2010. február 25., 13:272010. február 25., 13:27
Alaposan ellátták olvasnivalóval a filozófia iránt érdeklődőket azon a maratoni könyv- és lapbemutatón, amelyet szerdán tartottak Kolozsváron a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófia Szakosztálya és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékcsoportjának magyar tagozata szervezésében. Az Erdélyi Múzeum Egyesület székházának nagytermében rendezett eseményen ugyanis nem kevesebb mint öt könyvet és két filozófiai lap legújabb számait, a tavalyi év szakirodalmi termésének egy részét ismertették az egybegyűlt diákokkal, oktatókkal és kutatókkal.
Balogh Brigitta két kötettel is jelentkezett, A szellem és az idő. Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában című munkát a budapesti L’Harmattan kiadó jelentette meg, míg a Kant és Hegel gyakorlati filozófiáját boncolgató, Talpalatnyi univerzum című tanulmánykötet a kolozsvári Pro Philosophia könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Szintén L’Harmattan-kiadvány a Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia címmel Varga Péter András és Zuh Deodáth szerkesztésében megjelent kötet. Demeter M. Attila Szabadság, egyenlőség, nemzetiség című munkájában azt járja körül, hogy miként jelenik meg a nemzeti kisebbségek problémája az angolszász politikai filozófiában, az Egyed Péter által szerkesztett, Európaiság és filozófia címmel szintén a Pro Philosophia kiadónál megjelent kötet pedig egy 2007-ben, a BBTE Filozófiai Tanszékcsoportján szervezett konferencián elhangzott tizennégy előadást tartalmazza.
A Kellék című filozófiai folyóirat három tavalyi számát Demeter M. Attila és Szigeti Attila szerkesztők ismertették. Az immár 37 lapszámot megért folyóirat joggal számíthat a filozófiával nem hivatásszerűen foglalkozók érdeklődésére is, hiszen az elsősorban szakembereknek szóló szövegek mellett olyan témák is helyet kaptak legutóbbi számaiban, mint Mahatma Gandhi és Oszama bin Laden fiktív levelezése, a franciaországi fejkendővita, vagy kortárs román gondolkodók eszmefuttatásai. Noha az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság (EMFT) alig több mint fél éve jött létre Kolozsváron, az általa kiadott Többlet című filozófiai folyóirat máris a harmadik számánál tart. Egyed Péter, az EMFT elnöke ismertette a lapszámokat, amelyek a pszichológia és a filozófia határmezsgyéjének feltérképezése mellett bepillantást engednek határon túli filozófiai műhelyek tevékenységébe, illetve a filozófus doktoranduszok munkájába.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.