Fűnyíró és blokkok a Tündérkertben – Bemutatták Botházi Mária legújabb kötetét Kolozsváron

•  Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó

Fotó: Facebook/Koinónia Kiadó

Az Erdélyről, az erdélyi magyarokról élő mitizált képet igyekszik árnyalni Botházi Mária újságíró, író legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötete, melyet szombaton mutattak be Kolozsváron, az Adventi Könyvvásár keretében.

Pap Melinda

2022. december 11., 14:222022. december 11., 14:22

2022. december 11., 14:272022. december 11., 14:27

A Vallásszabadság Házában tartott rendezvényen a népszerű szerzőt, lapunk volt munkatársát P. Kristály Bea rádiós szerkesztő, műsorvezető faggatta. „Az a fajta mitizált Erdély-kép, amit az elmúlt évszázadban kialakítottunk és amihez 1989 után visszanyúltunk, ma már megkopni látszik” – mondta Botházi Mária a kötet címét firtató, a közönségtől érkezett kérdésre.

„Ez a Tündérkert már nem az a Tündérkert”, tette hozzá, hiszen az erdők foghíjasok, a településeket blokkok csúfítják és a kaszálókon kasza helyet fűnyíró munkál, mely benzingőzt áraszt, a motor zúgása felveri az idilli csendet.

Az erdélyi magyarok szokásait, életmódját iróniával, de ugyanakkor megértéssel láttató szerző a Főtér hírportálon rendszeresen megjelenő glosszáit, tárcáit rendezte újabb kötetbe, a Boldogság juszt is a tied és a Biorobot sikere után ez a harmadik, a Koinónia kiadónál megjelent könyve. Elmondta, a 2016-ban megjelent első kötet óta sok minden változott, a média teljesen átalakult, de a szokásaink, világnézetünk a régi.

Botházi Mária újságíró, író •  Fotó: Biró István Galéria

Botházi Mária újságíró, író

Fotó: Biró István

Ezt figyeli „újságírói attitűddel” Botházi Mária, aki írásait „megfigyelői irodalomként” határozza meg, hiszen tudósítóként szemléli a világot, de ehhez hozzáteszi saját egyéni hangját, látásmódját is.

Bár megvan a valóságalapjuk, ezek az írások kreációk, az elme szüleményei – hívta fel a figyelmet. Elmondta, volt olvasó, aki szó szerint értelmezte a leírtakat, holott nem gondolta, hogy írásai visszatetszést kelthetnek, hiszen szeretettel fordul a témához. „Az erdélyi magyar emberek elég jól tudnak a sorok között olvasni, megtanította őket rá a kommunizmus” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a „sorok között létezés a kisebbségi sorsból is jön”.

Idézet
Ezekről a szokásokról nem fogunk tudni leszokni, belénk kódoltak, meghatároznak és össze is tartanak, hiszen gyakran fenyegetettséggel szemben kell magunkat meghatározni”

– fogalmazott Botházi Mária. Úgy vélte, az erdélyi magyar közösség tagjaiban van egyfajta, a kisebbségi létből adódó „sündisznókészültség”, melynek levetkőzéséhez nyitottságra, pozitív jövőképre, biztonságra lenne szükség.

Munkamódszeréről elmondta, az ötletek ösztönösen jönnek és ha „megszólalnak”, papírra veti őket. Moderátori felvetésre úgy vélte, nem elvetendő ötlet kipróbálni, mennyire működnek ezek az írások román nyelven, hiszen ezáltal is lehetőségünk lenne megmutatni magunkat a többségnek.

korábban írtuk

Kisebbségben a humor olyan, mint egy falat kenyér – Botházi Mária újságíró frissen megjelent kötetéről, erdélyiségről
Kisebbségben a humor olyan, mint egy falat kenyér – Botházi Mária újságíró frissen megjelent kötetéről, erdélyiségről

A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre.

korábban írtuk

„Nem csak rossz nekünk, ezért tudunk kacagni magunkon” – Botházi Mária a mai lét nehézségeiről, a türelemről és szégyenről
„Nem csak rossz nekünk, ezért tudunk kacagni magunkon” – Botházi Mária a mai lét nehézségeiről, a türelemről és szégyenről

Biorobot címmel jelent meg új kötete, melyben a folyamatos időhiánnyal küzdő mai ember hétköznapi élethelyzeteiről ír humorosan. Botházi Mária író, újságíró, lapunk volt munkatársa szerint „szégyentársadalomban élünk”, a nagyvonalúságot, a nők közötti szolidaritást szűkösen mérik minálunk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata