Kiss Manyi énektudása miatt is híres volt, az ő nevéhez fűződik a "jaj de jó a habos sütemény" című dal is
Fotó: papageno.hu
Kültéri kiállítást rendeznek a 110 éve született Kiss Manyi színésznő emlékére Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezte tárlat az intézet háromszéki identitással bíró jelentős életpályákat bemutató sorozatába illeszkedik, Kiss Manyi gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte.
2021. március 11., 11:592021. március 11., 11:59
2021. március 12., 10:562021. március 12., 10:56
Kiss Manyi születésének 110. évfordulója alkalmából a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel, valamint a Vadon Egyesülettel közösen pénteken 16 órakor a város főterén megnyitja kültéri színháztörténeti kiállítását, felidézve a gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltő színésznő alakját és művészetét.
Háromszék, Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak Kiss Manyi számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett – írják a beharangozóban az intézet munkatársai.
A szervező intézmények immár hosszú, többéves együttműködés során számos sikeres kiállítást hoztak létre a témában. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoznak nyilvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, a két intézmény szakembereinek, valamint Kiss Manyi családjának jóvoltából került napvilágra. A tárlaton megtudjuk, hogy mi a Habos sütemény igazi története, hogy milyen nemzetiségű volt a színésznő bűvész férje, hogy miként festett Kiss Manyi székely ruhában, valamint hogy milyen páratlan drámai alakítása volt a Kurázsi mama. A kiállítást Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere nyitja meg, az esemény háziasszonya Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális intézet vezetője, a kiállítás kurátora.
Az „átváltozóművész”
Kiss Manyi, születési nevén Kiss Margit a Kolozs megyei Magyarlónán született 1911. március 12-én, Budapesten hunyt el 1971. március 29-én. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész gyermekéveit a háromszéki Zágonban töltötte. 1926-tól Kolozsváron, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence volt. A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. 1954-ben a Madách Színház szerződtette, ahol felfigyeltek drámai tehetségére, és megkapta a Kurázsi mama főszerepét. Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg. Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt felvenni a szerepe szerinti figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének, és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!