Kisebbségben a humor olyan, mint egy falat kenyér – Botházi Mária újságíró frissen megjelent kötetéről, erdélyiségről

•  Fotó: Deák Anita

Fotó: Deák Anita

A humor segít az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést – erre a három dologra a kisebbségi létezésben akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre – vallja Botházi Mária kolozsvári újságíró, egyetemi tanár, lapunk volt munkatársa. Botházi Máriát frissen napvilágot látott, Fűnyíró a Tündérkertben című kötetéről kérdeztük.

Kiss Judit

2022. november 06., 18:592022. november 06., 18:59

– Mi erdélyi magyarok vagyunk, és ezzel sok minden megmagyarázható – így fogalmazza meg a Koinónia Kiadó legújabb, Fűnyíró a Tündérkertben című kötetednek az esszenciáját. Mondanál példákat, hogy mi minden magyarázható meg ezzel?

– Olyasmik például, hogy miért természetes nekünk az, ha valami nehéz, és miért furcsa, ha valami könnyű. Ha valami könnyen megy, keressük, hogy hol van a turpisság a dologban, mert az mégsem lehet, hogy egyből engedélyt kaptunk, mondjuk, egy kétnyelvű tábla felszerelésére. El tudunk csodálkozni azon is, ha például időre kifizetnek egy munkát, és annyit kapunk érte, amennyit ígértek.

Idézet
Vagy egy életen át foglalkoztat a legtöbbünket a kivándorlás kérdése, nehéz élethelyzetekben szinte nyomaszt a gondolat, hogy miért is maradtunk mi itthon.

Hogy lehettünk ilyen balfékek, bezzeg Erdős Palika…Közben persze jól megvigasztaljuk magunkat szerencsére, az is elég sajátságos, hogy megmaradás közben jó sokat kell vigasztaljuk magunkat azért, ahogy élünk. Hogy ami van, az szinte olyan, mintha nem is ilyen lenne. Na, de ezen jókat lehet derülni. Akárcsak azon, hogy miért vesszük fel az otthoni tréningnadrágot, ahogy hazaérünk, és miért nem férünk a befőttesüvegektől, azaz a borkánoktól a kamrában.

– Sejthető, hogy ismét a humor az egyik fontos alappillére az írásaidnak. Mit gondolsz a humoros hozzáállásról: miként segít élni, túlélni az (erdélyi magyar, kisebbségi) létezésben? Miért jó az, ha görbe tükröt vagyunk képesek magunk elé tartani?

– A humor minden élethelyzetben segít adaptálódni, segít megküzdeni a felmerülő nehézségekkel, elveszi azoknak az élét, szorongás- és stresszoldó hatású. A negatív előjelű történéseket, életérzéseket képes pozitív előjelűvé áthangolni. Segít tehát az önvédelemben, a jóllét megőrzésében és növeli az önbecsülést. Ez utóbbi három dologra a kisebbségi létezésben, amely eleve egyfajta alárendeltség- és kiszolgáltatottság-érzéssel jár, akkora szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Bár lehet, hogy ma már nem jó ilyen táplálkozási hasonlatokat használni, ez például szénhidráttartalma miatt sokaknak elavultnak tűnhet…

– Nem ez az első, hasonló hangvételű és tematikájú köteted, már két hasonló napvilágot látott az elmúlt években: a Boldogság juszt is a tiéd és a Biorobot. Miben más a mostani kötet, mint a korábbiak, és miben hasonló hozzájuk?

– Az első kötet, ahogyan az az első kötetekkel lenni szokott, útkereső volt, kevésbé letisztult vonalvezetésű. A Biorobot pedig személyközelibb, belsőbb, jobban alámerült a lélek bugyraiba, nagyobb dózisban olvasva szomorúnak lehet lenni tőle. A Fűnyíró a Tündérkertben, azt hiszem – bár a szerző ezt nehezen tudja megítélni –, könnyedebb, talán viccesebb is, azt a fajta énvédő-önvédő humortípust képviseli, amiről az imént beszéltünk.

Idézet
Társadalmibb kitekintésű, leginkább a kortárs erdélyiségről szól, persze mindennapi történeteket, élethelyzeteket mesél, kicsit megtépázva a tündérkerti lét mítoszát, amelybe beletép a szörnyű fűnyírógép.
•  Fotó: Koinónia Kiadó Galéria

Fotó: Koinónia Kiadó

A Biorobot egy-egy erdélyi emberről szólt, a Fűnyíró az erdélyi emberről inkább. A kötet visszatérő szereplői Kovácsék, ők szándékosan keresztnév nélküliek, az erdélyi ember fantomképét próbáltam felskiccelni általuk. Mindenféle dolgok történnek velük, amik velünk is általában: vinettát sütnek, esküvőre mennek, ügyeket intéznek, hajnali vérvételre várakoznak, és közben felvillannak a honi lét sajátságai és visszásságai.

– Felvázoltad tehát az erdélyi ember fantomképét. Milyen is ő?

– Hű, ez nagyon nehéz. Az erdélyi ember először megeszi a rossz almát, csak azután a jót. Feltétlenül főz virslit szilveszterkor. Ha azt mondja, kicsi szoba, rögtön tudja, hogy a blokkos kicsi szobára kell gondolni, el is tudja képzelni, hogy az milyen. És az mondja dicsérőleg, hogy még mindig elég jól tartod magad. Az erdélyi magyar ember tehát ügyel arra, amije van, szeret szokások szerint élni, közös belső nyelvet is beszél, és úgy fogalmaz, hogy a sorok között is olvasni kell közben.

– A korábbi írásaidból színházi előadások is születtek már, például a gyergyószentmiklósi társulatnál. Az új köteted írásakor szem előtt tartottad, hogy esetleg a friss anyag is színpadra kerülhet?

– Nem, nem gondoltam rá, a színházi feldolgozásra inkább ajándékként, váratlan pluszként tekintek. Az új kötetből néhány írás, vagy inkább azok nem átdolgozott alapja a Figura Stúdió Színház Mi…mi vagyunk című felolvasószínházi előadásában már szerepel.

Idézet
Láttam a nyáron az előadást, hogy én mennyit kacagtam! Mintha nem is én írtam volna.

Nagyon sokat hozzá tud tenni a jó felolvasás a szövegekhez, és nagy kihívás is tud lenni. Mármint nekem. A múltkor egy rendezvényen felolvastam az egyik írásomat, amit Tamás Boglár színésznő is elmondott, odavoltam érte. Gondoltam, akkor ez lesz a jó választás nekem is a közönség szórakoztatására. Ám ahogy én olvastam…na, az jó nagy bukta volt, komoly arccal, egykedvűen, üveges tekintettel ült a hallgatóság velem szemben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra