Aki mindig hazavágyott Erdélybe: „Thália rakoncátlan tündére”, Kiss Manyi személyes hagyatékát tárják fel kolozsvári diákok

Aki mindig hazavágyott Erdélybe: „Thália rakoncátlan tündére”, Kiss Manyi személyes hagyatékát tárják fel kolozsvári diákok

Motorbiciklin testvérével, Kiss Alberttel a Veszprém megyei Vináron

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Alkalmazott Médiatudományok Mesteri Programjának keretében egyetemi hallgatók. Az elsőéves mesterképzős Szabó-Kádár Henrietta a Krónika megkeresésére a hagyaték feldolgozásáról, a híres színésznőnek az iratokból kirajzolódó arcéléről, Erdélyhez való kötődéséről is beszélt.

Kiss Judit

2024. április 21., 09:362024. április 21., 09:36

2024. április 21., 10:332024. április 21., 10:33

A „Thália legrakoncátlanabb tündérének” is titulált Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek, érdemes és kiváló művésznek (1911. Magyarlóna – 1971. Budapest) a kincses városbeli Szabédi Emlékházban található a személyes hagyatéka. Magánjellegű dokumentumok, amelyek közt levelek, iratok, fényképek lelhetőek fel.

Ezeket kutatják, dolgozzák fel a a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Alkalmazott Médiatudományok Mesteri Programjának keretében egyetemi hallgatók.

Galéria

Kiss Manyi és testvére, Ilona (Icu) négykezest játszik

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

A Kiss Manyi-hagyatékot 2008-ban a korábbi kolozsvári és zágoni kiállítás nyomán Szebeni Zsuzsa színháztörténész fedezte fel Hatvanban, ahová egy padlásra a színésznő élettársa, "Nyúl Úr " halála miatt került és évtizedekig ott lappangott.

Mivel Kiss Manyi szorosan kötődött Erdélyhez, Kötő Józseffel konzultálva, az ő segítségével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) vásárolta meg az anyagot. Az elsődleges feldolgozás már akkor megtörtént és "Thália rakoncátlan tündére címmel " kötet és kiállítás is született. Az anyag rendszerezésében, elsődleges feldolgozásában Bartha Katalin Ágnes végzett pótolhatatlan munkát.

Az elsőéves mesterképzős Szabó-Kádár Henrietta a Krónika megkeresésére a hagyaték feldolgozásáról, a híres színésznőnek az iratokból kirajzolódó arcéléről, Erdélyhez való kötődéséről is beszélt. Az egyetemi hallgatók mintegy fél éve kezdték el a Kiss Manyi-hagyaték feldolgozását, azóta már jócskán bepillantást nyertek abba is, hogy miként kell szakszerűen feldolgozni egy hagyatékot – mondta el kérdésünkre a sepsiszentgyörgyi egyetemi hallgató. Szabó-Kádár Henriettát megkérdeztük, hogy azért is kapcsolódott-e be ebbe a munkába, mert sepsiszentgyörgyiként valamiképpen „földije” Kiss Manyi, aki a háromszéki Zágonban töltötte gyermekkorát, Magyarországra költözése után is sokat és szívesen járt vissza a Székelyföldre. Henrietta elmondta, évfolyamtársaival közösen kapcsolódtak be a hagyatékfeldolgozó munkába, eleinte nem is gondolt erre az összefüggésre, de aztán később kezdte lényegesnek érezni ezt a szálat sepsiszentgyörgyiként.

Galéria

Kiss Manyi otthonában, az Árnyas út 18. szám alatti bérvillában

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

„A projekt célja, hogy személyesebb képet tudjunk mutatni Kiss Manyiról az embereknek, hogy többet is megtudjanak róla, mint ha csak filmen látnák. Azt mindenki tudja róla, hogy nagy színésznő volt, Erdélyből indult, aztán Magyarországon is ismertté vált, de arról, hogy milyen ember volt, hová járt nyaralni, merre utazott, kikkel barátkozott, már kevesebbet lehet tudni. Úgyhogy nem annyira a színészi pályáját, mint a személyes arcélét szeretnénk megmutatni a hagyaték feltárásával” – állapította meg a mesteris hallgató.

Galéria

Javában zajlik a hagyatékfeldolgozási munka a kincses városbeli Szabédi Emlékházban

Fotó: Fodor Cristina

Mint mondta, a Szabédi Emlékház berkeiben kutatják, dolgozzák fel a hagyatékot. Az intézmény az 1918 utáni erdélyi, romániai magyar irodalom kutatását segíti elő, olyan gyűjtemény kialakítását célozza, ahol megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők a különböző írói hagyatékok, amelyre támaszkodva kialakítható egy saját koncepcióval rendelkező kutatóműhely. Szabó-Kádár Henrietta elmondta, a hagyaték gyakorlatilag nagyon sok papír alapú dokumentumot sorakoztat fel: magánlevelezéseket, a színésznő személyes archívumából számos fényképet, színlapokat a különböző előadásokról, amelyekben játszott. Kiss Manyi színésznő pályájáról egyébként többször, több helyszínen is nyílt kiállítás Erdélyben: centenáriumi tárlatot tekinthetett meg a közönség a színésznő születésének 100. évfordulóján a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, valamint Zágonban, a gyermekévek helyszínén – ennek anyaga is a Szabédi Emlékházban található.

Galéria

Szabó-Kádár Henrietta elsőéves mesterképzős a BBTE alkalmazott médiatudományok szakán

Fotó: Medgyesfalvi Róbert

Zágon és a család nagyon fontos volt Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért a székelyföldi faluba, művészete is ebben a talajban gyökerezett.

„Bár a tárgyak, képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban, hogy mind a falu, mind az ide látogató emlékezetében a színésznő, a 20. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége, méltó módon fennmaradjon” – ismertették a szervezők a centenáriumi tárlatot, amely Kolozsváron is megtekinthető volt. 2021-ben, Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen mutatott be kültéri tárlatot Sepsiszentgyörgyön.

Galéria

Kertészkedés kutyával az Árnyas út 18 szám alatti vöröstéglás villa kertjében

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Szabó-Kádár Henrietta arról is beszélt, hogy a hagyatékban többek közt a színésznő halálakor a férjnek, Bakonyi Jánosnak címzett részvétnyilvánító táviratok is megtalálhatóak, Kiss Manyi halotti bizonyítványa, valamint nagyon sok más dokumentum. A hagyatékot feltáró egyetemi hallgatók Facebook- és Instagram-oldalt hoztak létre, ott különböző érdekességeket osztottak és osztanak meg, ezen kívül szeretnének honlapot is szentelni Kiss Manyi hagyatékának. Kolozsváron április 20-án, szombaton a Könyvturi keretében kerekasztal-beszélgetést tartottak a hagyaték feltárásának témájában – mondta Szabó-Kádár Henrietta. Megkérdeztük, hogy azok számára, akik már fél éve búvárkodnak a hagyatékban, mi körvonalazódott Kiss Manyi személyiségéről azon kívül, amit a filmkockákon bárki láthat: varázslatos mozdulatait, egyedi gesztusait, arcjátékát, magával ragadó alakításait.

Galéria

A mosolygós Kiss Manyi testvérével, Kiss Alberttel 1957 körül

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

„A dokumentumok vizsgálata alapján az derült ki számunkra, hogy nagyon életvidám, társasági ember volt, sokat utazott a barátaival, szeretett élni. Rengeteg olyan fotó van a hagyatékban, amiken az látszik, hogy jókedvűen nevet, mosolyog, és az is kiderült számunkra, hogy nagyon szerette az állatokat” – ecsetelte az egyetemi hallgató.

Arról is beszélt, hogy a hagyaték tanulmányozása nyomán az is körvonalazódott, hogy a színésznő, bár utolsó éveiben beteg volt, titkolta ezt a környezete előtt. Nem mondta el senkinek, csak a férje, Bakonyi János tudta, akivel a halálos ágyán esküdött össze: annyira szerette ezt az embert, hogy a halálos ágyához hívatta a papot, adja őket össze, hogy úgy haljon meg, férj és feleség voltak.

Galéria

„Anyukának, Apukának: Manyi, 1932”

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Szabó-Kádár Henrietta azt is elmondta, hogy a hagyatékban Kiss Manyi titkos erdélyi hódolójától is találhatóak levelek, amelyekben a nevét elhallgató férfi arról tájékoztatja a művésznőt, hogy Budapesten jártában egy kávéházban kihallgatta egy ott ülő színésztársaság beszélgetését, amelynek egyik tagja, Szondi Biri színésznő nyomdafestéket nem tűrő szavakat mondott Kiss Manyiról.

De a hagyatékból az is kiderül, mennyire szívesen járt vissza nyaralni a Székelyföldre, Zágonba baráti társasággal, ez a táj érzelmileg is fontos volt számára, őrizte a székelyföldi énjét. Szabó-Kádár Henrietta azt is elmondta, hogy mik a legfontosabb irányelvei a hagyatékokat kutató szakmai munkának. „Ebben a feltáró munkában az első és legfontosabb követelmény a precizitás. Tehát nagyon oda kell figyelni, hogy mit hova tesz az ember, hiszen sok feldolgozásra váró hagyaték van egy helyen, és a dokumentumokat könnyedén össze lehet keverni. Pontosan kell rendszerezni kategóriánként: magánlevél, hivatalos dokumentum, magánfotók, stb., hogy az anyag tisztán átlátható legyen” – fejtette ki a mesteris hallgató.

Galéria

Komlós Juci színésznő (balról), leánya, Margit (jobbról), középen Kiss Manyi Budapesten

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész volt. Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született, gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott.

Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel.

Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. Pályáját a Pódium Kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”.

Galéria

Négyen az újonnan díjazott érdemes művészek közül: Lázár Mária, Both Béla, Kiss Manyi és Gábor Miklós, 1962.

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.

A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy honlapján olvashatóak részletek Kiss Manyi visszaemlékezéséből és más visszaemlékezésekből, ezekből idézünk pár passzust. „Leszögezném, hogy soha nem készültem színésznőnek, nem vonzott a színház, a színpad... Legelső színházi élményem egy borzasztó előadás. Gárdonyi Géza: A bor. Előadva a zágoni kultúrotthonban. Csak a por, az izzadt, zsúfolt nézők nyomakodása maradt meg bennem, amatőr rémálomnak tűnt még hat éves fejjel is számomra. Semmi közöset nem találtam a látottak, és a megszokott „színház” a kolozsvári operaház előadásai között. Ez a színészet – szögeztem le magamban – nem tetszett”. „Bár Kolozsváron születtem és nevelkedtem, a nyarakat Zágonban töltöttem. Petróleummal világítottunk, a szomszéd néni sütötte búbos kemencében a kenyeret, és fő programunk a vendégeskedés volt. Akkoriban Berta, Sári, és Veronka néni voltak – a mai eszemmel csuda emberek, a hajdani zágoni görlök – a látogatóink. Ilyenkor minden terítékre került, én a kisszéken ülhettem és hallgathattam, szólni nem volt tanácsos, mert azonnal kiküldtek. Furcsa falu volt Zágon. Régen nem hordták a népviseletet, és amikor ismét divatba jött, akkor a néprajztudósoknak kellett rekonstruálni, milyen volt.

Galéria

Budapesti beugrás Barry Conners „Fruska” című bohózatába, Belvárosi Színház, 1930.

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Ott húzták fel Erdélyben az első nadrágszoknyát, madmoiselle Chanel három varrónőt is vitetett onnan magának.

Büszke, rátarti és nagyon jó humorérzékű népek lakják, akik képesek voltak még a toronyóra mánusait is felcserélni, csakhogy mások ne tudhassák, mennyi is a zágoni idő. Minden hamar gyűrűzött be, legyen az divatos pletyka, vagy fővárosi dal”.

Galéria

„A kis keresztfiam, Józsika”

Fotó: Szabédi Emlékház/Archívum

Manyika noha – mint említettem – Magyarlónán született, mégis Zágont tartotta szülőfalujának.

(Több életrajzi könyvben ezért is szerepel tévesen Zágon, mint szülőhely.) Gyermekkorát is Zágon hegyei között töltötte, ezért választotta később a budai Árnyas úti bérlakását is, mert Zágonra emlékeztette. Kutyáját is Zágonnak nevezte el – vallotta Kiss Albert, Kiss Manyi unokaöccse.

Galéria

Kolozsvári egyetemi hallgatók Kiss Manyi hagyatékát kutatják és dolgozzák fel a Szabédi Emlékházban

Fotó: Fodor Cristina

korábban írtuk

Kiss Manyira, a háromszéki csillagra emlékeznek: a Kossuth-díjas színésznő pályáját felidéző kiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön
Kiss Manyira, a háromszéki csillagra emlékeznek: a Kossuth-díjas színésznő pályáját felidéző kiállítás nyílik Sepsiszentgyörgyön

Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zág

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 22., szerda

A zaj a témája a Szamosújvári Téka Alapítvány 10., diákoknak tartandó összművészeti táborának

Idén immár 10. alkalommal szervezi meg összművészeti táborát a Szamosújvári Téka Alapítvány, amely a Kolozs megyei Feketelakra várja júliusban a 14 és 18 év közöttieket – közölte az alapítvány.

A zaj a témája a Szamosújvári Téka Alapítvány 10., diákoknak tartandó összművészeti táborának
2024. május 22., szerda

Újra Kolozsváron rendez, ezúttal Janovics Jenőről szóló előadást állít színpadra ifj. Vidnyánszky Attila

Nagysikerű kincses városbeli rendezései után ismét a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatával dolgozik együtt Ifj. Vidnyánszky Attila. A fiatal színész, rendező ezúttal Janovics Jenő életéről, munkásságáról szóló produkciót rendez.

Újra Kolozsváron rendez, ezúttal Janovics Jenőről szóló előadást állít színpadra ifj. Vidnyánszky Attila
2024. május 22., szerda

Léghajó a város fölött: százéves kolozsvári gyerekrajzokon keresztül nyújt betekintést a múltba egy új kötet

Százéves kolozsvári gyerekrajzokon keresztül nyújt betekintést a múltba és a gyerekek világába egy új kötet, amely a Koinónia Kiadó és Quadro Egyesület közös kiadványaként jelent meg.

Léghajó a város fölött: százéves kolozsvári gyerekrajzokon keresztül nyújt betekintést a múltba egy új kötet
2024. május 22., szerda

Félszáz kiadó, 80 program várja Háromszék legnagyobb könyves rendezvényének résztvevőit

Csütörtökön kezdődik a 3. Sepsibook könyvvásár és irodalmi fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Díszvendégei Nádas Péter és Gabriela Adamesteanu, az irodalmi rendezvények mellett zenei programok, kiállítások is várják a közönséget.

Félszáz kiadó, 80 program várja Háromszék legnagyobb könyves rendezvényének résztvevőit
2024. május 21., kedd

Már alig vannak haláltábor-túlélők Kolozsváron, kiállítás nyílik az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulóján

Képzőművészeti kiállítás nyílik Kolozsváron Hiány – az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulója címmel május 22-én, szerdán – közölte a szervező Quadro Galéria.

Már alig vannak haláltábor-túlélők Kolozsváron, kiállítás nyílik az észak-erdélyi holokauszt 80. évfordulóján
2024. május 19., vasárnap

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat

Szombaton késő este ért véget a múzeumi és könyvtári alkalmazottak fővárosi tüntetése.

A kormánypalota kapuján sem engedték át a tüntető, immár sztrájkkal fenyegetőző múzeumi alkalmazottakat
2024. május 18., szombat

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban

Szombattól ismét orgonaesteknek ad otthont Brassó egyik fő jelképe, a Fekete templom.

Megnyílik az orgonaestek szezonja a brassói Fekete templomban
2024. május 17., péntek

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron

Nem musical, hanem inkább passiójáték lesz a Kolozsvári Magyar Opera készülő, május 30-án bemutatandó előadása, a nagyszabású Jézus Krisztus Szupersztár című produkció – fejtette ki Novák Péter rendező.

Nem musical, inkább passiójáték és újjászületés-élmény lesz a Jézus Krisztus szupersztár Kolozsváron
2024. május 17., péntek

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház szervezésében május 19-én, vasárnap kezdődik a 15. Temesvári Euroregionális Színházi Találkozó – TESZT.

Tizenegy országból érkeznek előadások Temesvár nemzetközi színházi fesztiváljára, a vasárnap kezdődő TESZT-re
2024. május 17., péntek

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

Zenés road movie készül a jövőre 80. születésnapját ünneplő Hobóról