A Karnyóné című előadás premierjét csütörtökön láthatja a Kolozsvári Magyar Opera közönsége
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a kincses városi zenés színház, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre. A Kolozsvári Magyar Opera előadását Gothár Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező állította színpadra, a karmester Selmeczi György Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész. A csütörtöki premiert beharangozó hétfői sajtótájékoztatón elhangzott, a Vajda János Kossuth-díjas kortárs zeneszerző által írt mű játékos, vidám, magával ragadó és a Várady Szabolcs költő által írt librettónak köszönhetően is közel hozza a mai nézőhöz Csokonai művét.
2025. április 07., 16:172025. április 07., 16:17
Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné című műve nyomán mutatja be legújabb előadását a Kolozsvári Magyar Opera. A zeneszerző, a librettó szerzője, a rendező és a karmester is Kossuth-díjas művész. Vajda János Erkel- és Kossuth-díjas kortárs magyarországi zeneszerző művéből, Várady Szabolcs Kossuth-díjas költő librettójából készül a Karnyóné a kincses városban Gothár Péter rendezésben, a karmester Selmeczi György.
Gothár Péter rendező, Selmeczi György karmester és Kosztin Áron, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón
Fotó: Kiss Judit
Amint a csütörtökön bemutatandó előadás hétfői beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, különleges, magával ragadó, vidám, nevettető és színvonalas produkcióra számíthat a nagyérdemű. Kosztin Áron, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta,
hiszen az 1949-ben Miskolcon született Vajda Jánosnak korábban már a Büchner Leonce és Léna című művéből készült operáját is színre vitték Kolozsváron – az előadás 2015-ben Milánóba is meghívást kapott.
Karnyóné szerepében Veress Orsolya lép színpadra
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Kosztin Áron elmondta, a szereposztás tagjai mind a kolozsvári társulat művészei, megfogalmazása szerint pedig
hiszen az ide visszatérő alkotók úgy érzik: hazaérkeznek. Gothár Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező 2023-ban már együtt dolgozott a kolozsvári társulattal: a Selmeczi által rendezett Aida látványtervét ő jegyezte. Gothár Péter úgy fogalmazott, nélküle is garancia a sikerre, hogy a kolozsvári szereposztás tagjai világszínvonalon teljesítenek, „csodálatos hangú, felkészült énekesek”. Kiemelte, ebben az előadásban lényeges, hogy Csokonai 1799-ben írt műve úgy találkozik a mával, hogy a Vajda Jánosnak köszönhető remek kortárs zene szövődik össze a Várady Szabolcsnak köszönhető nagyszerű szöveggel.
Azt is kifejtette, manapság egy iskolai tanárnak nincsen könnyű dolga, ha meg akarja győzni diákjait arról, hogy az archaikusnak tűnő nyelvezetet használó Csokonai milyen nagy művész, viszont ennek az előadásnak köszönhetően kiderül, hogy a Karnyóné igenis a mához szól. „Csokonai művének vidámsága, humora, iróniája, oldottsága nagyon szerethetővé teszi az előadást.
Veress Orsolya énekli Karnyóné szerepét a Vajda János zeneművéből készült előadásban
Fotó: Török Ádám/Kolozsvári Magyar Opera
Selmeczi György is azt emelte ki, hogy az előadás kultúrtörténeti súlyú, hiszen Várady Szabolcs költő ragyogó szellem, aki „történelmi mélységből” közvetíti Csokonai gondolatait, és mindez találkozik Vajda János remek kortárs zenéjével. „Nemcsak tartalmi szempontból nagyszerű, de a bravúros nyelvezet tekintetében is remek, ahogyan Várady Szabolcs át tudta menteni a mának a Karnyónét – örömünkre szolgál, hogy a költő itt lesz a premieren. Egyébként a magyar operatörténet történelmi okokból nem túl gazdag, van ugye Erkel Ferencünk, de utána mintha megszakadt volna a folytatás. Sőt, akadnak, akik Bartóknak a Kékszakállú herceg vára című művét sem tekintik operának.
Kifejtette, a kolozsvári intézmény nagy vállalása, hogy sok kortárs művet visz színre. „A Kolozsvári Magyar Operának jó a vezetése, amely felértékeli a saját forrásait. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a Karnyónéban minden szerep megtalálta a saját gazdáját. Külön figyelmet érdemel, hogy a
Kosztin Áron is kiemelte, hogy Veress Orsolya milyen remekül teljesít. „Manapság egy operaénekes esetében nemcsak az az elvárás, hogy szuperül énekeljen, hanem az is, hogy szuperül nézzen ki és szuperül formálja meg a karakterét – Veress Orsolya pedig mindhárom elvárást teljesíti. Ugyanakkor az előadásban fellépő fiatalok is figyelmet érdemelnek: Dobrița Rolandról és András Gábor-Róbertről talán még nem hallott a közönség, de nagyon ígéretes fiatal művészek, így megtörténhet, hogy pár év múlva Pataki Adorján nyomdokaiba lépnek, aki jelenleg világszínpadokon lép fel” – jósolta az igazgatóhelyettes.
Selmeczi György azt is elmondta, immár 45 éve vannak jó barátságban Gothár Péterrel, akinek számos filmjéhez – például a Megáll az idő címűhöz is – ő írt zenét, és számos színpadi munkában is együttműködtek. „Manapság az a megszokott, hogy egy előadás karmestere és rendezője mindössze a bemutató előtt pár nappal találkozik először. A mi esetünkben nem így van, számos alkalommal dolgoztunk már együtt” – emelte ki Selmeczi György.
Vajda János zeneszerző
Gazdag és változatos életművével Vajda János ( 1949. október 8., Miskolc) a posztmodern esztétika egyik legfontosabb képviselője a magyar zeneszerzésben. Bár számos zenekari és kamaraművet is komponált, Vajda elsősorban mégis vokális szerző: oratorikus alkotásai, kórusművei és dalai mellett eddig négy operáját mutatták be. Közülük a legnagyobb nemzetközi sikert a Thomas Mann elbeszéléséből írt Mario és a varázsló aratta. Az egyfelvonásos opera zenéje példaszerűen mutatja azt az átmenetet, amely Vajda fiatalkori, avantgárd zenei nyelvéből a különféle stílusokat, zenei nyelveket szabadon felhasználó stilisztikai sokféleség felé vezet. Következő operájában, a Büchner nyomán komponált Leonce és Lénában Vajda már valósággal lubickol a zenetörténeti múltból vett idézetekben, stílusparódiákban, utalásokban. Az átvett anyagok azonban soha nem kész panelként, valamiféle hangkulisszaként jelennek meg: amellett, hogy jelentősen kitágítják a mű asszociációs körét, az új szövegkörnyezetbe kerülve ők maguk is átalakulnak és új jelentéseket vesznek fel. Vajdának a humor, az irónia, sőt a szatíra iránti fogékonysága még inkább felszínre kerül a 2007-ben bemutatott Karnyóné című operájában. Műve azonban amellett, hogy sikeresen átmenti Csokonai Vitéz Mihály bohózatának ellenállhatatlan humorát és báját, jóval több szellemes jelenetek puszta egymásutánjánál: a komikum és a tragikum magasrendű egysége valósul meg benne.
Az ország legjobb operaévada (Cea mai bună stagiune lirică din ţară) elnevezésű kitüntetést vette át Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója kedden este Bukarestben.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
szóljon hozzá!