok is szoktak írott tojásokat rendelni tőlük, sőt román nemzetiségű fiatalok is eljárnak a Téka Alapítvány tojásíró foglalkozásaira.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egri Hajnal és kollégái minden évben fejenként több száz tojást írnak meg – főttet és kifújtat is, amiből a barátok szomszédok is kapnak, illetve a húsvéti ünnepkörön túl is felhasználják őket, például konfirmációkor asztaldíszként.
Az érdeklődők korosztálya nagyon változatos, az 1–4. osztályos gyerekektől az egyetemista diákokon át az idős nyugdíjasokig szívesen vesznek részt a foglalkozásaikon, ugyanis nagyon fontos a tevékenység közösségi mivolta is – tette hozzá.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Hagyományteremtő szándékkal szervezi meg idén júniusban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHH) és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület a Galambos–Józsa Hagyományőrző és Ifjúsági Folklórfesztivált.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
szóljon hozzá!