Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma
Már kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz – közölte a Magyar Kultúráért Alapítvány vasárnap az MTI-vel. A közlemény szerint a Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa oltványok a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősítik.
2023. július 30., 14:502023. július 30., 14:50
A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. „A körtefa - ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt - kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették” – írták a közleményben.
Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt porszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.
Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra kétszáz hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek. A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is.
– írták. Kovács Gyula pomológus az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életrehívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint a Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok-csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta,
„Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben” – idézték a közleményben Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus podcastban elmondott szavait.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!