Klaus Iohannis kitüntetéseket is adományozott csütörtökön a román kultúra napja alkalmából
Fotó: Presidency.ro
A kultúrát súlyosan érintette a világjárvány, ezért nagyobb állami támogatásra volna szüksége – olvasható Klaus Iohannis államfőnek a román kultúra napja alkalmából megfogalmazott üzenetében.
2022. január 15., 15:342022. január 15., 15:34
Az elnök szombati közleménye szerint a kultúrának meghatározó szerepe volt a nemzeti egység megvalósításában és a modern európai román állam kialakulásában. Emlékeztetett arra, hogy január 15-én mindenekelőtt Mihai Eminescu nemzeti költő életműve előtt tiszteleg az ország (a román kultúra napját 2011-ben szervezték meg először, időpontjául az 1850. január 15-én született Mihai Eminescu születésnapját választották).
Ez a nap ugyanakkor alkalmat ad kifejezni megbecsülésünket a művészek, az alkotók iránt, akiknek a tevékenysége a kulturális sokszínűségünk kifejeződésének gazdagságával örvendeztet meg bennünket” – üzente az Agerpres szerint az államfő.
Emlékeztetett arra, hogy a pandémia az alkotók és a kultúrafogyasztók kapcsolatait is befolyásolta, számos kulturális intézménynek és független művésznek „drámai módon” korlátozták a tevékenységét a járványügyi intézkedések.
Az államfő kifejezte azt a reményét, hogy a 2022-es év „közelebb visz a normalitáshoz”, ugyanakkor úgy vélekedett, ha a helyzet idén nem változik, akkor nagyobb állami támogatásra lesz szüksége a kultúrának. Iohannis hangsúlyozta, a költségvetési források mellett az országos helyreállítási terv révén lehívható uniós alapok is megoldást jelenthetnek a kulturális és alkotói ágazat potenciáljának megőrzésére vagy akár növelésére. Emellett szerint szükség lenne egy átfogó kulturális stratégia és egy örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozására is.
Idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!