Az autonómia nem kisebbségspecifikus

Rostás Szabolcs 2017. augusztus 26., 13:25 utolsó módosítás: 2017. augusztus 26., 13:26

Az autonómia nem kisebbség-specifikus dolog, politikai és közigazgatási értelemben ugyanis azt jelenti, hogy egy államon belül egyes embercsoportok önállóan dönthetnek és járhatnak el meghatározott, kizárólag őket magukat érintő ügyekben – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Bognár Zoltán. A kolozsvári autonómia-szakértő szerint akkor nyílik esély politikai támogatást kapni a román többség részéről az erdélyi, székelyföldi önrendelkezésre, ha az emberek már nem hiszik el, hogy ez kiválást vagy az egységes államszerkezet elleni támadást jelent.

Az autonómia nem kisebbségspecifikus
galéria

– Székelyföldi látogatása során Klaus Johannis államfő újfent nemkívánatosnak nevezte az etnikai autonómiát, amely szerinte gátolja egy adott régió fejlődését. Először is tisztázzuk: melyek az etnikai alapú autonómia ismérvei, és milyen példák léteznek hasonló önrendelkezésekre Európában?

– Ugyanolyan káros egy ország régiója kapcsán etnikai autonómiáról beszélni, mint egy ország kapcsán nemzeti államról beszélni.

Mindkettő területi elvű megoldás, és mint ilyen, a gyakorlatban kicsi rá az esély, hogy etnikailag homogén legyen. Ahogy a nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező Románia száz év alatt sem vált etnikailag homogén állammá, úgy egy jövőben államszint alatti politikai autonómiával felruházandó régió sem lenne etnikailag homogén. Már csak azért sem, mert egy működőképes területi elvű közigazgatási régió határainak meghúzásakor a földrajzi adottságok és az infrastruktúra számos esetben felül fogja írni az etnokulturális határokat.

Ilyen körülmények között a nyelvi és etnokulturális homogenitás terv lehet csupán, amely az emberi jogok tiszteletben tartása mellett nem megvalósítható.

Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben szerencsére nemzetközi szinten a jogkiterjesztés, a kisebbségbarát politikák az irányadóak. Vannak területi elvű autonómiák, amelyeket kimondottan egy kisebbség autonómiájának megteremtésének szándéka hívott életre, és mint ilyen, a nemzetállami logikát képezik le. Azonban attól függetlenül, hogy a regionális szinten többséget alkotó nemzeti vagy etnikai kisebbséget a terület gazdájának tekintik, változó arányban, de más etnikumok is élnek a területükön.

Akárcsak a nemzetállam esetében, az azt leképező regionális autonómiák esetében sem egy etnikum a jogalany, hanem a régió teljes lakossága, etnokulturális jellemzőkre, anyanyelvre vagy születési helyre való tekintet nélkül.

Az egyedüli meghatározó jellemző az állandó lakóhely – amelynek megszerzését igyekeznek megnehezíteni.

Az Európai Unióban Belgiumban a német nyelvű közösség, Finnországban az Aland-szigeteki svédek, Spanyolországban Katalónia, Katalónia régión belül az Aran-völgy, a Romániával szomszédos országok közül pedig a Moldovai Köztársaságon belül Gagauzia jelenti az összes példát.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne működne számos más, kisebbségvédelmi célzattal létrehozott területi elvű autonómia Európában, de azokat nem a nemzetállami logika leképezésével alakították ki.

Hasznos volna, ha etnikai autonómiáról csak a személyi elvű autonómiák esetében beszélnénk,

mert az autonómia jogának alanyát ebben az esetben kimondottan egy etnikai közösség tagjainak összessége, nem pedig egy terület lakói jelentik.

– Nem furcsa, hogy épp az a szász származású államelnök utasítja el az etnikai autonómiát, akinek az ősei évszázadokon keresztül élveztek ugyanilyen önrendelkezést?

– Az furcsa, hogy ekkora ellenállás tapasztalható a téma kapcsán. Az empirikus példák jól mutatják, hogy az autonómia hatékony kisebbségvédelmi eszköz. Vannak olyan egyéni kisebbségi jogok, amelyek csak közösségben gyakorolhatóak, ezekhez pedig közintézmények kellenek. Ahol a kisebbségi nyelvek és kultúrák támaszkodhatnak saját intézményhálózatra, és saját igényeiknek megfelelő jogszabályokat hozhatnak, ott nincs strukturális asszimiláció, hiszen minden szolgáltatás elérhető anyanyelven.

Amennyiben ezt egy állam nem kívánja biztosítani, azt mutatja, hogy nem mondott le teljesen a nyelvileg és etnokulturálisan homogén lakosság megteremtésének vágyáról, azaz a politikai nacionalizmusról.

Ugyanakkor mindenkit megillet a szabad identitásválasztás joga. Arra is volt példa, hogy egy kisebbség tudatosan a kollektív politikai integráció helyett az asszimiláció irányába mutató egyén szintű integrációt választotta, és elfogadta, hogy a közéletbe csak a többségi nyelv és kultúra intézményein keresztül kapcsolódik be.

Fotó: Veres Nándor

Emellett azt is látni kell, hogy a politikai kommunikáció nem elválasztható a politika konfliktusos dimenziójától, vagyis a hatalom megszerzésének és megtartásának síkjától. Bizonyos politikák felvállalása, legyenek azok akár a politikai intézmények körét érintőek, csökkenthetik a hatalom megtartásának vagy megszerzésének esélyét.

Ahogy az Egyesült Államokban mondják, egy-egy politikus elköltheti politikai tőkéjét egy-egy ügyre. Nem tudom, mit gondol az államfő erről a kérdésről, de úgy tűnik, nem erre az ügyre kívánja elkölteni a politikai tőkéjét.

– A román elnök elutasító magatartása ellenére az erdélyi, székelyföldi magyar közösség nem etnikai alapú önrendelkezést követel. Milyen mértékben megalapozott az a román álláspont, amely folyamatosan etnikai síkra igyekszik terelni az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket?

– Kétségtelen, hogy az autonómia kérdéskörének ebben az esetben is hangsúlyos etnopolitikai vonatkozása van.

A csúsztatás valóban abban fedezhető fel, hogy a román politikusok dominánsan másról beszélnek, mint amit a romániai magyar politikusok vagy a kodifikált autonómiatörekvések szerzői megfogalmaztak.

Nehéz eldönteni, hogy ez milyen mértékben tudható be szándékos manipulációnak, és milyen mértékben tájékozatlanságnak. Talán mindkettő. Tény, hogy a nyilatkozatokban az autonómia kifejezéshez egészen más jelentést kapcsolnak, mint amit a magyar szereplők hivatalosan megfogalmaztak. A magyar autonomisták közül senki nem beszélt kiválásról vagy kirekesztésről. És az is tény, hogy sok időt és erőfeszítést igényel az autonómiamegoldások kérdéskörét átlátni, és megfelelően árnyaltan látni.

A szemléletek közti különbségek a kisebbségi jogok értelmezésével kezdődnek.

Egészen más alapról indul az, aki szerint a közéletben a nyelvi és kulturális homogenitás a kívánatos, és egészen más alapról, aki természetesnek tartja a multikulturalitást.

Aki nem nézi jó szemmel, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek saját közéletre tartanak igényt, anyanyelvüket és kultúrájukat a magánszférájukba száműznék, és az asszimilációt várják el tőlük, miért támogatnák, hogy az autonómia lényegét jelentő jogszabályalkotói jogköröket gyakorolhassanak?

Egy régió politikai autonómiája azt jelenti, hogy annak lakói dönthetnek egy sor, számukra fontos kérdésben.

Amennyiben a régión belül magas a kisebbség aránya, az autonómia nagyon hatásos kisebbségvédelmi eszköz.

Garantálható, hogy a kisebbségi nyelv és kultúra fennmaradását és fejlődését fogja segíteni. Aki ezt nemkívánatosnak tartja, akkor sem fogja támogatni, ha pontosan tisztában van az autonómiaigények tartalmával.

A területi elvű politikai autonómia­megoldásokat az esetek többségében nem etnokulturális okokból hozták létre. Gondoljunk csak a szövetségi vagy a regionalizált államokra. Sokkal inkább a szub­szi­di­aritás elve jelentette a moti­vációt, amelynek értelmében a döntési szinteket minél közelebb kell vinni az érintett közösséghez. A kisebbségvédelmi céllal létrehozott autonómiák ebben az értelemben csak sajátos alesetek. Ennek ellenére egy kisebbség autonómiaigénye etnopolitikai kérdés marad, függetlenül attól, hogy konkrétan milyen koncepciókat fogalmaz meg.

Fotó: Veres Nándor

– És akkor tisztázzuk, mit is nevezünk területi, illetve helyi és regionális autonómiának. Melyek a legismertebb és legsikeresebben működő hasonló önrendelkezési formák Európában?

– Mint már többször mondtam, az autonómia nem valami kisebbségspecifikus dolog. Politikai és közigazgatási értelemben az autonómia azt jelenti, hogy egy államon belül egyes embercsoportok önállóan dönthetnek és járhatnak el meghatározott, kizárólag őket magukat érintő ügyekben. A közjogi autonómia formája szerint kétféle lehet: területi elvű vagy személyi elvű. Tartalma szerint lehet: gazdasági, kulturális, közigazgatási vagy politikai.

Kisebbségvédelmi vonatkozásban területi elvű autonómiák esetében a politikai autonómiák, személyi elvű autonómiák esetében pedig a kulturális autonómiák relevánsak.

A magyarázat egyszerű: ezek biztosítják, hogy a kisebbségek saját elképzeléseik szerint alakítsák közéletüket. Azonban minden állam működtet közigazgatási rendszert, és ehhez hozzátartozik, hogy a közigazgatásnak több szintje van. A központi szintet az állam kormányzata jelenti. A helyi szintet a települések, községek, városok szintje jelenti. A több települést magában foglaló kistérségek, több kistérséget magukban foglaló régiók jelentik a területi önkormányzatok alapját, a járási, megyei, tartományi, regionális szintű közigazgatási egységek területi közigazgatási egységek. A települések önkormányzatai és az állam kormányzata közé iktatott, úgynevezett mezzoszintű közigazgatási egységek.

Romániában a közigazgatás háromszintű: települési szint, megyei szint, központi szint.

Amennyiben egy régió politikai autonómiát kapna, és a megyék megmaradnának, tulajdonképpen létrejönne egy negyedik közigazgatási szint is.

Ötszintű közigazgatási rendszerekre is van példa, de vannak olyan kis országok, ahol a közigazgatás csak kétszintű, csak a központi és a települési szint létezik. Amennyiben egy ország parlamentje a közigazgatási autonómia mellett politikai autonómiával is felruházott régiókat hoz létre, nem feltétlenül azért teszi, hogy a területén élő kisebbségeknek jobb legyen – de teheti azért is.

Európában van két regionalizált államnak nevezett ország: Olaszország és Spanyolország. Azért nevezi őket a szakirodalom regionalizált államoknak, mert ugyan egységes, nem pedig szövetségi államok, mégis teljes területük fel van osztva politikai autonómiával felruházott régiók között.

A régiók közigazgatási egységek is, de az alkotmányban vagy az autonómiastatútumokban pontosan meghatározott, hogy az egyes régiók kis parlamentjei milyen területeken írhatják felül az ország nagy parlamentjének törvényeit. Olyan, mintha az Egyesült Államok vagy Németország tagállamairól beszélnénk, amelyek köztudottan szövetségi államok, azonban Olaszország és Spanyolország esetében kizárólag a Rómában és Madridban székelő központi országos intézményeket illeti az állam szuverenitása.

A régiók politikai autonómiáját pedig emiatt elvileg bármikor visszavonhatnák.

Olaszország összesen 20 régióból áll, és bár mindegyikük politikai autonómiával rendelkezik, 15 régió esetében az autonómia az etnikai kisebbségek védelmében semmilyen szerepet nem játszik. Ugyanez igaz Spanyolország 17 autonóm régiója közül 13-ra.

A regionalizált államok közigazgatási rendszere szimmetrikus. De vannak olyan autonómiamegoldások is, amelyek esetében a regionális közigazgatási szint csak egyetlen régió esetében létezik. Ezeket az állam közigazgatási szerkezetébe nem illeszkedő autonómiamegoldásoknak nevezzük. A kisebbségvédelmi komponenssel rendelkező területi elvű autonómiák esetében ezekből van több.

A kisebbségvédelmi komponenssel rendelkező területi elvű autonómiák nem merülnek ki a már említett belgiumi, finnországi, spanyolországi, moldovai esetekkel.

Vannak más kisebbségi vonatkozású, területi önkormányzat révén megvalósított regionális autonómiák is.

A lakosság felénél kevesebb kisebbségi lakossal, speciális nyelvi és kulturális jogokkal rendelkező regionális autonómiáknak tekinthetőek Skócia, Wales és Észak-Írország az Egyesült Királyságban, Baszkföld és Galícia Spanyolországban, Friuli Venezia Giulia régió Olaszországban.

Regionális többséget alkotó kisebbségi lakossal, speciális nyelvi és kulturális jogokkal rendelkező regionális autonómiának tekinthető Grönland és a Feröer-szigetek Dániában, Korzika Franciaországban, Aosta-völgye és Szardínia Olaszországban, a Baleári-szigetek Spanyolországban.

Regionális többséget alkotó kisebbségi lakossal, etnikai alapú arányos hatalommegosztási rendszerrel, speciális nyelvi és kulturális jogokkal rendelkező regionális autonómiának tekinthető Trentino-Alto Adige régió és Bolzano tartomány Trentino-Alto Adige régión belül Olaszországban.

Fotó: Gecse Noémi

– A romániai magyar politikai alakulatok közül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Románián belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióként képzeli el a Székelyföldet, ahol a régió lakossága önkormányzati közösséggé alakul. Eközben az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott törvénytervezet az olaszországi német többségű Dél-Tiroléhoz hasonló autonómiát tart szükségesnek. Mi a különbség a két autonómiatervezet között, szakértőként melyiket tartja alkalmasabbnak Székelyföld számára?

– Mindkét tervezet közjogi személyiséggel rendelkező területi elvű politikai autonómiát vázol, amely regionális közigazgatási egységet alkot.

A fő különbség a két tervezet között, hogy a regionális szint alatti közigazgatási egységek az SZNT tervezetében a székek, az RMDSZ tervezetében a megyék.

Az SZNT koncepciójában a székek széles hatáskörökkel rendelkeznének. Az SZNT tervezetében a régió elnökét közvetlenül választanák, az RMDSZ tervezetében a törvényhozó testület választaná saját tagjai közül. Az SZNT koncepciójában a törvényhozó testület 77 tagját egyszerűen csak arányos választási rendszerben választanák, míg az RMDSZ koncepciójában az ugyancsak 77 tagú testületben minden nemzeti közösséget számarányának megfelelő számú, tehát fenntartott helyek illetnék meg.

Mindkét tervezet alkalmas lenne a Székelyföld számára, azonban az RMDSZ tervezete két olyan elemet is magában foglal, amely javítja elfogadásának esélyeit.

Az egyik, hogy garantálja a régió kisebbségei számára a politikai képviseletet. A másik, hogy nem alakítja át a megyei szintű közigazgatást, pusztán csak létrehoz egy magasabb szintű területi közigazgatási egységet.

 – Létezik-e olyan európai autonómiamodell, amely a leginkább illik az erdélyi, székelyföldi magyar közösségnek?

– Ez nem technikai kérdés. Nagyon sok síkon, nagyon sokféleképpen elképzelhető, hogy milyen legyen Székelyföld majdani államszint alatti, Románia speciális státusú regionális önkormányzataként elképzelt politikai autonómiája. Szerény véleményem szerint

a két regionalizált ország, Spanyolország és Olaszország követendő példa lehetne Románia számára.

A szimmetrikus közigazgatási szerkezet miatt nehéz lenne úgy beállítani, hogy egy-egy régió kiválik az ország közigazgatási rendszeréből, és azok a régiók is megtapasztalhatnák az államszint alatti politikai autonómia előnyeit, ahol semmiféle kisebbségvédelmi hozadéka sem volna. Így tehát az ország minden állampolgára értené, hogy az államszint alatti politikai autonómia mit jelent, és mire jó – talán nehezebb volna ennek kapcsán konfliktust gerjeszteni.

– Milyen típusú önrendelkezési formába hajlandó belemenni Ön szerint Bukarest belátható időn belül?

– A személyi elvű kulturális autonómiára látom a legnagyobb esélyt.

Azt követi a sorban az egész országot érintő, a közigazgatási szerkezetbe szimmetrikusan beiktatott új, regionális közigazgatási egységek szintje, amelyek közül mindegyiket vagy egyeseket a közigazgatási autonómia mellett politikai autonómiával is ellátnak. Sok múlik a romániai magyar politikusok kommunikációján és a román szakemberek szakmai felelősségén, ez határozza meg legnagyobb mértékben a közvélemény alakulását.

A közvélemény alakulása pedig döntő kihatással van arra, hogy a többségi politikusok mit mernek felvállalni.

Akkor lesz esély politikai támogatást kapni a többség részéről, ha az emberek végre megértik, hogy mit jelent az államszint alatti politikai autonómia fogalma, és már nem hiszik el senkinek, hogy ez kiválást, vagy az egységes államszerkezet elleni támadást jelent.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport