Szlovénia, a jó példa, ahol nem félnek a kisebbségi jogok alkalmazásától

2017. október 22., 13:24 utolsó módosítás: 2017. október 22., 13:25

A vidék mai urai, a szlovénok nem tagadják az amúgy tagadhatatlan – esetleg elferdíthető – múltat. A Piran/Pirano és környéke kulturális, vallási és történelmi nevezetességeit bemutató szórólap ugyanis külön részt szentel az első világháború előtti örökségnek Az osztrák–magyar tengerpart mentén címmel.

Fotó: Ábrám Zoltán

A közel ezernyolcszáz kilométer hosszú horvát tengerpart mellett elenyésző hosszúságúnak tűnhet Szlovénia mindössze 47 kilométeres tengerparti szakasza. Az autóval szűk, avagy bő óra alatt bejárható szlovén tengerpart gyöngyszeme, legszebb települése Piran, azaz Pirano.

Ezen a vidéken ugyanis a települések nevét két nyelven tüntetik fel, szlovénul és olaszul. Az olaszos hangulatú mediterrán városka, Piran/Pirano történelme rendkívül gazdag:

illír törzsek letelepedése, már Krisztus előtt két évszázaddal a Római Birodalom része, annak megszüntét követően avar és szláv törzsek inváziója, bizánci és római fennhatóság, fél évezreden át velencei köztársasági lét, a XVIII. század végén az Osztrák–Magyar Monarchia általi annektálás, átmenetileg napóleoni zsákmány, utána bő évszázadnyi békeidő, két világháború viszontagságai, jugoszláv szocializmus, mindössze tíznapos háborúval elnyert önállóság, alig negyedszázada létező Szlovén Köztársaság.

Erre a viharos történelemre utal, hogy a település kilátópontjaiból nemcsak a szlovén tengerpart legnagyobb városa, Koper/Capodistria körvonalai vehetőek ki, hanem két szomszédos ország szárazföldje látszik akár egyszerre is.

Felülemelkedve a „balkáni” átlagon

A velencei építészet jegyeit ma is viseli a jellegzetes házsorokban és szűk sikátorokban bővelkedő, szegélyezett várfallal övezett város. Védőszentje, Szent György templomának a tornya a Szent Márk teret idézi fel.

Amúgy a horvát tengerpartra látogatóknak, az Isztriai-félszigettől Dalmácián át a világörökség részét képező Dubrovnikig, egykori Raguzáig utazóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a vidék építészeti és művelődési fennköltsége a környék politikai és egyúttal kulturális hatalmát hatszáz éven át megtestesítő Velencei Köztársaság alapműve. Utólagos kiegészítésekkel gazdagítva azt az Isten alkotta főművet, amit sok száz kilométeren át csodálatos horvát tengerpartnak és néhány tíz kilométeres szakaszon szlovén Riviérának emlegetnek manapság.

Ennek a tengerparti szakasznak az isztriai területe a Habsburg Birodalom, fél évszázadon át az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Beleértve az elmúlt évszázadban több gazdát cserélt Triesztet (Triesto, Trst), a monarchia legnagyobb kikötőjét vagy éppen Fiumét, Abbáziát és Pirant is.

Piran/Pirano környéke a XIX. században a sókereskedelem és a fürdőkultúra jeles központja volt, erről tanúskodnak a szomszédos Portoroz/Portorose településen a tengerpart menti sóházak, valamint az osztrák tisztek egykori nyaralói.

Nem véletlen tehát, hogy a gazdasági fellendülést hozó monarchia kitűnő közlekedési hálózatot épített ki ezen a tájon: 1909-től trolibusz kötötte össze a két települést, amely egyes leírások szerint a Monarchia, más leírások szerint a Balkán első trolivonala volt (én nem nevezném Balkánnak ezt a vidéket, amely civilizációjában régen is, most is messze felülemelkedett a „balkáni” átlagon), majd pár évvel később, 1912-ben villamosra cserélték fel.

Ekképpen a kis tengerparti beszögellésen elhelyezkedő, sok száz éves épületei miatt ma is csodálatra méltó Piran/Pirano és a pár mérfölddel távolabbi Portoroz/Portorose közvetlen összeköttetésben állt a nyaralni vágyó osztrák katonatisztek, dzsentri magyarok és a monarchia számos nemzetisége közül kikerülő jómódúak számára. Akik akkoriban viszonylag könnyen eljuthattak vonattal a Trieszt–Porec vasútvonalon elhelyezkedő „Rózsakikötő”-be.

Nem tagadják a letagadhatatlant

A vidék mai urai, a szlovénok nem tagadják az amúgy tagadhatatlan – esetleg elferdíthető – múltat.

A Piran/Pirano és környéke kulturális, vallási és történelmi nevezetességeit bemutató szórólap ugyanis külön részt szentel az első világháború előtti örökségnek Az osztrák–magyar tengerpart mentén címmel.

Itt mutatja be az egykori Szent Bernát-kolostort, amelyet megszünte után védő erődítményként használt az osztrák katonaság, továbbá ismerteti a helyenként két és fél méteres fallal rendelkező robusztus és impozáns sóraktárakat, amelyek a közeli Secovlje Nemzeti Park valamikori sóbányászatát szolgálták ki. De megtudhatjuk azt is, hogy a mai Villa Maria helyén állt Wilhelm von Reinlander osztrák–magyar generális nyaralója.

Továbbá megismerhetjük a kulturális örökség részét képező, a másfél évtizeden át tatarozott Palace Hotel, azaz Palota szálló rövid történetét, amelyet 1910. augusztus 20-án avattak fel (bizonyára egyáltalán nem véletlenül éppen Szent István napon – tenném hozzá). Százhetvenöt szobával, gyönyörű bankett-teremmel, olvasószobákkal, tágas terasszal, belső gyógykezelőkkel, no meg gyönyörű parkkal és fenséges tengeri kilátással rendelkezett. Az osztrák–magyar tengerpart legelőkelőbb szállói közé tartozott, legfeljebb Abbázia múlta felül.

A nemzetiségi létre utaló beszédes tényállást rögzítik a népesedési adatok.

Több mint egy évszázados osztrák–magyar fennhatóságot követően, az 1900-as népszámlálás adatai szerint Pirannak 6791 olasz, 9 szlovén és egy horvát lakosa volt. Az utolsó osztrák–magyar cenzus 1910-ben növekvő lakossággal számolt, a 7379 lakos 96 százaléka volt olasz és csupán 0,1 százaléka szlovén.

Amúgy akkoriban a városka környékét is abszolút többségben, 85,1 százalékban olasz anyanyelvűek lakták. A két világháború között a széthulló monarchia fő kikötővárosával, Trieszttel és az egész Isztriai-félszigettel együtt a győztes Olaszország kebelébe tartozott Pirano. De a viszonylag rövid olasz létet követően, egy emberöltő alatt a háborús torzsalkodások miatt jelentősen megcsappant a lakosság, 1945-ben összesen 5035 városlakóból 91,3 százalék olasz és 8,5 százalék szlovén.

A csökkenési folyamat csak folytatódott jugoszláv időben, és 1956-ban már csak 3574 lakost tartottak nyilván, ám a nemzetiségi arányok radikálisan és látványosan megváltoztak. Csupán egyetlen évtized alatt és békeidőben abszolút kisebbségből abszolút többségbe kerültek a szlovén lakosok (67,6 százalék), miközben Olaszországba való elvándorlásuknak köszönhetően 15,5 százalékra esett vissza az olasz nemzetiségű őshonos lakosok aránya.

Helyüket az Isztriai-félszigetről, vagy akár az ország belsejéből érkezettek foglalták el. Mégis figyelemre méltó, hogy a városkában a közigazgatás két nyelven, szlovénul és olaszul zajlik.

A sors iróniája, hogy Piran 2010-ben megválasztott polgármestere nemcsak az első szlovéniai, de az első kelet-európai fekete városvezető. A ghánai Peter Bossman orvostanhallgatóként érkezett Jugoszláviába, ahol horvát évfolyamtársával házasodott össze.

Évtizedek múltán bizalmat szavaztak neki az abszolút többségű szlovén lakosok, akiknek a közös jugoszláv öntudat évtizedeit követően, negyedszázada függetlenedő ifjú államuk többségi polgáraiként immár nem tét a kisebbségek elnyomása. Igazán nagyvonalúak lehetnek irányukban, megadhatják a jogaikat, kitehetik a kétnyelvű táblákat. Ráadásul a jólét is megteszi a hatását.

Alkotmányban garantált kisebbségi jogok

Manapság Piran/Pirano, a közigazgatásilag hozzá tartozó Portoroz/Portorose és Fiesa/Fieso lakói felváltva beszélik a szlovén és az olasz nyelvet. Nemzeti hovatartozásuk miatt nincs különösebb nézeteltérés közöttük.

Az olasz kisebbség tagjai minden szükséges kisebbségi jogot élveznek, iskolákat és intézményeket működtethetnek, szükségleteiknek eleget tehetnek, és bármikor útlevél-ellenőrzés nélkül egy órán belül az „anyaországban” lehetnek.

Miközben az életszínvonal a határ mindkét oldalán kielégítően magas, a világ sokat haladt előre. A villamosvonalat felváltotta a rendszeres autóbuszjárat, és a vonattal való döcögés helyett autópályán lehet ide eljutni – a végső rövid szakaszt kivéve – akár Ljubljanából, akár Bécsből, akár Budapestről. A magyar fővárosból a közel hatszáz kilométeres útszakasz menetideje hat, hat és fél óra. És jószerivel jönnek a magyar turisták, szép számban németek és osztrákok is. No, nem azért, hogy viszontlássák egykori tengerpartjukat, hanem egyszerű gyakorlati megfontolásból: közel van, kellemes és kényelmes.

A tehetősebbek Nizzáig is elmehetnek, de ma már az sem mellékes, hogy errefelé jobb a közbiztonság. Aztán sokan nyaralnak Magyarországról Isztria horvátországi tengerpartján is, vagy a kissé távolabbi Dalmáciában. Amiként a román turista ellátogat a legközelebbi román tengerpartra, vagy azon túl az egykori Kvadrilatert, avagy a még távolabbi bolgár tengerpartot választja. Különböző megfontolási okokból. Ízlések és pofonok.

„Piran városka évszázadok óta ismert halászatáról, sókitermeléséről, kultúrájáról és vendégszeretetéről” – kivételesen magyar nyelven is csalogatja potenciális vendégeit az ifjúsági szálló hatnyelvű szórólapja.

Amúgy a turisztikai ismertetők, feliratok többnyire ötnyelvűek: szlovén, olasz, angol, német és francia – esetleg orosz vagy más – nyelven közvetítik a legszükségesebb információkat. Helyszűke miatt a megvásárolt termékek is legfeljebb öt nyelven tüntetik fel a vásárló tájékoztatására szolgáló adatokat.

Fotó: The Guardian

A szlovén és az olasz mondhatni kötelező, emellett a horvát–bosnyák, a szerb–montenegrói, a cirill írású makedón és az albán nyelv „versengenek”. A magunkfajta turista csak annyit vesz észre, hogy a szláv nyelvek közel azonos szöveget közvetítenek. No meg azt, hogy a KS vagy a KS/AL rövidítések rendhagyó módon a sokak által el nem ismert Koszovó függetlenségére és albán többségére utalnak.

Az alig több mint kétmillió lakosú Szlovén Köztársaság jó példát nyújt a kisebbségi jogok alkalmazásáról, messze a legjobbat a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott országok között.

Lakosságának 88 százaléka szlovén, mintegy tíz százaléka szerb, horvát, bosnyák, míg az őshonos magyar és olasz kisebbség csupán 0,5-0,5 százalékot tesz ki. Ennek ellenére a magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos, miközben Szlovénia alkotmánya garantálja e két kisebbségnek a megfelelő részvételt a nemzetgyűlésben. Egy kicsi és fiatal, viszonylag kis létszámú kisebbséggel rendelkező ország könnyen megteheti ezt a gesztust. Pedig alig élnek többen szlovének Szlovéniában, mint magyarok Romániában.

Végső következtetésül szolgál a tényállás: a száz évvel ezelőtti osztrák–magyar tengerpartszakasz ma már szlovén–olasszá változott. Trieszt olasszá, Piran szlovénné. Egy közismert társasjáték jut erről eszembe. Címe: Ki nevet a végén?

dr. Ábrám Zoltán

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport