Az immár 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat magas színvonalon képviseli a Kárpát-medencei népzene- és néptánchagyományt.
Fotó: Háromszék Táncszínház
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
2024. július 19., 13:582024. július 19., 13:58
Amint a Háromszék Táncegyüttes honlapján szerepel, a társulat továbbra is magas színvonalon képviseli a Kárpát-medencei népzene- és néptánchagyományt.
2009-től az intézmény hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Legutóbb 2000-ben váltott nevet a társulat, amikor Háromszék Állami Népi Együttesből alakultak Háromszék Táncegyüttessé. A társulat célkitűzése a Kárpát-medencei etnikumok népzene- és néptánckultúrájának gyűjtése, megőrzése és továbbadása.
amelyet a társulatalapító Könczei Árpád, majd az együttest 30 éven át vezető Deák Gyula Levente is vallott: a hagyományt új, egyéni formavilág megteremtésével továbbadni, a színház nyelvén új kontextusba helyezni.
Az egyes népszokások, rítusok vagy éppen regionális vonatkozású történelmi események drámai potenciálját, a bennük rejlő teatralitást felfedezve és tovább gondolva olyan előadások születtek, mint a Vérnász, a Váróterem, az Ábel, a Csávási ballada, a Böjttől böjttig, A banda, a Száz évig, a Tékozló fiú, a Gábor Áron, az Erdély-menyegző, a Mundruc, a Tiszta vagy az Átöltözés. Virág Endre igazgató kiemelte, hogy a közelmúlt bemutatói valójában megkoronázták ezt a folyamatot:
Sipos Noémi igazgatóhelyezzes hozzátette, hogy új nevük arról is tanúskodik, hogy a társulat a saját maga által tört új utakat, „táncösvényeket” most már „kikövezte” és magabiztos léptekkel halad rajtuk tovább, folyamatosan keresve frissességét a hagyománynak.
amiből a saját színházakat, operákat és filharmóniákat fenntartó önkormányzatokat támogatják.
Fotó: Háromszék Táncszínház
A Háromszék Táncszínház tevékenységébe mostantól az utánpótlás-nevelés is bekerült. A névváltás mellett a megyei önkormányzat azt is jóváhagyta, hogy a Háromszék égisze alá kerüljön a Százlábú gyermek néptáncegyüttes.
Az együttesvezetők hétről-hétre 140 gyermeket foglalkoztatnak, három korcsoportban, a néptánc eszközével a közösséghez való tartozás élményét erősítik és értékes szórakozási formát kínálnak a fiataloknak. Mindeközben pedig kultúrafogyasztó, értő közönséget nevelnek.
Különleges, a 180 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály festményeiből ihletődő produkciót mutat be a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az Ecce homo című előadást Farkas Tamás békéscsabai koreográfus-rendező és Tapasztó Ernő rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője állította színpadra. A produkcióról, amelynek ja
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
szóljon hozzá!