Egyéves késéssel készül el a nagykárolyi Károlyi-kastély felújítása.
Nagykárolyban a város leghíresebb műemléképületeként ismert Károlyi-kastély felújítása a rendszerváltás óta napirenden van. A munkálatoknak eredményei láthatóak: a kápolnát felújították, az előcsarnok és a lovagterem közötti impozáns faajtót restaurálták, és a napokban illesztik a helyére. A kastély felújítását, a tervek elkészítését, illetve az előcsarnok, kápolna, lovagterem restaurálását a magyar kormány 2004-ben tízmillió forinttal támogatta. A munkálatoknak egy évvel ezelőtt kellett volna befejeződniük. A restaurálás elvégzésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kolozsvári FKM Építészműhellyel kötött szerződést.
2006. december 19., 00:002006. december 19., 00:00
„Valóban egyéves késésben vagyunk, de ennek az alvállalkozók az okai, hiszen a felvállalt munkák nem készültek el idejében. Egyéves halasztást kértünk, és úgy tűnik, hogy a december végén lejáró határidőt már be tudjuk tartani. Gondot okoztak a nehezen száradó nedves falak is - az épületben 90 százalékos a levegő nedvességtartalma, a falnedvesedést pedig nem tudtuk teljesen megszüntetni, az új vakolaton is átüt a nedvesség” – nyilatkozta a Krónikának Macalik Arnold műépítész. A kastély két évvel ezelőtt került önkormányzati tulajdonba, addig a Szatmár Megyei Múzeum adminisztrációjához tartozott. Szakmai tervek nélkül, javítás címen a nedves falakról leverték a vakolatot, leszedték a lambériát, a kitörött ablaküvegeket pedig nem cserélték ki, emiatt az épület beázott, a vízvezeték télen lefagyott. „A lambériát a múzeum udvarán találtam meg, olyan állapotban, hogy legfeljebb mintának tudjuk használni. A kitört ablakokat beüvegeztük, hogy ne rongálódjon tovább az épület” – részletezi Veress Anikó, aki az önkormányzat alkalmazottjaként adminisztrálja a kastélyt. Nagykárolyban azonban kisebb botrányt okozott, hogy a kastély pinceablakait hőszigetelő nyílászárókra cserélték. „Ezek az ablakok ideiglenesen kerültek oda, hiszen a régiek tönkrementek. A kitört ablakok miatt a pincében télen lefagytak a vízvezetékek Ezeket az ablakokat majd visszacseréljük faablakokra, de a mostaniak sem kirívóak: a keretük mahagóni színű, és a vasrácsok miatt amúgy sem nagyon látszanak” – tette hozzá Veress Anikó. A kápolnán is ablakot cseréltek, de ide már dupla üvegezésű fakeretes nyílászárók kerültek. „Ebben a teremben statikai megerősítést is végeztünk ” – egészítette ki az elmondottakat Macalik, hozzátéve, hogy a lovagterem teteje ezentúl is be fog ázni, hiszen a kazettás mennyezet fölötti szigetelés nem szakszerű, annak cseréjére pedig most nem maradt pénz. Bekő Tamás polgármester szerint a mostani kivitelezőnek köszönhetően már látványos előrelépés történt a kastély felújításában, az épület teljes felújítására azonban 5 millió euróra lenne szükség. „Önkormányzati forrásból eddig 10 ezer lejt költöttünk a kastélyra, a munkálatok folytatásához pályázati pénzekre van szükség. Konferenciaközpontot, szállodát szeretnénk kialakítani az épületben, természetesen a múzeum is megmaradna, a felújított kápolnát pedig házasságkötő teremként szeretnénk működtetni” – vázolta a terveket a polgármester. G.G.
Romantikus kastélyból tornyos lovagvár
Nagykároly a Károlyi család kiterjedt birtokainak uradalmi központja volt. A település kiemelkedő látnivalója a romantikus stílusban épült Károlyi-kastély. Az eredetileg 1482-ben épült négyszögletes építményt Károlyi István alakíttatta át 1894-ben látványos tornyokkal ellátott lovagvárrá. A kastély mellett lovarda is működött, az épület egyik szárnyát a helyi lovas egyesület európai uniós támogatásból újította fel. A lovarda másik végében mozi működött, ez a rész azonban két évvel ezelőtt a hó súlya alatt összeroskadt. A kastély körül található egykori angolkert napjainkban is szépen gondozott.
Hódítanak a hőszigetelő nyílászárók
Egyre gyakrabban vélünk felfedezni a műemlék épületeken hőszigetelő nyílászárókat. Többek között a Bihar megyei Margitta református templomára is aranyozott csíkokkal ellátott, fehér műanyag keretes ablakok kerültek a régi fa nyílászárók helyébe. „Igaz, hogy a margittai templom nem műemlék épület, de akkor is helytelenítem, hogy építészek megkérdezése nélkül cserélik ki az ilyen jellegű épületek ablakait” – mondta el Emődi Tamás. A műépítész hozzátette, Nagyváradon a Darvas-La Roche-ház vagy a Kossuth utca palotái műemlék épületek, mégis műanyag keretes ablakok „díszítik”.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.