Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt meglepetésszerű választási győzelme örökre a politikai elit fejébe véste, hogy minden, amit eddig gondolt a választási és a kampánygépezet működéséről, csalás és (ön)ámítás volt – írta honlapján a CNN.
INTERJÚ – A Kárpát-medence egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóiratáról, a kilencvenéves Korunkról beszélt Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a Krónikának.
Mottó: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” (Egyébként javaslom Karthagó elpusztítását – Marcus Portius Cato)
November 8-án az Egyesült Államok történetének 45. elnökét választják meg. Kiből lehet amerikai elnök? S még mire szavaznak az amerikaiak kedden?
Paraguay Dél-Amerika jellegzetes országa. Lakosainak kilencven százaléka mesztic, akik az őslakosok és a spanyolok leszármazottaiként nagyrészt megőrizték sajátosságaikat, és a spanyol mellett a guarani nyelv használatában is otthonosak.
Örvendetes tény, hogy bővült a településbemutatók sora (Szinérváralja: A héthegyű város – Rendhagyó monográfia, Genius Kiadó, Nagybánya, 2015).
Sosem lehet tudni az észak-szíriai Aleppó felkelők ellenőrizte negyedeiben, hogy mikor veszti el egy hozzátartozóját vagy saját életét az ember – írta Omair Saabán aleppói lakos a The Washington Post című tekintélyes amerikai lap internetes felületén.
Hatvanhárom éve, 1953. október 16-án távozott az élők sorából Nyírő József, a székely apostol, a Corvin-koszorús író. A madridi Almudena temetőben helyezték nyugalomra. Nem örökre, hiszen a szülőföld azóta is visszavárja.
Az erdélyi ’56-os eseményekről, a magyar forradalmárokkal sorsközösséget vállaló itteni fiatalok bátorságáról, a szabadságharc leverését követő megtorlásokról beszélt interjúnkban Benkő Levente történész.
Szerte a világon napjainkban is vannak olyan megoldatlan kérdések, válsággócok és konfliktushelyzetek, amelyeknek a felszámolására irányuló, több évtizedeken át tartó politikai-diplomáciai erőfeszítések nem vezettek eredményre.
A São Paulóban élő magyarok számára már nem lényeges, mint egykoron, hogy ki miért jött, esetükben nem Trianon fájdalma a meghatározó életérzés. A portugálul beszélő paulista magyarok sokkal inkább az egyetemesen is sajátos magyar értékekbe kapaszkodnak.
Tankdübörgés jelezte 1956. november 4-ének hajnalán, hogy a két hétig sem tartó, ragyogó, a tavasznak is becsületéré váló szabadságálomnak vége, cudar idők következnek, lánctalpas felvezetéssel vonul be a ki tudja, meddig tartó tél.
A magyarországi kvótanépszavazást követően egyesek részéről kaján és oktondi kijelentések hangzanak el (sőt mi több: „asztalveregetés” zajlik) annak érdekében, hogy a referendum hitelességét megkérdőjelezzék.
Ma egy – egyébként jó szándékú – barátom azt mondta egy vita hevében, hogy örüljek, és legyek hálás: ha az egykori magyar kormány nem lett volna „befogadáspárti”, ma én se lennék, nem lehetnék itt, ahol vagyok.
Egyetemet végzett, komoly emberek. Fiatalok, középkorúak és öregek. Családapák, családanyák, elváltak és függetlenek. Politikusok, civilek, mérnökök és hétköznapi emberek. Többnyire gondolkodó személyek. Homo sapiensek.
Európa legnyugatibb országa, Portugália középső részét akkor is érdemes meglátogatni, ha tudjuk, hogy akárcsak egész évben, az Atlanti-óceánnak ezen a partszakaszán szeptember közepén sem lehet fürdeni.
Gondolatok egy szomorú, de viszonylag szerencsés végkimenetelű eset kapcsán. Arról, hogy vannak olyanok, akiknek látását a természet védelme annyira elhomályosítja, hogy már nem észlelik az embert, csak a medvét.
A választás, a szavazás egy igen bonyolult állampolgári feladat, avagy lehetőség, amelynek semmilyen társadalomban sincs tökéletes tisztasága és abszolút módszere. De vannak árnyalatai a diktatúrától a vélt-valós demokráciáig.