Elment Erdély barangolója

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Szombaton hajnalban, életének 80. esztendejében Budapesten elhunyt Beke György író, újságíró, műfordító.

Gazda Árpád

2007. január 23., 00:002007. január 23., 00:00

Beke György a háromszéki Uzonban született 1927. augusztus 3-án. Tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte. 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egység munkatársa, 1948–73 között a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szónál, illetve az Előrénél dolgozott, 1973–87 között A Hét főmunkatársa volt. 1989 óta Magyarországon él. 1994-től a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Beke György 1992-től a Magyar Írószövetség választmányi tagja, az Anyanyelvi Konferencia elnökségi tagja.
Első elbeszélése 1949-ben jelent meg az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye, a Csángó történet 2002-ben. Számos riportkötete, karcolata, tanulmánya, regénye, interjúkötete, szociográfiai írása jelent meg. Ezek közül a legjelentősebbek a Szilágysági hepehupa című riportkönyv, az Orbán Balázs nyomdokain – Fodor Sándorral és Mikó Imrével –, a Bűnben társtalanul című regény, a Csángó passió – barangolások moldvai csángómagyarok között, a Búvópatakok című, Beszterce-Naszód megyében készült szociográfiai kötete, a Magyar gondok Erdélyben, illetve A nyitrai gróf feláldozása című publicisztikakötete.
A Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozata egyedülálló vállalkozás a mai magyar irodalomban. A szerző a  szociográfia és a valóságfeltáró irodalom legnemesebb hagyományait követve, szinte monografikus alapossággal tárja fel Erdély magyarlakta vidékeinek életét, és eközben élővé teszi a múltat is. A viharos történelmet, amelyet a magyarság a rátörő újabb és újabb hódítókkal – tatárokkal, kunokkal, törökökkel, osztrák és olasz zsoldosokkal – szemben végigharcolt megmaradásáért, és mindezek közepette nagyjai még kultúrát is teremtettek. Olyan kultúrát, amelynek kisugárzása az Erdély földjén élő valamennyi nép felemelkedését segítette.
Bányai Éva 2006-ban Kolozsváron a Komp-Press – Korunk Baráti Társaság gondozásában megjelent Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak című interjúkötetében Beke György így vall magáról, munkásságáról: „a megélhetés kényszere vezényelt a román fővárosba. Majdnem huszonkét évet töltöttem ott. Azalatt nagyon sokat utaztam Erdélyben, hogy legalább addig ne kelljen éreznem magam körül az idegen közeget. (...) Hasznos munkára is felhasználtam azokat az éveket, amelyeket Bukarestben kellett töltenem. Felbúvároltam a bukaresti magyarok sok évszázados történetét, jeles embereinek a tetteit, maradandó alkotásaikat. Családregényt, pontosabban családi krónikát írtam Fölöttünk a havasok címmel, Bukarestben élt és ott eltemetett hétfalusi csángó apósomról és anyósomról. Sajtó alá rendeztem Koós Ferenc Életem és emlékeim című emlékiratát; irodalomtörténészi aprómunkával kötetbe gyűjtöttem és magyarul megjelentettem a román aforizmaszerzők műveit A kő bölcsessége a keménység címmel. Azóta a kötet, változó címekkel, három kiadást ért meg. A román irodalomtörténész-profeszszor, Nicolae Balotă kritikájában azt írta, hogy ha egyszer valamelyik román kiadó vállalkozik a román aforizma történeti bemutatására, akkor az én kötetemet tekintheti mintának (ugyanis ilyen antológia eddig románul nem jelent meg).”
Munkásságát számos díjjal jutalmazták itthon és Magyarországon. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség Díját, 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést