Fotó: Krónika
Évek óta nem játszottak gyerekelőadást Marosvásárhelyen – állítja Kövesdy István, a magyar társulat vezetője. Így a Király István rendezte, népmesékre épülő, a szöveget zenei ritmushoz igazító gyerekjáték akár kétszeres premiernek is tekinthető. Kövesdy ígérete szerint ezentúl minden évadban beillesztene repertoárjába hasonló műfajú, a legkisebb színházlátogatókat elbűvölő előadást a társulat.
Nővérét kérte fel
Király István, a marosvásárhelyi színház fiatal főállású rendezője otthonosan mozog a műfajban – egyik pályakezdő rendezését a budapesti gyerekek láthatták Boszorkánydal címmel. A rendező lapunknak elmondta, miután felkérték egy mesejáték megrendezésére, első dolga volt újra elővenni a meséskönyveket. Végül nővérét, Király Kinga Júliát kérte fel a mesejáték megírására. A magyar népmesei motívumokat felhasználó A szerencse fia végig zenére, ritmusra épül: amikor pedig nincs zene, akkor az ördögök dobbantása adja a ritmust. „Ehhez kellett hozzáigazítani a szöveget; és ez volt a legnehezebb” – mondta el Király István. A játék során a fő motívum a szerencse keresése, de még a József és testvérei, sőt a Lear király toposzai is fellelhetők a színdarabban, amelynek 16 szerepét egy tucat színész alakítja.
Először gyerekközönség előtt
„Ez az első mesejátékszerepem, először állok majd gyerekközönség előtt. Komolyan mondom: nagyon izgulok. A gyerekek kritikusabbak, mint a felnőttek, és gondolom, lekötni is nehezebb őket. Így mindnyájan keményen dolgozunk!” – mondta el a Krónikának az utolsó próbák alatt Csíki Hajnal művésznő, aki a középső királylányt – a legrosszabbikat – alakítja. Bartha László Zsolté az egyik főszerep, ő a legkisebb fiút játssza majd vasárnap. Ami testreszabott választásnak is tekinthető, hiszen a színész csak idén végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Ördög Miklós Leventére jutott a „rosszfiú-szerep”. „Mivel immár édesapa vagyok, talán könnyebben alakítok mesejáték-figurát. Rosszfiúszerep az enyém, persze, a mesejátékok íratlan szabálya szerint ennek sem szabad olyan nagyon rossznak lenni” – közölte a színész, aki bevallása szerint nagy örömmel játszik újra gyermekdarabban, amire a Micimackó öt évvel ezelőtti bemutatója óta nem volt alkalma.
(fotó: Bartha László)
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.