Mircea Cărtărescu és verseskötetét magyar nyelvre átültető Visky András Csíkszeredában
Fotó: Borbély Fanni
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
2024. július 19., 14:582024. július 19., 14:58
Az 1956-ban Bukarestben született szerzőnek a Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetét mutatták be, amelyet a Kossuth-díjas Visky András kolozsvári író, drámaíró ültetett át magyarra, és a Bookart Kiadó jelentette meg Csíkszeredában – számolt be a román nyelvű Agerpres. A bemutatót a csíki városháza dísztermében tartották számos magyar és román olvasó jelenlétében. Az eseményt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó igazgatója szervezte, aki elmondta,
Mircea Cărtărescu a Visky Andrással folytatott beszélgetésen bevallotta, hogy
Fotó: Borbély Fanni
„Ez a könyvnek eddig ez az egyetlen fordítása. Magam is haboztam, hogy engedélyezzek fordításokat, de ezt a mostanit a legnagyobb örömmel fogadtam. Mert ez magyar fordítás. Nagy tisztelője vagyok a magyar kultúrának és irodalomnak. Mint meséltem a barátaimnak, volt szerencsém találkozni nagyszerű, nagyszerű kortárs magyar írókkal. Ezért is kiváltság számomra, hogy magyarra fordították a kötetet” – mondta Mircea Cărtărescu.
Elhangzott,
„Ekkor még az ember számára minden csoda, minden adott és semmi sem magyarázható. Magának kell megtalálnia mindennek az elképzelt magyarázatát – ezért mindig is költőnek tartottam magam, és a bennem élő prózaíró óriási adósa a költőnek” – mondta Mircea Cărtărescu.
Arról is beszélt, hogy pályája elején legalább tíz évig költő volt, majd „egyetlen nap, egyetlen gondolattal” úgy döntött, hogy abbahagyja a versírást, mert úgy érezte, hogy az korlátozza, beszűkíti őt.
Most úgy gondolom, hogy túl azon a tényen, hogy mindig is költő voltam, és soha nem voltam semmi más, a próza, amit két évvel ezelőttig írtam – amikor az utolsó prózakötetem megjelent –, még mindig költészet. Csak másképp megírt költészet” – fogalmazott a szerző. Magyarra fordított verseskötetéről elárulta, hogy a világjárvány idején írta, és meglepte, hogy 30 év után újra verset ír, amit „egy belső, sötét erő” diktált neki.
„Covid-kötetnek tekintettem. Ez a könyv a pandémia idején íródott, akkor, amikor magam is elkaptam a betegséget, mint sokan mások. Egyszer csak elkezdtem verseket írni, és a költészet úgy kezdett áradni belőlem, mint a víz a vízcsapon” – mondta az alkotó.
Visky András bevallotta, hogy „Mircea Cărtărescu lelkes olvasója”, és azután döntött a kötet lefordítása mellett, hogy betért egy kolozsvári könyvesboltba, meglátta és olvasni kezdte.
A csíkszeredai városháza dísztermében tartották a bemutatót
Fotó: Borbély Fanni
„Nem vagyok elkötelezett műfordító, író és drámaíró vagyok, de abban a pillanatban, amikor ez a könyv olyan erősen megragadott, biztos voltam benne, hogy lefordítom az egész könyvet, és úgy fordítottam le, hogy nem beszéltem egyetlen kiadóval sem, utána kezdtem el a tárgyalást a Bookarttal” – mondta Visky András.
és már terjesztik a magyar kulturális közegben, októberben Budapesten mutatják be.
2023-ban a Jelenkor Kiadónál jelent meg a Szolenoid című, amely az 1960-80-as évek szocialista Romániájának valóságába ágyazott történet.
2007-ben a Jelenkornál jelent meg a Miért szeretjük a nőket?, amely „az író őszinte hódolata a nőknek; minden érdek nélkül: csakis azért, mert nők.” 2004-ben a Gondolat-Infonia kiadó gondozásában látott napvilágot a Lulu című könyv, amelyben „megelevenedik a romániai rockandroll, a hipszter-évek, az író hajmeresztő, színes, szélesvásznú éjszakai látomásain keresztül”.
amelynek francia kiadása 1992-ben az év legjobb külföldi könyve lett. A gyermekkorba visszavivő álmok és fantáziák kozmológiai dimenziókkal szövődnek egybe ebben a különös, eredeti és szabad alkotásban.
Mircea Cărtărescu, Ne kiáltsd sohasem segítség című kötetének bemutatóját tartották csütörtökön a csíkszeredai polgármesteri hivatalban. Az eseményen Visky András író és műfordító beszélgetett Cărtărescuval.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!