Klaus Iohannis kitüntetéseket is adományozott csütörtökön a román kultúra napja alkalmából
Fotó: Presidency.ro
A kultúrát súlyosan érintette a világjárvány, ezért nagyobb állami támogatásra volna szüksége – olvasható Klaus Iohannis államfőnek a román kultúra napja alkalmából megfogalmazott üzenetében.
2022. január 15., 15:342022. január 15., 15:34
Az elnök szombati közleménye szerint a kultúrának meghatározó szerepe volt a nemzeti egység megvalósításában és a modern európai román állam kialakulásában. Emlékeztetett arra, hogy január 15-én mindenekelőtt Mihai Eminescu nemzeti költő életműve előtt tiszteleg az ország (a román kultúra napját 2011-ben szervezték meg először, időpontjául az 1850. január 15-én született Mihai Eminescu születésnapját választották).
Ez a nap ugyanakkor alkalmat ad kifejezni megbecsülésünket a művészek, az alkotók iránt, akiknek a tevékenysége a kulturális sokszínűségünk kifejeződésének gazdagságával örvendeztet meg bennünket” – üzente az Agerpres szerint az államfő.
Emlékeztetett arra, hogy a pandémia az alkotók és a kultúrafogyasztók kapcsolatait is befolyásolta, számos kulturális intézménynek és független művésznek „drámai módon” korlátozták a tevékenységét a járványügyi intézkedések.
Az államfő kifejezte azt a reményét, hogy a 2022-es év „közelebb visz a normalitáshoz”, ugyanakkor úgy vélekedett, ha a helyzet idén nem változik, akkor nagyobb állami támogatásra lesz szüksége a kultúrának. Iohannis hangsúlyozta, a költségvetési források mellett az országos helyreállítási terv révén lehívható uniós alapok is megoldást jelenthetnek a kulturális és alkotói ágazat potenciáljának megőrzésére vagy akár növelésére. Emellett szerint szükség lenne egy átfogó kulturális stratégia és egy örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozására is.
Idén közös rendezvénnyel ünnepli a Liszt Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet a magyar és a román kultúra napját, amelyeket egy hét eltéréssel tartanak minden évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!