Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója
Fotó: Pál Árpád
Kolozsváron tartotta pénteken alakuló ülését az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, mely a magyarországi Hagyományok Háza és a Kárpát-medencei Hagyományok Háza Hálózat stratégiai partnere kíván lenni, de tőlük függetlenül fog működni.
2019. október 18., 17:182019. október 18., 17:18
2019. október 18., 17:222019. október 18., 17:22
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványról az alapító Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla református püspök és a kuratórium elnöke, Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatója beszélt az alakuló ülés előtti kolozsvári sajtótájékoztatón. Kelemen László elmondta: az elmúlt években rá kellett jönniük, hogy Erdély külön intézményt érdemel a mérete és a magyar népesség nagysága miatt.
Kelemen László kiemelte: a létrejövő intézmény kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai területi irodákkal fog működni, központja Marosvásárhelyen lesz. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumában az erdélyi hagyományápolás kiemelkedő személyiségei, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a magyar állam képviselői vesznek részt. Az elnöki tisztséget betöltő Kelemen László az új intézmény feladatai között a három éve létrejött Hagyományok Háza Hálózat munkájának a koordinációját, a néptáncoktatók képzésének a romániai akkreditációját, a népművészet mestere kitüntetésben részesített 34 erdélyi személyiség tudásának az átadását, a magyarországi néptáncegyüttesek erdélyi és az erdélyiek magyarországi turnéinak a megszervezését, valamint az erdélyi gyűjteményekben megtalálható hangfelvételek, fényképek és filmek digitalizálását és archiválását nevezte.
Kelemen László hozzátette: a Hagyományok Háza intézményrendszerét az a felismerés hívta életre, hogy a néphagyományok élő átadása a családokban, a falvakban megszűnt, ha ezeket meg akarják őrizni, a gyakorlatot kell intézményesíteni. Az intézményvezető az MTI kérdésére elmondta, hogy az Erdélyi Hagyományok Háza fenntartásához a magyar államtól remélnek anyagi segítséget.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által alapított erdélyi magyar egyetemeket felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy az új intézmény „szimbiózisban” fog élni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Utóbbi kolozsvári karán ugyanis már el is indították a néptáncoktatói képzés akkreditációját. A püspök arról is beszélt, hogy pénteken tartotta a századik ülését a Sapientia Alapítvány. Megjegyezte: e száz ülés során az erdélyi magyar felsőoktatás ügyével foglalkoztak, és elégtételnek érzik, hogy az elmúlt húsz évben 15 ezer erdélyi magyar diák tanult a Sapientia Tudományegyetemen, akik többsége a szülőföldjén próbálja kamatoztatni tudását. A püspök megemlítette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ez idő alatt a huszadik helyre küzdötte fel magát a több mint száz romániai egyetem rangsorában.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
szóljon hozzá!