Fotó: A szerző felvétele
2010. február 22., 11:012010. február 22., 11:01
Az 1993-ban létesült pécsi Jelenkor Kiadó volt a Látó Irodalmi Színpadának vendége Marosvásárhelyen. A kiadó vezetője Csordás Gábor műfordító, szerkesztő, feleségét, Koszta Gabriellát, aki műfordítással és könyvszerkesztéssel foglalkozik, a marosvásárhelyi közönség még színésznőként ismerhette meg.
A találkozón jelen volt Horváth Viktor, a Török tükör című regény szerzője is, a vendégekkel Láng Zsolt és Vida Gábor író, a Látó munkatársai beszélgettek. A Jelenkor elsősorban a kortárs irodalom kiadására szánta el magát. Szerzőik között szerepel Nádas Péter, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, ugyanakkor számos határon túli magyar kéziratot is napvilágra segítettek. A Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc például hét verseskötetet köszönhet a kiadónak, Láng Zsoltnak két regényét is megjelentették.
A Magyarországgal szomszédos országokból nemcsak a határon túli magyar szerzők, hanem szerb, szlovák, román írók műveit is kiadták. Koszta Gabriella elmondta: amikor az 1970-es években kivándorolt, alig várta, hogy elhagyja Romániát, majd Magyarországon jött rá, hogy érti ugyan az anyaországiak nyelvét, de valamiképpen más, mint az ottaniak. „Akár a színházról, akár egyébről volt szó, azt tapasztaltam: én több vagyok azáltal, hogy két kultúrában vagyok otthon. Kitörölhetetlenül belém ivódott Caragiale, ha a színházról beszélünk, vagy Cioran és Eliade, ha filozófiáról tárgyalunk”, részletezte életérzését a műfordító, akinek a tolmácsolásában több román kötet is megjelent.
Horváth Viktor regénye a 17. századi Pécsen játszódik, abban a korban, amikor Magyarország török megszállás alatt sínylődött. A kötet érdekessége, hogy egy török kisfiú, Ísza szemével láttatja a várost és a korabeli eseményeket. A kötetben több idézet szerepel a Koránból, ugyanakkor az Egri csillagokból ismert szereplők is megjelennek a történetben. A „török szemszög” miatt nem a szemléletmóddal találkozunk, mint amit Gárdonyitól, Passuthtól vagy akár Szilágyi Istvántól megszoktunk, akik szintén foglalkoztak ezzel a korszakkal, természetesen magyar szemszögből.
Az est pikantériáját az adta meg, hogy Horváth Viktor, aki több mint tíz éve 13. századi trubadúroktól is fordít, egy korabeli pornográf trubadúrkölteményt is felolvasott, amelyet saját humoros grafikamozaikjával illusztrált. Ezt ki is függesztette a Művészeti Egyetem Stúdiószínházának a színpadára, ahol az író-olvasó találkozót tartották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok