Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Életének 94. évében elhunyt Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori elnöke és tiszteleti tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
2021. december 22., 16:022021. december 22., 16:02
2021. december 22., 16:042021. december 22., 16:04
Benkő Samu kedden bekövetkezett haláláról szerdán adott hírt az EME. Benkő Samu a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének kutatója, a Korunk folyóirat szerkesztője volt. Az erdélyi magyar művelődéstörténet 18–19. századának kutatójaként Kemény Zsigmond Naplójának közreadásával, a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának szerkesztésével fontos közművelődési feladatokat látott el.
„Életművét meghatározta a szülőföld iránti hűség: szociográfiai munkái, jeles személyekkel készített interjúi, szerkesztett kötetei, elméleti és gyakorlati tevékenysége szűkebb pátriája, Erdély iránti föltétlen ragaszkodását fejezték ki, és mutatnak irányt a ma embere számára is” – olvasható az EME méltatásában.
A rendszerváltás után, 1990-ben Benkő Samu jelentős szerepet vállalt az Erdélyi Múzeum-Egyesület újraszervezésében és újraindításában, melynek először alelnöke, ezt követően pedig, 1994–2002 között, két cikluson át, elnöke volt.
Szakmai tevékenységét, munkásságát számos rangos díjjal és kitüntetéssel jutalmazták Romániában és Magyarországon is: a Román Írószövetség Díja, Nicolae Bălcescu-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Nagy Imre-emlékplakett, Déry Tibor-jutalom, Széchenyi-díj, Kemény Zsigmond-díj, a Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, Bethlen Gábor-díj, Gróf Mikó Imre-emléklap, Hazám-díj, Pro Scientia Hungarica Érem, Arany János-életműdíj.
Búcsúztatására a kolozsvári Házsongárdi temetőben kerül sor, melynek időpontjáról a későbbiekben fog tájékoztatni az EME. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetősége és munkaközössége kegyelettel és tisztelettel őrzi emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!