Mircea Cărtărescu és verseskötetét magyar nyelvre átültető Visky András Csíkszeredában
Fotó: Borbély Fanni
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
2024. július 19., 14:582024. július 19., 14:58
Az 1956-ban Bukarestben született szerzőnek a Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetét mutatták be, amelyet a Kossuth-díjas Visky András kolozsvári író, drámaíró ültetett át magyarra, és a Bookart Kiadó jelentette meg Csíkszeredában – számolt be a román nyelvű Agerpres. A bemutatót a csíki városháza dísztermében tartották számos magyar és román olvasó jelenlétében. Az eseményt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója szervezte, aki elmondta,
Mircea Cărtărescu a Visky Andrással folytatott beszélgetésen bevallotta, hogy
Fotó: Borbély Fanni
„Ez a könyvnek eddig ez az egyetlen fordítása. Magam is haboztam, hogy engedélyezzek fordításokat, de ezt a mostanit a legnagyobb örömmel fogadtam. Mert ez magyar fordítás. Nagy tisztelője vagyok a magyar kultúrának és irodalomnak. Mint meséltem a barátaimnak, volt szerencsém találkozni nagyszerű, nagyszerű kortárs magyar írókkal. Ezért is kiváltság számomra, hogy magyarra fordították a kötetet” – mondta Mircea Cărtărescu.
Elhangzott,
„Ekkor még az ember számára minden csoda, minden adott és semmi sem magyarázható. Magának kell megtalálnia mindennek az elképzelt magyarázatát – ezért mindig is költőnek tartottam magam, és a bennem élő prózaíró óriási adósa a költőnek” – mondta Mircea Cărtărescu.
Arról is beszélt, hogy pályája elején legalább tíz évig költő volt, majd „egyetlen nap, egyetlen gondolattal” úgy döntött, hogy abbahagyja a versírást, mert úgy érezte, hogy az korlátozza, beszűkíti őt.
Most úgy gondolom, hogy túl azon a tényen, hogy mindig is költő voltam, és soha nem voltam semmi más, a próza, amit két évvel ezelőttig írtam – amikor az utolsó prózakötetem megjelent –, még mindig költészet. Csak másképp megírt költészet” – fogalmazott a szerző. Magyarra fordított verseskötetéről elárulta, hogy a világjárvány idején írta, és meglepte, hogy 30 év után újra verset ír, amit „egy belső, sötét erő” diktált neki.
„Covid-kötetnek tekintettem. Ez a könyv a pandémia idején íródott, akkor, amikor magam is elkaptam a betegséget, mint sokan mások. Egyszer csak elkezdtem verseket írni, és a költészet úgy kezdett áradni belőlem, mint a víz a vízcsapon” – mondta az alkotó.
Visky András bevallotta, hogy „Mircea Cărtărescu lelkes olvasója”, és azután döntött a kötet lefordítása mellett, hogy betért egy kolozsvári könyvesboltba, meglátta és olvasni kezdte.
A csíkszeredai városháza dísztermében tartották a bemutatót
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok elkötelezett műfordító, író és drámaíró vagyok, de abban a pillanatban, amikor ez a könyv olyan erősen megragadott, biztos voltam benne, hogy lefordítom az egész könyvet, és úgy fordítottam le, hogy nem beszéltem egyetlen kiadóval sem, utána kezdtem el a tárgyalást a Bookarttal” – mondta Visky András.
és már terjesztik a magyar kulturális közegben, októberben Budapesten mutatják be.
2023-ban a Jelenkor Kiadónál jelent meg a Szolenoid című, amely az 1960-80-as évek szocialista Romániájának valóságába ágyazott történet.
2007-ben a Jelenkornál jelent meg a Miért szeretjük a nőket?, amely „az író őszinte hódolata a nőknek; minden érdek nélkül: csakis azért, mert nők.” 2004-ben a Gondolat-Infonia kiadó gondozásában látott napvilágot a Lulu című könyv, amelyben „megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain keresztül”.
amelynek francia kiadása 1992-ben az év legjobb külföldi könyve lett. A gyermekkorba visszavivő álmok és fantáziák kozmológiai dimenziókkal szövődnek egybe ebben a különös, eredeti és szabad alkotásban.
Mircea Cărtărescu, Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetének bemutatóját tartották csütörtökön a csíkszeredai polgármesteri hivatalban. Az eseményen Visky András író és műfordító beszélgetett Cărtărescuval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!