Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó
Az Erdélyről, az erdélyi magyarokról élő mitizált képet igyekszik árnyalni Botházi Mária újságíró, író legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötete, melyet szombaton mutattak be Kolozsváron, az Adventi Könyvvásár keretében.
2022. december 11., 14:222022. december 11., 14:22
2022. december 11., 14:272022. december 11., 14:27
A Vallásszabadság Házában tartott rendezvényen a népszerű szerzőt, lapunk volt munkatársát P. Kristály Bea rádiós szerkesztő, műsorvezető faggatta. „Az a fajta mitizált Erdély-kép, amit az elmúlt évszázadban kialakítottunk és amihez 1989 után visszanyúltunk, ma már megkopni látszik” – mondta Botházi Mária a kötet címét firtató, a közönségtől érkezett kérdésre.
Az erdélyi magyarok szokásait, életmódját iróniával, de ugyanakkor megértéssel láttató szerző a Főtér hírportálon rendszeresen megjelenő glosszáit, tárcáit rendezte újabb kötetbe, a Boldogság juszt is a tied és a Biorobot sikere után ez a harmadik, a Koinónia kiadónál megjelent könyve. Elmondta, a 2016-ban megjelent első kötet óta sok minden változott, a média teljesen átalakult, de a szokásaink, világnézetünk a régi.
Botházi Mária újságíró, író
Fotó: Biró István
Bár megvan a valóságalapjuk, ezek az írások kreációk, az elme szüleményei – hívta fel a figyelmet. Elmondta, volt olvasó, aki szó szerint értelmezte a leírtakat, holott nem gondolta, hogy írásai visszatetszést kelthetnek, hiszen szeretettel fordul a témához. „Az erdélyi magyar emberek elég jól tudnak a sorok között olvasni, megtanította őket rá a kommunizmus” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a „sorok között létezés a kisebbségi sorsból is jön”.
– fogalmazott Botházi Mária. Úgy vélte, az erdélyi magyar közösség tagjaiban van egyfajta, a kisebbségi létből adódó „sündisznókészültség”, melynek levetkőzéséhez nyitottságra, pozitív jövőképre, biztonságra lenne szükség.
Munkamódszeréről elmondta, az ötletek ösztönösen jönnek és ha „megszólalnak”, papírra veti őket. Moderátori felvetésre úgy vélte, nem elvetendő ötlet kipróbálni, mennyire működnek ezek az írások román nyelven, hiszen ezáltal is lehetőségünk lenne megmutatni magunkat a többségnek.
A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre.
Biorobot címmel jelent meg új kötete, melyben a folyamatos időhiánnyal küzdő mai ember hétköznapi élethelyzeteiről ír humorosan. Botházi Mária író, újságíró, lapunk volt munkatársa szerint „szégyentársadalomban élünk”, a nagyvonalúságot, a nők közötti szolidaritást szűkösen mérik minálunk.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
szóljon hozzá!