Ursula von der Leyen egy hete jelentette be: az EU megállapodott az Egyesült Államokkal egy egységes, 15 százalékos vámtételben
Fotó: Pixabay.com
Bár jót nem igazán hallani róla, és számos irányból kemény támadások kereszttüzében áll, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint. Nagy Bálint Zsolt közgazdász kérdésünkre ugyanakkor leszögezte: bár a 15 százalékos vámilleték közvetlen hatása csekély, ám a közvetett hatás már valóban ad okot aggodalomra.
2025. augusztus 05., 14:182025. augusztus 05., 14:18
Ahhoz képest, hogy az elején milyen óriási vámilletékekkel fenyegetőzött Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, végül – ha a jó oldalát akarjuk nézni a dolgoknak, ha egyáltalán van jó oldala – az eredetileg bejelentett, 25–30 százalékos vámilletékekhez képest kisebb, 15 százalékos illetékben állapodtak meg – értékelt Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja, amikor a az amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által vasárnap megkötött kereskedelmi megállapodásról faggattuk.
„Minden vámilletéknek a jólétet romboló hatása van, mert nagyon sok a vesztese. Van néhány nyertese, de ha mérleget vonunk, akkor nettó veszteség keletkezik a világgazdaság számára. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen szempontból senki nem tartja üdvösnek ezeket a vámilletékeket, még a 15 százalékot sem” – fejtette ki a gazdasági elemző.
Aki szerint ez ellen sajnos nem sokat lehet tenni, „talán annyit, hogy azoknak az exportőr cégeknek, amelyek érintenek ezek az intézkedések, esetleg állami szubvenciót lehetne biztosítani, hogy a bevételkimaradást lehessen egy kicsit kompenzálni”.
Persze elégedetlenek vagyunk ezekkel a vámilletékekkel – húzta alá Nagy Bálint Zsolt, hozzátéve azonban, hogy „igazából ezeknek a hatása Magyarországra és Romániára nézve eléggé csekély”.
„De nyilván hozzá kell tenni azt is, hogy nem csak a közvetlen, hanem közvetett hatás is létezik. Például Németország sokkal jobban kitett az Egyesült Államoknak, és hogyha az itteni cégek német megrendelői bajba kerülnek, az kihat a magyarországi, illetve a romániai cégekre. Tehát a közvetett hatás az magasabb, és ez valóban aggasztó” – fogalmazta meg a BBTE oktatója.
Akitől azt is megkérdeztük, hogy szerinte az EU számára volt-e más megoldás, vagy örüljünk, hogy csak 15 százalék a vám.
Úgyhogy sajnos ez olyan, mint egy diktátorjátszma, ahol Trump a diktátor, és megmondja, hogy mi a frankó, mennyi legyen a frankó. Esetleg lehetett volna olyan típusú megegyezés, hogy a vámilleték legyen kisebb, de akkor cserébe az Uniónak még tennie kellett volna valamit, mondjuk, több amerikai terméket – például több vadászgépet vagy más katonai felszerelést, esetleg nyersanyagot, LPG gázt – kellett volna rendelnie. Lehetett volna esetleg egy ilyen megoldás, de sajnos sem én, sem közgazdász társaim nem látjuk azt, hogy mi történt a Trump és Ursula von der Leyen közötti beszélgetés során, nem ismerjük a tárgyalás részleteit” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
Nagy Bálint Zsolt szerint nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás
Fotó: Facebook/BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
„Trumpnál soha nem lehet tudni. Hiszen az eredeti elképzelései is nagyon határozottak voltak, és aztán utána visszatáncolt. Trumppal kapcsolatban elég nagy ez a bizonytalansági faktor, nem tudjuk, hogy másnap bal lábbal vagy jobb lábbal kel fel, és akkor ennek függvényében módosítja az illetékeket vagy az intézkedéseket. De a lényeg az, hogyha ez módosulna is, valószínűleg nagyon kis mértékben módosulna, tehát nem remélem azt, hogy nagyon szignifikánsan bemenne 15 százalék alá. Nincs is már olyan nagy tér, hiszen, ha lejönne 10 százalékra, az már nagyon közel lenne a Trump előtti vámilletékszinthez, és akkor meg már azt mondhatná, hogy kár az egészért, nem csináltunk semmit” – fejtette ki az elemző.
Mint hallhattuk, Románia és Magyarország esetén a kitettség inkább közvetett, de mit jelent ez az egyszerű polgárok számára, mennyiben tud rontani életminőségünkön?
„A megállapodásnak nem lesz katasztrofális hatása. Most a kérdés az, hogy az úgynevezett holtteher-veszteség – tehát egy olyan veszteség, ami senkinek a nyereségébe nem megy át – mikor csapódik le például az Egyesült Államokban. Mert ha a tőzsdéket nézzük, úgy látszik, hogy nem nagyon érinti őket. Az eredeti bejelentésnél volt egy visszaesés, de azóta megint szárnyalnak a tőzsdék. Az Egyesült Államok foglalkoztatási adatai nagyon jók, a növekedési kilátásai szintén jók” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt, aki szerint két tényezőről beszélhetünk.
A felmérések szerint a 2,5 százalékos gazdasági növekedés helyett egy 2 százalékos lehete a gazdasági növekedés. Ami persze rosszabb a vártnál, keletkezik veszteség, csak nem lesz katasztrofális” – mutatott rá az elemző, kizárva, hogy az Egyesült Államok – akár technikai – recesszióba kerüljön.
Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott skóciai megbeszélése után bejelentette: megállapodtak a vámok ügyében, amelyekről hónapok óta folynak a tárgyalások.
Nem úgy Németország, ahol már idén is volt két negyedév, amikor technikai recessziót könyveltek el, és még előfordulhat hasonló helyzet. A közgazdász kérdésünkre kiemelte: európai uniós viszonylatban Németország a leginkább kitett az Egyesült Államokba irányuló export szempontjából.
„Németországban a leggyengébb a gazdasági növekedés. Már másfél éve mondjuk, hogy Németország Európa beteg embere. És ezt arra értjük, hogy nagyon le van lassulva a növekedés. Ennek a lassulásnak viszont nem a vámilletékek az okai – a német gazdaság már jóval korábban technikai recesszióban volt. Ennek két oka van. Az egyik, hogy lemaradt a versenyképességben a kínaiaktól, és a Volkswagen elektromos autóit senki nem veszi, hanem a kínaiakat veszik, meg a Teslát. A másik ok, hogy nincs már az olcsó orosz gáz, ami a német versenyképesség alapját jelentette. Most ezekre még rájön a vámilleték is.
– foglalta össze a pillanatnyi helyzetet a BBTE oktatója.
Kérdésünkre pedig úgy vélekedett, közvetett módon ez a mi életünkre is kihathat, mivel nálunk is nagyon gyenge a növekedési előrejelzés, itt is elképzelhető egy technikai recesszió.
Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv? – merül fel a kérdés.
Hiszen akkor elmaradnak a cégek bevételei, előfordulhatnak leépítések, karcsúsítások, de katasztrofálisan nagy válság nem lesz. Tehát nem kell olyasmire gondolni, mint ami 2008-ban volt. Attól azért távol állunk” – sietett megnyugtatni a kedélyeket Nagy Bálint Zsolt.
Amint arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt vasárnap Skóciában, Donald Trump amerikai elnökkel folytatott egyeztetését követően bejelentette: az EU megállapodott az Egyesült Államokkal egy egységes, 15 százalékos vámtételben az EU-export túlnyomó többségére vonatkozóan. „Ez az arány a legtöbb ágazatra kiterjed, beleértve
– fogalmazott a bizottság elnöke. Von der Leyen elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy számos stratégiai termék esetében kölcsönösen nulla vámtarifát vezetnek be. Ez érinti többek között a repülőgépeket és alkatrészeiket, egyes vegyi anyagokat, generikus gyógyszereket, félvezetőgyártó berendezéseket, bizonyos mezőgazdasági termékeket, valamint nyersanyagokat és kritikus fontosságú alapanyagokat.
Von der Leyen közölte: „az acél és alumínium esetében közös kihívást jelent a globális túlkapacitás. Az EU és az Egyesült Államok együtt fog dolgozni a tisztességes globális verseny biztosításáért, valamint a két fél közötti akadályok csökkentéséért”.
A megállapodás részeként a felek fokozzák az energetikai együttműködést is. „Az amerikai energiaimport diverzifikálja az ellátási forrásainkat, és hozzájárul Európa energiaellátásának biztonságához. Jelentős mértékű amerikai LNG-, olaj- és nukleáris üzemanyag-vásárlással váltjuk ki az orosz gázt és kőolajat” – jelezte egyúttal a bizottsági elnök.
Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Egy új napelempark építése zajlik Kisjenő határában, amely a tervek szerint már az ősz folyamán megkezdi működését. A több mint 50 hektáron elterülő fotovoltaikus „áramfarm” kapacitása mintegy 54 MW, évente pedig 70 GW villamosenergiát termel majd.
Több mint tízezer európai szálloda csatlakozik az amszterdami székhelyű Booking.com ellen indított kollektív perhez, hogy kártérítést kérjenek az online utazási iroda úgynevezett „legjobb ár” záradékának alkalmazása miatt elszenvedett veszteségekért.
Mintegy nyolcmilliárd lejjel nő az egészségbiztosítási rendszer költségvetése a rendszerbe befizető kategóriák kiterjesztése következtében – jelentette ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Horaţiu Remus Moldovan.
2024-ben az Európai Unió országai összesen 34,7 milliárd liter sört gyártottak.
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
szóljon hozzá!