A magyar költészet napja alkalmából tartották a román nyelvű versantológia bemutatóját Kolozsváron
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) harminc tagjának verseit tartalmazza az a román nyelvű antológia, amelyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron a Vallásszabadság Házában a magyar költészet napja alkalmából.
2025. április 11., 09:562025. április 11., 09:56
A kötet címe Concert de gală (Király László Díszhangverseny című verse a címadó), a szép kivitelezésű antológiában erdélyi magyar és magyarországi, különböző nemzedékekhez és az E-MIL-hez tartozó kortárs költők versei kaptak helyet.
Egyed Emese költő: „a műfordító a szavak művésze, tisztelet minden műfordítónak”
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Az antológia az Erdélyi Híradó Kiadó és az OMG közös kiadásaként látott napvilágot Andrei Dósa műfordításában,
Demeter Zsuzsa irodalomtörténész írt utószóként átfogó tanulmányt a kortárs erdélyi magyar költőkről
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A kerekasztal-beszélgetésen – amelyet főleg magyarul folytattak a résztvevők, de román nyelvű szinkrontolmácsolással is meg lehetett hallgatni – Szántai János E-MIL-elnök kifejtette,
és régen tervezték már az erdélyi magyar írók.
A kerekasztal-beszélgetést, kötetbemutatót a kolozsvári Vallásszabadság Házában tartották
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A Márton Evelin moderálta kerekasztal-beszélgetésen Alex Ciorogar, Demeter Zsuzsa, valamint három költő: Egyed Emese, László Noémi és Sánta Miriám beszélt a hiánypótló antológia jelentőségéről, a műfordítás magas minőségéről, és arról, hogy a kortárs magyar költészetet indokolt hozzáférhetővé tenni a román közönség számára.
Szántai János E-MIL-elnök: „nem ördögtől való megtanulni egymás nyelvét”
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Grezsa Csaba főkonzul, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezetője köszöntőjében kiemelte, a magyar kormány mindig is fontosnak tartotta, hogy hozzájáruljon a magyar kultúra népszerűsítéshez, ezért is támogatták a kötet létrejöttét.
László Noémi költő Bábel című versét is felolvasta
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
„A magyar kultúra egymás mellett fejlődő részei közt is lényeges a párbeszéd, ugyanakkor az is releváns,
– fogalmazott a főkonzul.
Alex Ciorogar arról beszélt, megtiszteltetésnek érzi, hogy részese lehetett az antológia-projektnek. „Mivel összehasonlító irodalommal és irodalomelmélettel foglalkozom, nagyon világos számomra, hogy a költészetet, irodalmat csak globálisan, »nemzetiségek fölötti« módon érdemes megközelíteni, ezért is tartom fontosnak az antológia megjelenését. A műfordítás pedig ennek az elsőrendű eszköze. A román és magyar költészetnek pedig
– mondta el Márton Evelin kérdésére Alex Ciorogar.
Sánta Miriám Szakadékok című versét is felolvasta
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Azt is kifejtette, nagyon szívesen folytatja ezt a fajta munkát, jó tapasztalat volt számára az együttműködés, és egy következő kötet projektjében is szívesen részt vesz.
Szántai János arról is beszélt, hogy az antológia – amelyben egy-egy költőnek három-négy verse olvasható – egyfajta „névjegy”, amely a román olvasónak, a román szakmának szól.
Alex Ciorogar, az OMG kiadó vezetője gondozta a kötet anyagát
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A beszélgetés résztvevői azt hangsúlyozták, hogy Andrei Dósa műfordító – aki nem lehetett jelen az eseményen – mennyire kiváló, gigászi munkát végzett, hogy Király Lászlótól Mărcuțiu-Rácz Dóráig harminc különböző hangú költő verseit ültesse át románra.
A háttérben Könczey Elemér, a kötet tervezője
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Demeter Zsuzsa kifejtette, a kötet anyagát 150 költő verseiből szűrte ki a 8 tagú választmány, és nagy csapat dolgozott lelkesen, vállvetve azon, hogy az antológia megjelenhessen. Kiemelte azt is, hogy
ehhez hasonló válogatás, főként nem így, hogy egyetlen szervezet égisze alá tartozó alkotókról legyen szó.
A román nyelvű versantológia bemutatóján szép számmal vettek részt érdeklődők
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Egyed Emese, László Noémi és Sánta Miriám arról beszélt, hogy miként látják saját verseiket román változatban. Mindhárman elismeréssel beszéltek a műfordítói munkáról, László Noémi azt mondta: „a fordítás olyan lett, hogy én vagyok, de románul szól”. Egyed Emese azt mondta, nagyon nagy dolog az antológia, a műfordításban pedig, ami tulajdonképpen egyfajta elrugaszkodás az eredeti szövegtől, a műfordító személyisége is benne van.
– fogalmazott Egyed Emese.
Sánta Miriám is értékelte Andrei Dósa munkáját, mint mondta, verseinek Dósa az első profi fordítója, aki „egyszerre két helyen van jelen”. A három költő felolvasta két-két versét magyarul, a kivetítőn pedig a versek román fordítását lehetett követni.
A kötet értékeléseként Szántai János arról is beszélt, hogy a román és magyar alkotók közti szakadékokat érdemes áthidalni, „nem ördögtől való megtanulni egymás nyelvét”, és „ezzel az antológiával tettünk még egy lépést a poszt-párhuzamos társadalom megvalósítása felé”.
A magyar költészet napja alkalmából tartották a román nyelvű versantológia bemutatóját Kolozsváron
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
Demeter Zsuzsa, a kötetet záró átfogó tanulmány szerzője azt is elmondta, hogy
„Idézném a kötetben szereplő Szálinger Balázs szép megfogalmazását, miszerint »minden vers térkép, minden térkép istenábrázolás«. A kötet anyaga összetett, de hát az irodalomban önmagunkra ismerünk, és pont ez az irodalom lényege” – fogalmazott Demeter Zsuzsa. Az antológia megjelentetésében nagy csapat vett részt, sokan támogatták a kötet megvalósulását. Mint elhangzott, az antológia szerzőit Szentes Zágon fotózta, a portrék megjelennek a kötetben, amelyet Gál Attila szerkesztett, Alex Ciorogar gondozott, szakmai színvonaláért Mihók Tamás, a könyvtervért Könczey Elemér felelt.
Király László Díszhangverseny című verse adta a román kötet címét
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra / Erdélyi Híradó Kiadó
A rendezvény szervezői: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, Erdélyi Híradó Kiadó, OMG Kiadó. A rendezvény támogatói: Iskola Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Méhes György–Nagy Elek Alapítvány, Liszt Intézet Bukarest, RMDSZ, Communitas Alapítvány, Wedas, Jolly.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
Nem fölösleges, hogy egy ideje külön nap is jut a magyar költészetre, de a hétköznapokat is érdemes a verssel együtt megélni – vallja Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész.
Meg tud-e még ma is érinteni minket mindannyiunkat egy opera, az egyre fokozódó eligénytelenedés és kihűlő érzékek világában? A Kolozsvári Magyar Operában kitűnő előadás született Puccini fiatalkori művéből, a Manon Lescaut-ból.
Idei évadában hat nagyszínpadi és hat kamaratermi előadást kínál közönségének a tervek szerint az Aradi Kamaraszínház.
Távozik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház éléről Balázs Attila igazgató.
Kisné Portik Irén néprajzkutató, szakíró, szakoktató, idegenvezető lesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány vendége Kolozsváron április 8-án délután 18 órától. Az esemény keretében kiállítás is nyílik.
Csokonai Karnyóné című komédiájából készült vígopera premierjére készül a Kolozsvári Magyar Opera, a produkcióban négy Kossuth-díjas alkotó működött közre.
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
szóljon hozzá!