Május 26-án, szombaton egy 200-300 főnyi csoport emlékezett Kádár János születésének százéves évfordulójára a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Türelmet erőltettem magamra és végignéztem – természetesen az ATV csatornán.
„Az idők során a sokszínűség hitvallásommá is vált: egyik nagy elődöm szerint a legfontosabb önmagunk megismerése, a színészi pályának ez az első lépése, s ha ez sikerült, akkor arra már fel lehet bármilyen szerepet építeni.” – monja a Krónikának adott interjújában Dobos Imre színművész, a Nagyváradi Állami Színház tagja.
Huszadik születésnapját ünnepelte az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. A megemlékezést követő szakmai tanácskozás napirendjén többek közt a szövetség egy régi vesszőparipája, a sajtótól megkövetelhető példás nyelvhasználat is szerepelt. A témát érdekes előadás taglalta, nem véletlenül épp a rádiózás vonatkozásában.
Huszonkét évvel ezelőtt a szabadság élménye volt a legfontosabb, a nyelvhasználat szabadságának, a magyar nyelv nyilvános megjelenésének az élménye. El is kápráztatott bennünket a kezdeti hősi időszak, amikor a román televízióban is szólni lehetett magyarul, közéleti személyiségeink, politikusaink is magyarul beszélhettek, sőt román honfitársaink közül is nagyon sokan vették elő rejtett magyar tudásukat, hogy aztán a későbbiekben és manapság is...
„A fiatalok sajnos nem használják kellő gonddal anyanyelvüket. Ez elsősorban a globalizáció, illetve az elszórványosodás miatt alakult így. Persze az is közrejátszik, hogy nagyon felgyorsult ritmusú világban élünk, a diákok számára sokkal tágabbak az orientációs és információs lehetőségek, a világháló és a számítógép fokozott használata miatt pedig nyitottabb is ez a világ. Mindez egyre több időt von el az olvasástól, ez pedig nyelvhasználatukon is...
Amikor a tengerpartra értem, a nap már lement, a fény olyan gyorsan fogyott, mint bennem a remény, hogy valaha elkaphatom Lemberget. Habár rosszul mondom, hiszen bennem már a pályaudvarról kilépve nem volt semmi remény erre nézve. Életem legszebb ügye lehetett volna: egyetlen apró, elhanyagolható nyom vezetett el a megoldásig, még a legdörzsöltebb nyomozók sem vették volna észre.
Romániában az elmúlt napoknak egyik forró témája volt a közalkalmazottak bérének emelése. Az érdekeltek jelentős része (de nemcsak), nagy figyelemmel követték az eseményeket, és várták a választ arra a kérdésre, hogy mennyivel emelkednek a bérek.
A bukaresti képviselőház kedden visszaküldte a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője mentelmi jogának megvonására irányul. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a volt környezetvédelmi miniszter esetében alaposan elhúzódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által kezdeményezett bűnvádi eljárás beindítása.
A lexikonokban, tankönyvekben, becses névtudományi és irodalomtörténeti munkákban általánosan használt hosszú í-s Nyírő változat mellett a pünkösdi újratemetés apropóján az utóbbi hetekben a sajtóban elszaporodott a rövid i-s Nyirő forma. Az újratemetés szervezői hangoztatják, az író családtagjai ragaszkodnak a rövid i-s formához.
Az RMDSZ kolozsvári tisztségviselői nemrég tragikusnak és nevetségesnek minősítették a szövetségen belüli önkormányzati jelöltállítás folyamatát. Az alábbiakban – kívülállóként – a marosvásárhelyi jelöltállítás kapcsán nyilvánosságra került információkat állítom párhuzamba a szövetség dokumentumaival, az olvasóra bízva az események minősítését.
Iskola-előkészítő osztály – ismerősen hangzik mindannyiunk számára, főleg azoknak, akik valamilyen formában érdekeltek a beindulásában: szülőként, pedagógusként, iskolaigazgatóként és nem utolsósorban gyerekként.
1982. augusztus 19-én született Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetem közgazdasági szakán diplomázott 2006-ban. Ötéves korában kezdett vízilabdázni szülővárosában, 17 évesen debütált a felnőttcsapatban, 2007-ben igazolt át kapusként az akkor első bajnokságát megnyert nagyváradi csapathoz, amellyel azóta évente nyeri az országos bajnokságot.
„Pál apostol valamelyik levelében van ez a mondat, hogy »Tagjai vagyunk egymásnak«. Az irodalom éppen erre a hagyományra, az egymásra épülésre épül. Ha lenne egy mega keresőprogram, a mondataimról kiderülne, hogy idézetek innen-onnan. Egyfolytában egymást idézzük, anélkül, hogy tudnánk róla, egymásból vagyunk.”
Előző írásomban (MOGYE-kar. Győzelem?, Szempont, április 13.) ugyan elég bőven szóltam a témáról, de távolról sem merítettem ki azt teljes mélységében. Ugyanakkor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ismét előtérbe került, hisz az Ungureanu-kormány bukása (valamennyire mindenképp) összefüggésben van azon határozattal, amivel új kart hozott létre az egyetemen.
Sokan mondják, hogy a városoknak megvan a maguk illata – számomra Kolozsvár egyetemillatú. Már az állomás is, pedig az csak hatvan valahány éves, hisz lebombázták a második világháború vége felé. De a romok közt maradhatott valami kis illatemlék a sok előző évtizedből, talán épp a száznegyven évvel ezelőtti későtavaszból, amikor megérkezett a hír, hogy a császár és király egyetemet alapít a városban.
Ismertem egy ipsét, egész életében egyedül volt, mint a kisujjam. Úgy hívták, hogy Herold ? Vasvári. Volt neki egy csizmája, ezzel koptatta a járdákat a környéken, ahol élt. Sosem ment messzire.
Ha a mese tartalma gyengébb is, a nyelvi sziporkák elhurcolják, és jó messzire elviszik. Ha egy kurta lábú huszár alá jó mozgó harci lovat adnak, a csatában nyertes is lehet. A különleges nyelvi észjárás sajnálatos módon fogyatkozik, ám a mese jó lehetőség arra, hogy karbantartsuk. Olyan mint a vadrezervátum a kihaló állatoknak, növényeknek – vallja Berecz András mesemondó a Krónikának adott interjújában.
Április 17-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a román balliberális ellenzék a két hónapja beiktatott Ungureanu-kabinet ellen. A zsarolható kormányt félre kell állítani. Így nem lehet soha! című indítvány elsősorban a MOGYE magyar karának kormányrendelettel való létrehozását támadja, melyet az RMDSZ zsarolásának tart az ellenzék.
Látogatottsági adatok