rivalda

Sorskomédia nemcsak közönségtoborzásra: Béres László „rókajátéka” Közönségtoborzó produkciónak is nevezhetjük a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház évadnyitó elõadását, a Ben Jonson Volpone címû darabja nyomán készült Rókajátékot. Sõt, a társulat költségvetési támogatásért vívott több mint másfél évtizedes harcát ismerve azt is megkockáztathatjuk, hogy a produkció Béres László rendezõ-színházigazgató „rókajátéka” a színházat ritkán látogató önkormányzati képviselõkkel. A könnyedebb fajsúlyú, közönségsikerre számító elõadás esetleg a közelgõ költségvetési tervezet vitáját is pozitívan befolyásolhatja – mármint ami a színház jövõbeni büdzséjét illeti. A néha már-már szájbarágósan egyszerû darab láttán sokakban az az érzés támadt, hogy a népszínházi mûfajokat és a szórakoztató darabokat kedvelõ „széles tömegeknek” készült az elõadás. Ám túlságosan egyszerû, sõt rosszindulatú dolog lenne csupán az anyagi vonzata alapján megítélni a Figura eme egyáltalán nem „hétköznapiasan figurás” produkcióját. Annál is inkább, mert az elõadás igencsak sokszínû: vannak benne kísérleti színházi elemek, de vásári bohózat is vagy akár filmbeillõ szexjelenet. Hogy a Figura nemcsak szórakoztatni akar ezzel az elõadással, azt már a játék keretét megadó, az adott jelenhez igazítható díszlet és a remekbeszabott karakteres jelmezek is jelzik. Ez kétségkívül a díszlettervezõ Csíki Csaba és a jelmeztervezõ Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri. A baldachinos ágyhoz hasonló kuckó, amely görgõkön, szabadon mozgott a színpadon, éppen azt a lakást jelenítette meg, ahol történt valami. A Volpone ravaszságaihoz keretül szolgáló ágy pedig két egyszerû mozdulattal ravatallá, majd koporsóvá változott az elõadás végére. Figyelemre méltó viszont a jelmezek karakterkontrasztja is. Például az agresszív, pénzhajhász ügyvédnõ égõpiros angol kiskosztümben, tûsarkú cipõvel szaladgál, míg a törvénycikkelyek és paragrafusok közé behatárolt bírónõ, miután a talárt leveti, barna dzsörszéruhás, bevásárlószatyros háziasszonnyá vedlik. Béres László rendezõi fogásának tekinthetõ – és ebben is jó adag ravaszdi „rókajáték” rejlik –, hogy a szereplõk a vásáribohózat-jelenet közben a nézõket is bevonják a játékba. Sõt a Moscát, Volpone szolgáját alakító Barabás Árpád közönségre való kikacsintásából akár az is érthetõ: „na tessék, most következik a könnyen emészthetõ, mindenkinek tetszõ részlet”. Ám Béres ennél „szájbarágósabb” szimbólumot is alkalmaz. Ez pedig az Árus Péter alakította Sors figurája, aki a kulcsfontosságú pillanatokat klarinétszólammal jelzi, és esetenként mintha Volpone lelkiismeretének a hangja lenne. Mellesleg az egyik legnehezebb szerep hárult a mindössze 14 éves Péterre, aki az egész elõadás alatt „észrevétlenül” színen van. Kiemelkedõ színészi alkotást dicsérhetünk a Salat Lehel formázta Volpone-figurában, aki addig fokozza a l’art pour l’art játékot, míg saját csapdájába kerül, és ahelyett, hogy meggazdagodna, földönfutóvá lesz. A Veress László alakította Corbaccio viszont Don Corleonénak is beillõ öreg maffiózónak tûnik. A Barabás Árpád alakította Mosca pedig a gazdáján is túltevõ csalafinta, fondorlatos személyiségre sikeredett. Barabás játékában egy-egy gesztus erejéig a nem éppen keresztényi módszereirõl híres környékbeli vállalkozó alakja is felsejlik. ------------

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. november 01., 00:002006. november 01., 00:00


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést