Fotó: Rompres
Wagner döntése, hogy a korábban csak pompás barokk operaházáról ismert Bayreuthot választja a műveinek előadására szolgáló Ünnepi Játékok színhelyéül, ma is meghatározó a város életében. A főutca az ő nevét viseli, legjelentősebb idegenforgalmi látványossága pedig a különleges architektúrájú Festspielhaus és a Zöld Domb. Bayreuth új uszodáját Lohengrin fürdőnek nevezik, a Wagne könyvesbolt polcain pedig könyvtárnyi mű foglalkozik a komponistával. A bajor zenei adó a Játékok egész idején különleges műsort sugároz, és több ország rádiója is élőben közvetíti az előadásokat.
A rajongók zarándoklatának célpontja a Wagner család 1967 óta múzeummá átalakított otthona, a Wahnfried Haus, amelynek kertjében a zeneköltő és felesége, Cosima nyugszik – és vele szemben a Liszt Ferenc-múzeum. Az utóbbi intézmény anyagának jelentős része Wagner apósának magyar kapcsolatait szemlélteti. Liszt élenjárt Wagner műveinek elfogadtatásában és népszerűsítésében. Lánya, Cosima – Wagner feleségeként, majd özvegyeként – évtizedeken át irányította az Ünnepi Játékokat. A két zeneszerző múzeumaiba évente 40 ezer látogató érkezik. A Wahnfried Haus egyedülálló emlék: a látogató megismerkedhet Wagner eredeti könyvtárának csodálatos kottagyűjteményével, de magánéletével is – a kiállítás egy része Wagner szerelmeit mutatja be, az asszonyokat, akik zenedrámáit és mozgalmas életét ihlették.
1874-től 1967-ig élt Bayreuthban a Wagner család, amelynek tagjai azóta is „öröklik” az Ünnepi Játékokat. A Festspielen a kezdetektől napjainkig összefonódott a német történelemmel: Bayreuth a német egység kialakulásának korában válhatott a német kultúra egyik központjává és jelképévé. Cosima után Richard Wagner Siegfried nevű fia vette át a stafétabotot, majd az ő özvegye, Winifred a náci vezérek zenei-mitikus szentélyeként irányította a fesztivált. A háború után előbb Siegfried két fia, Wieland és Roland, majd az előbbi halála után – azóta is – a ma 87 éves Roland egyedül tartja kézben a fesztivál irányítását.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.